fordítások Adam František Kollár hozzáad Kollár Ádám Ferenc Származtatás mérkőzés szavak Nem található példa, vegye fel egyet. Kísérletezhet enyhébb kereséssel néhány eredmény elérése érdekében. A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.
Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel öt éves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, amelyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombaton retorikát és poézist tanult, itt 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Szentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott. Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. 1748-ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758-ban első őrré léptették elő.
Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében. 1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. Szlováknak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis) éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. A felháborodott rendek és a klérus a pozsonyi országgyűlésen a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon valóban királyi rendelet tilalom alá vetette, és a Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.
Ő alapította Bécsben 1771 -ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigen t. [7] A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762 -ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. [8] Noha az indexre tett De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae című könyv kapcsán a királynő formailag meghátrált és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775 -ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki.
VI. … carmen. 1782. Historiae iurisque publici regni Ungariae amoenitates. Vindobonae, 1783. Online (Ism. M. Könyvház IV. 423. l. Ez ellen írta Baerenkopf, De dominio nobilium Hungariae … Posonii et Comaromii, 1790. c. munkáját. Online) Ad Petri Lambecii commentariorum de augusta bibliotheca caes. Vindobonensi libros VIII supplementum liber primus posthumus. Edidit Michael Denis. 1790. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rend., a bevezetőt írta és a jegyzeteket kész. Soós István. Budapest, 2000. (Magyarországi tudósok levelezése IV. ) Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig, Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 18014167 OSZK: 000000014840 NEKTÁR: 355113 LCCN: n84154822 ISNI: 0000 0001 1873 5601 GND: 118564846 NKCS: mzk2002142121 BNE: XX1672282 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Szerepet vállalt Mária Terézia nagy nevelési reformjának, a Ratio Educationisnak a kidolgozásában.
Ojmjakon távoli, a világtól szinte teljesen elzárt faluja közelebb fekszik a sarkkörhöz, mint a legközelebbi városhoz. Jakutföld kietlen vidékén embertelenül hideg van, mégis a legutóbbi népszámláláskor 900-an laktak a településen. Az OMSZ adatai szerint igazi rekorderhelynek számít a piciny falu, ahol nemcsak szinte állandóan fagyos a levegő és zúzmara borítja a tájat, hanem lakott településen a leghidegebb hőmérsékletet is itt mérték. A leghidegebb lakott település 1926. január 27-én -71, 2 Celsius-fokot mértek a területen, ami adat egészen elképesztő. Olyannyira, hogy egyes szakértők kétségbe vonták valódiságát, hiszen akkoriban még nem épült meg a falu meteorológiai állomása, csak következtetések, számítások alapján jutottak erre az eredményre. Pár évre rá azonban bebizonyosodott, milyen hideg lehet a térségben, ugyanis a meteorológiai állomás műszerei 1933. A világ leghidegebb helye szerinti. február 6-án -67, 8 Celsius-fokot mutattak. Ez az adat pedig kétségbevonhatatlanul bizonyította, milyen szélsőséges szubarktikus időjárás alakulhat ki az Ingyigirka folyó mentén elterülő aprócska faluban.
Magassága és a tengertől való távolsága miatt Ulánbátor a világ leghidegebb fővárosa, szubarktikus éghajlattal, -45°C-os téli rekordhőmérsékletekkel. Még így is meglepő, mert ezen a rangsorban is ez a leglátogatottabb hely, több múzeumnak és Mongólia legnagyobb kolostorának, a Gandantegchinlen Khiidnek ad otthont. Nur-Sultan, Kazahsztán -51, 6 °C Nur-Sultan 1997 és 2019 márciusa között volt Kazahsztán fővárosa. Évente hat hónapnyi hó és jég miatt Nur-Sultan a világ második leghidegebb fővárosa. Az éghajlat rendkívül kontinentális, forró, párás nyarakkal és hosszú, hideg, szeles, száraz telekkel. Az abszolút szélsőségek régiója, amely egyaránt szenved az orosz-szibériai hideg téli áramlatoktól és Irán forró nyári sivatagi áramlataitól. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet országos rekordja -51, 6°C, ami egyben a világ fővárosainak leghidegebb csúcsát jelenti. 10 hely, ahol még a jegesmedvék is zavarba jönnek a hidegtől. Eureka, Kanada -55, 3°C Az Eureka egy kis repülőtéri meteorológiai állomás az Ellesmere-szigeten, a kanadai sarkvidéki szigetcsoport hideg régiójában.
Az ekkor mért −35 Celsius-fokos hideg mind a mai napig negatív magyar hőmérsékleti rekordnak számít.
A tél az egyik legkeményebb évszak, de vannak olyan helyek a Földön, ahol tényleg nem viccel a cudar idő. Most olyan területeket fogunk bemutatni, amelyek valószínűleg még a legellenállóbb hidegkedvelők szívét is képesek lennének jégbe zárni. Télen a napsugárzás révén jóval kevesebb hőenergia éri Földünk felszínét, így csökken az átlaghőmérséklet, ráadásul tartósan, és vannak olyan napok, amikor kíméletlenül érezzük ezt a jelenséget a bőrünkön. Az Antarktisz a jég és a fagy birodalma. Itt található a Fuji kupola, ami egy gigászi jégképződmény, egyes részein mintegy 3700 méternél is magasabbra emelkedik. A környezeti feltételek olyan kegyetlenek, mint egy hideg sivatagban. Az éves átlagos hőmérséklet -54, 3 °C. Számunkra elképzelhetetlen, de a legszélsőségesebb esetben -93, 2°C-ot jelzett a hőmérő. -93,2 Celsius-fok: ezek a világ leghidegebb helyei – videó. Oroszországban egymás után tolonganak a hidegebbnél hidegebb helyek, ahova szinte nem tudnánk elég meleg télikabátot magunkkal cipelni. Ilyen dermesztő hely a Vostok meteorológiai állomás, ami szintén az Antarktiszon található.
De a globális felmelegedés hatása itt is érződik, a sarkvidéki szélsőséges hőmérséklet-ingadozások egyre gyakoribbá válnak, volt ár példa, hogy két hét leforgása alatt 40 fokot ingadozott a hőmérséklet. Ojmjakonban már rég megszokták, hogy a hideg hónapokban a bőrön kicsapódó víz azonnal megfagy, tűszerű, apró jégkristályokat alkotva. Nemritkán a szempillák és a szájat körülölelő sálak is fagyottá válnak, de még ez sem okoz fennakadást mindennapjaikban. Amikor hosszabbodnak az éjszakák, és rövidülnek a nappalok, akkor 21 órára nyúlik a sötétség ideje Ojmjakonban. A világ leghidegebb helye 4. Decemberben, 2010-es adatok szerint, mindössze 13 órát sütött a nap egész hónapban. Amikor véget ér a sötét tél, megünneplésére megrendezésre kerül a Hidegpólus fesztivál, ahol rénszarvas- és kutyaszánhúzó versenyeket lehet megtekinteni, vagy jéghorgászatot kipróbálni. Ám turisták még így is csak ritkán fordulnak meg, hiszen a legközelebbi repülőtérről, Jakutszktól is kétnapos autóút vezet a kis faluba. 8 tündérszép magyar falucska, ahol a téli szünetben hó is lehet Ha máskor nem, legalább a téli szünetben jó lenne itt-ott egy kis havat látni.