Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg. Az egységes piac védelmében A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, fogalmaz az elfogadott szöveg.
A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható – közölte a rendszerirányító. A nyári időszámítás kezelése a Mavir szempontjából nem jelent különösebb kihívást, az informatikai rendszerek automatikusan kezelik a márciusi és októberi váltásokat. A közlemény szerint kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság korábbi döntésének megfelelően a tagállamok önállóan döntenek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit. Akik az utóbbit választják, azok 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többiek maradnak a nyári időszámításnál. Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében – emelte ki a Mavir. A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében – olvasható a közleményben. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
A magyar kormány a nyári időszámítást tartja jobbnak. Addig is mínusz egy óra a hétvégén, a fényért cserébe.
Az EESZT-ben az adatok rögzítésének, módosításának és hozzáférhetőségének szabályozása az egyik leglényegesebb feladat. A kezelőorvos és a gyógyszertári szakasszisztens az adatvédelmi szempontok érvényesülése mellett a jogszabályi előírások betartásával férhet hozzá a rendszerben tárolt adatokhoz. A számítógépes rendszerben rögzített valamennyi eseményt (gyógyszerfelírást, foglalást, kiváltást, és ezek lekérdezését) rögzítik a hozzáférési naplóban, amit az érintett beteg is megtekinthet. Ahogyan a családorvos látja a változtatásokat Dr. Takács Rita 15 éve gyógyító orvosa a debreceni I. Ezzel a trükkel titokban tudod megnézni a Messenger üzeneteket. számú Felnőtt Családorvos Körzetének, emellett egyetemen oktató háziorvos. - E-recept: A gyakorlatban bonyolult ez a rendszer? Várták a családorvosok a bevezetését? Mit jelent a használata pontosan a napi betegforgalom idején? - Nem igazából kérdeztek meg bennünket, hogy szeretnénk-e, vagy hogy a már bevezetett e-recept jó-e. Nem vártuk ilyen formában, ahogy most működik, mivel csak a munkánkat növelték vele.
A gondolat maga jó lett volna, de miután ugyanúgy papír alapú receptet is adni kell a betegnek, változatlanul be kell jönnie a receptért – egyelőre legalábbis. - A recepten foglaltak láthatóvá válnak az összes patikában? Miként kerül kapcsolatba a gyógyszerész a háziorvosi rendszerrel? S ha minden adatot látnak, nem sért-e ez személyiségi jogokat? - Nem látják a patikusok, csak a "felhőbe" feltett recepteket. E recept megnézése 3. Eddig is látta a papír alapú receptet, ugyanazok az információk vannak rajta. Jómagam úgy látom, a nehézség csak nagyobb lett nekik is, mert ha például egy gyógyszerből 15 darabos kiszerelés is van, és 10 darabos kiszerelés is, felírom a betegnek a 15 darabosat, de ha nem lehet kapni (amit háziorvosként nem tudhatok), akkor a patikus nem tudja kiadni a betegnek a tízdarabos kiszerelést helyette, mert nem az van a felhőbe feltett e-recepten. A betegnek vissza kell jönnie hozzám, nekem az előző receptet ki kell törölnöm a rendszerből, és a 10 darabos kiszerelésről szóló e-receptet kell feltennem a felhőbe.
A felíró orvosnak 2019. E recept megnézése de. végéig felírási igazolást kell adnia a betegnek minden eReceptről, ami a mostani papírvénnyel gyakorlatilag azonos lesz, és amivel bárki kiválthatja a felírt készítményeket, még akkor is, ha a patikában valamilyen technikai ok miatt nincs EESZT-kapcsolat. 2020-tól a páciens kérésére kell elektronikus vagy papír formában felírási igazolást készíteni, amivel szintén bárki kiválthatja a felírt készítményeket. További információkat tudhat meg a Gyakran ismételt kérdések között a Gyakori kérdések gyógyszerészektől résznél.