Nem alszik együtt a feleségével Szilágyi János szerencsére majd' kicsattan az egészségtől, nagyon jól tartja magát, sokszor még a BKV-ellenőrök sem hiszik el róla, hogy már ingyen utazhat. Emellett magánéletével is minden rendben van. A legendás műsorvezető nemrég ünnepelte meg jelmeztervező kedvesével megismerkedésük évfordulóját, azonban érdekes, hogy házassági évfordulójukat sosem ünneplik. - A házassági évfordulónkat nem szoktuk, mert a találkozásunk nagyon különleges volt. Egy rendező barátunknál, Bodnár Pistánál volt egy nagy buli, és én egy felszabadult női kacajra lettem figyelmes. Györgyi volt az. Szerencsére a vidámsága, a nevetése a mai napig megmaradt. Ő Szilágyi János híres felesége - Györgyi még Emmy-díjat is kapott - Hazai sztár | Femina. Akkor már elváltam a lányom édesanyjától, egy éve magányos farkasként éltem, így semmi akadálya nem volt a szerelmünknek - nyilatkozta a Best magazinnak. Szilágyi János azt is elárulta a hetilapnak, hogy a feleségével már a kezdetek óta külön alszanak. - Ennek csak előnyei vannak: az egyik tévére szeret elaludni, a másik inkább olvas, meg aztán nem kell hallgatni a másik szuszogását, horkolását, és még folytathatnám a különalvás előnyeit.
2016. január 8. 09:40 MTI Életének 98. évében elhunyt csütörtökön Szilágyi János György Kossuth-díjas művészettörténész, ókorkutató - közölte a Szépművészeti Múzeum. Tudományos munkásságát Ábel Jenő-emlékéremmel, Rómer Flóris-emlékéremmel, Móra Ferenc-emlékéremmel, 1991-ben Kossuth-díjjal, majd 1996-ban Eötvös József-koszorúval ismerték el. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Szilágyi János György 1918. július 16-án született Budapesten, 1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1947 óta dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, 1949 és 1993 között vezette az Antik Gyűjteményt, amelyben létrehozta a magyar klasszika archaeológia nemzetközi jelentőségű tudományos műhelyét. Szilágyi János 32 éve rajong feleségéért - Mégsem alszik soha egy ágyban Györgyivel - Hazai sztár | Femina. Múzeumi munkásságának horizontja a Szépművészeti Múzeum egésze volt; tudományos kutatásait 2015 végéig megszakítás nélkül folytatta. Szilágyi János György 1952-től tanított az ELTE-n, 16 éven át az Ókortudományi Társaság főtitkára volt, és szerkesztője a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts-nak.
Négy matematikai dolgozata jelent meg a Tudományos Gyűjtemény ben. Egy a tökéletes számokról, három pedig kombinatorikai (öszvekötő analysis) témákról. A permutációra a változtatás, a kombinációra az öszvekötés, míg a variációra a másítás kifejezéseket használta. Cikkei A' tökélletes Számokról, Tudományos Gyűjtemény, 18, 4 (1834) 5−33. Az öszvekötő Analysis Elemei, Tudományos Gyűjtemény, 20, 4 (1836) 72−102. Az öszvekötő Analysis Elemei II-dik szakasz, Tudományos Gyűjtemény, 20, 10 (1836) 3−39. Az öszvekötő Analysis Elemei III-dik szakasz, Tudományos Gyűjtemény, 22, 1 (1838) 57−102. (A cikkek online elérése. ) Források Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909. Szabó Péter Gábor: A hadházi tudó prédikátor Szilágyi Jánosnak a Tudományos Gyűjteményben megjelent számelméleti és kombinatorikai tárgyú munkáiról, X. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia, Nagybánya, 2017. június 29. Szilágyi János. − július 2. pp. 66−71. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Szilágyi József: Szókereső Szívem tolltartó; kotorászok puha ceruzáért, s ha tompa, nem baj, csak ne legyen goromba, nem rajzolok épp csatabárdot. Rajzolok inkább halvány reményt, hogy szót ért még ember és ember, s tudunk egymásnak szeretettel életet adni, lelki segélyt. Mert én már vitázni nem bírok; előre fáj minden sérelem, amit kapok és amit adok. Puha ceruzáért kutatok hát; várj egy kicsit, mert keresem a legszebb szót, hisz Neked írok... vissza a címoldalra
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Apponyi albert beszede trianon. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében című film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
Ráadásul, mint mondta, "Közép-Európát a keletről jövő veszedelmekkel szemben egyedül a történelmi magyar terület stabilitása tudja megőrizni. " Raffay Ernő történész Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI "A franciáknak, Clemenceau miniszterelnöknek az volt az érdeke, hogy Németország soha többé ne kapjon nagyhatalmi szövetségest, ezért kedvezett a románoknak. Az Apponyi gróf által felvetett népszavazással a magyarlakta Felvidék, Kárpátalja, Partium, az észak-erdélyi sáv a Székelyföldig és Dél-Bácska is Magyarország része maradhatott volna. De a nagyhatalmak már megegyeztek egymással" – fejtette ki a történész. Apponyi Albert párizsi beszéde - Nemzeti.net. Apponyi beszédét ismertette a világsajtó, melynek Párizs volt a korabeli világközpontja, ezek világfelfogásuk szerint kommentálták. Azok a francia lapok, amelyek a korábban szabadkőműves Clemenceau-hoz köthetők, éles kritikával illették. Raffay Ernő szerint Apponyi gróf beszédének itthon nagy hatása volt, hisz az egész Horthy-korszakban azokat az érveket használták a revíziót követelő törekvésekben, amelyeket a politikus akkor elmondott.
A film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták.
Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették. Először látható az Apponyi-beszéd a televízióban | Felvidék.ma. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.