Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Az esszépályázatot benyújtók pályamunkáikat az alábbi e-mail címre küldhetik: [email protected] A művek beérkezési határideje 2022. február 25., péntek déli 12. 00 (CET). A pályázók a pályamű beküldésével elfogadják, hogy a díjazott pályaművek kiállításának, kiadásának, bemutatásának, közzétételének jogáról, beküldött személyes adataik (felkészítő tanáruk nevének kiírásával) feltüntetése mellett, a kiíró javára lemondanak. Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázat - Kárpátalja.ma. Hiányosan, a kért adatok feltüntetése nélkül benyújtott pályázatokat nem fogadunk el, éppúgy ahogy a határidő lejártát követően benyújtott pályázatot sem. Felkészítő tanár feltüntetése nem kötelező. Pályaműveket nem áll módunkban visszaküldeni! A rajzpályázat esetében felhívjuk a kedves pályázók és felkészítő tanáraik figyelmét, hogy scannelt formában – a földrajzi távolság miatt – csak a diaszpórában (pl. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon) élő magyar fiatalok pályázatait fogadjuk el! A Kárpát-medencéből – így Magyarországról, Felvidékről, Erdélyből és Székelyföldről, Kárpátaljáról, Délvidékről és Őrvidékről – érvényes pályázatot csak postai úton fogadunk el, ugyanis a díjazott rajzok – amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi – kiállításra kerülnek a pályázat lezárulta után!
Rajzpályázat: Az 1-5 korcsoport helyezettjeinek díjazása: 1. díj: 50. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom 2. díj: 25. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom 3. díj: 15. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom A 6. korcsoport helyezettjeinek díjazása: 1. díj: 100. Rajz- és esszépályázat a magyar zászló és címer emléknapja alkalmából. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom A 7. díj: 150. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom Esszépályázat: Az 1. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom A 2. 000 Ft értékű tárgy- és könyvjutalom A 3.
Takaró Mihály Magyar Örökség díjas, Erdélyi Magyar Örökség díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és József Attila-díjjal kitüntetett író, irodalomtörténész, az esszépályázat zsűrijének elnöke felszólalásában ugyancsak a választásokkal kötött analógiát. "Ahogy 1848-ban is, úgy most is választani kell. Nekünk, magyaroknak minden év választási év, minden nap itt, a Kárpát-medencében. Az identitás ugyanis a legnagyobb választás. Van, aki örökölte és van, aki tudatosan választotta a magyar identitást. A magyarság nemcsak genetikai, hanem tudatos sor- és kultúraválasztás. A mostani választás arról fog szólni, hogy erős Magyarország vagy kiszolgáltatott multinemzet leszünk-e" – emelte ki Takaró Mihály. Magyar címer rajz filmek. Takaró Mihály (Fotó: Csonka Ákos) A rajzpályázatra beérkezett alkotásokat a nagyközönség is láthatja a budapesti Kárpát-haza Galériában csütörtöktől március 25-ig. A felvidéki díjazottak: Rajzpályázat korcsoport – általános iskola I–II. osztály Patos Anna – Az első gőzhajó ( különdíjas); Kodály Zoltán Alapiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Dunaszerdahely; Felkészítő tanár: Mgr.
Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Régi búbos kemence, Tihany, 1928. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Régi tárgyak: a kemence - Kárpátalja.ma. Ez a festmény is vegyes technikával készült, olaj, tempera. Jól mutatja a festőnő egyedi szín- világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került. Erzsébet Sass Brunner's painting. Created in Tihany in 1928.
A száraz tüzelőanyag előnye, hogy nagyon jól ég, és közben nem képződik korom. Azonban nem ajánlatos illatanyagot, gyantát tartalmazó tüzelőt tenni a kemencébe, ugyanis az ételek magukba szívják az illatokat. Türelemjáték? A kemence fűtése nem egyszerű feladat: az óriási tűzteret minél kevesebb tüzelőanyaggal kell befűteni. A kemencét a tűztér egyik oldalánál, illetve a tűztérfal mentén rakjuk meg. Leégés után körbe-körbe haladva a tűztérfal mentén, a parazsat átpakoljuk a szemközti oldalra, míg a kemence fel nem melegszik. A teljesen kihűlt kemence felfűtése aránylag sok ideig, nagyjából két órán át tart, ezért érdemes tartósan fűteni vele. Alkalmanként a parazsat terítsük szét a kemence alján, így a sütőlap is átmelegszik. Amíg teljesen ki nem száradt, a kemencét nem szabad begyújtani, ez minimum két-három hétig is eltart. Régi búbos kemence horon. Ahhoz, hogy kiszáradjon, vékonyra hasogatott fát, szőlővesszőt vagy szalmát gyújtsunk, naponta egyszer-kétszer. Csak ha már teljesen kiszáradt, akkor lehet egy egyórás próbatüzeléssel, majd pár nap elteltével másfél-két órás tüzeléssel fokozatosan terhelni.
.. Hagyományos módon készült kerti búbos kemencék egyenesen az Alföldről Házhozszállítással! Szépítse kertjét egy ősi magyar búbos kemencével. Ismerje meg a kemencében sült ételek fantasztikus íz világát. Lepje meg családját, barátait kemencében sült ételekkel egy felejthetetlen kerti parti keretében. A korabeli formavilágot képviselő, de a modern kertkultúrához is jól illeszkedő kemencéink mindegyike egyedi alkotás. A kizárólag hagyományos alapanyagokból, a régi, jól bevált technológiáknak megfelelően épített, kézzel tapasztott kemencék eredeti környezetükben, a Dél- Alföldön, a dorozsmai tanyavilágban készülnek. A házhozszállítással elkerülheti az egyébként általános, helyben építéssel járó kényelmetlenségeket. Rendelje meg most, hogy nyáron már a kemencéjében süthessen! Régi búbos kemence of the black. A hagyományos technológiával készült kemencéink építése során kizárólag régi (de ép, és jó minőségű) alföldi bontott téglákat használunk, mely alapanyagok kiválóan alkalmasak kemenceépítéshez és abban pl. kenyér- vagy pizza sütéshez.
Először is a kemencéket a lakószobában, konyhában vagy akár a sütőházban is elhelyezhették attól függően, hogy fűtésre vagy sütésre (is) használták azokat. A leggyakrabban természetesen nemcsak melegített, hanem finom ételeket is megsüthettek benne. Így ez utóbbiakat a pitvarban, a kéményaljában vagy az ereszben építették fel. Később kialakultak ún. "sütők", melyek olyan zárt helyiségek voltak, ahol csak a kemence kapott helyet. Régen a kezdetlegesebb kivitel esetén a konyha földjén vagy alacsonyabb, magasabb padkán épült a sütőkemence, de téglából, vályogból, nyerstéglából vagy úgy, hogy favázra vert sárboltozatát nem burkolták körül. Az ilyen kemencék csonka gúla, csonka kúp, félgömb alakúak voltak. Régi búbos kemence fm. Polgárosultabb körülmények esetében a konyhai sütőkemence boltozatát körülfalazták, a boltozat és a kerítő közötti részt hőszigetelés céljából földdel, homokkal feltöltötték – olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikonban. A kemencék között a búbos igazi hungarikumnak számít. A kemence mérete szintén változó volt.