Ha azt vesszük, hogy fix hozamunk lesz, akkor a 10 éves lakástakarékok 4-5 százalékos hozama sem számít rossznak. A termékek összehasonlítása azonban nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik. Ha csak a megtakarításokat hasonlítjuk össze és a futamidő végén felvehető fix hitellel nem kalkulálunk, akkor három szempontot kell figyelembe venni: A futamidőt, Az EBKM-et és A megtakarítás végén felvehető összeget. Ltp állami támogatás. Ebből a szempontból az OTP megtakarítása nyújtja a legmagasabb hozamot, a képet azonban árnyalja, hogy a futamidő mindössze 3 év és 9 hónap, így a fajlagos hozamban van jelentős előny az állami támogatás jellege miatt. Az Erste a Fundamenta és az Aegon EBKM-je valamivel alacsonyabb, de még így is 10 százalék feletti, az első kettőnél ráadásul az alacsonyabb hozammutató részben a hosszabb futamidőnek is köszönhető. Ezért cserébe viszont magasabb a felvehető összeg, hiszen a befizetés is több a megtakarítási időszak alatt. Érdekes, hogy az Aegon EBKM-je alacsonyabb az OTP-nél, mégis szinte pontosan ugyanakkora a felvehető összeg.
FONTOS: A BANKMONITOR A TOVÁBBIAKBAN NEM TUD LAKÁSTAKARÉK ÉRDEKLŐDÉST BEFOGADNI ÉS FELDOLGOZNI! Percekkel ezelőtt érkezett a hír: a kormányzat meg kívánja szüntetni a lakástakarékok állami támogatását! Ez egyet jelent azzal, hogy éves szinten 72 ezer Ft állami támogatás rövid idő múlva már nem lesz elérhető. A maximális "veszteség" 720 ezer Ft a 10 éves futamidejű szerződéseknél. PERCEID VANNAK, HOGY NE VESZÍTS 720 EZER FT ÁLLAMI TÁMOGATÁST – MEGSZŰNIK A LAKÁSTAKARÉK 30%-A. Nincs lehetőség a korábbi szerződések hosszabbítására. MI TÖRTÉNT? A Parlament honlapján megjelent egy törvényjavaslat, miszerint a lakástakarékok nem töltötték be a szerepüket és ezért nem indokolt az állami támogatás fenntartása. MI VÁLTOZIK?
000 forintos LTP szerződésünk esetében 144. 000 (-15%)forinttal kapunk kevesebbet, ami a teljes vételár 0, 72%-a (20M forintos ingatlan esetén). Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizá esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Öt év uralkodás, majd húsz év amerikai fölény után újra a tálibok vezethetik Afganisztánt. A rendkívül jól szervezett és nagy büdzséből gazdálkodó radikális iszlamista csoport rengeteg áldozat árán vészelte át a megszállást. De kik ők, honnan jöttek és mit akarnak? Idegen elnyomás alatt születtek, azt lerázva térnek most vissza a tálibok. Az amerikaiak húszéves afganisztáni jelenléte véget ért, és úgy tűnik, velük együtt kivonult az országból az afgán kormány is, otthagyva az egészet a külföldön hírhedt és rettegett radikális iszlamista csoportnak, a táliboknak. A szunnita csoport története még a 80-as évekbeli szovjet megszállásra nyúlik vissza. 1979-ben a szovjetbarát kormányt megdöntő erők leverésére szállták meg a szovjet csapatok Afganisztánt, új kormányfőt állítva, de ezt tíz éven át húzódó háborúskodás követte. A Szovjetunió széteséséig egymással lazán szövetkező muzulmán hadurak és a magukat isten szolgájának nevező mudzsáhidok próbálták gerillaakciókkal destabilizálni a kormányt, többször amerikai, pakisztáni, iráni támogatással: a folyamatban már részt vettek a későbbi tálibok is, de igazán csak a megszállás végét követő polgárháborúban váltak szervezetté.
Beláthatatlan termőföldeket égettek fel, és otthonok tízezreit pusztították el. Betiltották a médiát, betiltották a festményeket, betiltották az embereket vagy más élőlényeket ábrázoló fényképeket és a filmeket. Elhallgattatták a hangszeres zenét – a daf, sajátos dobjuk kivételével. A lányok és fiatal nők 10 éves koruk után nem járhattak iskolába. A nők kizárólag az egészségügyben dolgozhattak (férfiak ugyanis nem kezelhették a nőket). A férfiaknak szakállat kellett növeszteniük. Az asszonyok csak férfi hozzátartozójuk kíséretében jelenhettek meg nyilvánosan egész testet fedő burkában, ami alól csak a tekintetük villant ki. A saría megszegéséért nyilvánosan megkorbácsolták, sőt kivégezték őket. A házasságtörés általában száz korbácsütéssel járt. A tolvajoknak levágták a karját. Az ENSZ a tálibokat tette felelőssé az afgán civil áldozatok háromnegyedéért 2010-ben és 80 százalékáért 2011-ben és 2012-ben. A tálibok egyidőben azzal fenyegetőztek, hogy destabilizálják Pakisztánt. A pakisztáni tálibok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó és nemzetközileg is elítélt támadására 2012 októberében került sor, amikor Malala Juszufzai diáklányt hazafelé menet lelőtték Mingora városában.
Pár órán belül mindent elveszítettünk, és most már egy olyan érzés van, hogy Afganisztánnak nem is volt kormánya 2001-től 2021-ig, mert visszamentünk oda, ahonnan kezdtük. A tálibok – mint emlékezetes – 2001-ben a nemzetközi felháborodás dacára lerombolták a Buddha-szobrokat a Bámiján-völgyben. Erre személyesen Omár molla adott parancsot, holott két évvel korábban még tiltotta a 6. századból származó monumentális emlékművek rongálását. Jahja Masszúd, Ahmed Masszúdnak, a szovjet megszállás ellen harcoló legendás parancsnoknak a tálibellenes öccse visszaemlékezésében felidézte, hogy miután egy tűzharcban tálibokat ejtettek túszul, megkérdezték tőlük: miért rombolták le a Buddha-szobrokat? Két kandahári tálib harcos magabiztosan válaszolt: az iszlámon kívüli imádat elfogadhatatlan, és ezért a szobrokat el kell pusztítani. Jahja bátyja rájuk nézett, és azt mondta pastu nyelven: Még mindig sok napimádó van ebben az országban. Ti is megpróbáltok megszabadulni a naptól és sötétséget borítani a földre?
Vasárnapra eldőlt, hogy a vártnál is gyorsabban foglalhatják el a tálibok Afganisztán fővárosát, ezzel az egész országot az irányításuk alá hajtva. Miután Ashraf Ghani elnök elmenekült az országból, gyakorlatilag már csak idő kérdése, hogy megtörténjen a hatalomátadás. Az egyelőre kérdés, hogy a tálibok kit fognak majd delegálni egy új kormányba: a 20 éve száműzetésben élő szunnita mozgalom több vezetőjéről is keveset tudni, sokuknak még a hollétét sem ismerni. A tálibok igazi vezetője a hittudós Haibatullah Akhunzada, aki tisztsége szerint is a legfőbb vezető, és aki a politikai, vallási és katonai kérdésekben is kimondhatja a döntő szót. Akhunzada 2016 óta vezeti a tálibokat, amikor elődjét, Akhtar Mansourt meggyilkolták egy amerikai dróntámadásban. Előtte 15 éven át a pakisztáni Kuchlak város mecsetében tanult és prédikált, előléptetése után viszont bujkálni kezdett. Nem tudni, hogy ma hol él, a leggyakoribb feltételezés szerint persze valahol Pakisztánban. Nagyjából 60 éves lehet, az elmúlt években többször keltették már halálhírét.
Az iszlamista csoport ideológiája az úgynevezett szalafizmuson, az iszlám radikális formáján alapul. Ennek megfelelően, a hatalomra kerülésük után szigorú saria törvényt vezettek be, aminek jellemzője az emberi jogok érvényesülésének megakadályozása, s különösen drámai szigor a lányokkal és a nőkkel szemben. A nyilvános kivégzések, amputációk és korbácsolások mindennapossá váltak, a nyugati filmeket és könyveket betiltották, s az istenkáromlásnak tekintett kulturális műtárgyakat megsemmisítették. A lányok tíz éves kortól már nem járhatnak iskolába, a nőknek a testet tetőtől talpig eltakaró burkát kell hordaniuk, ha vezetésen érik őket, halállal bűnhődnek, s ez fenyegeti őket akkor is, ha férfi kíséret (férj vagy testvér, stb. ) nélkül jelennek meg valahol. A televízió, a zene, a mozi tiltott volt a tálibok uralma alatt, a gyilkosokat és a házasságtörőket pedig nyilvánosan kivégezték, a lopást amputációval büntették. A tálibok időközben az Al-Káida terrormozgalommal is összefogtak, azzal a terrorszervezettel, amit a korábban CIA kiképzést kapott, s már a Szovjetunió afganisztáni háborúja idején a tálib oldalon aktív szerepet vitt Oszama Bin Laden fémjelzett.
At least half dozen were wounded while I was there, including a woman and her child. #Kabul — @#&1212 (@haqeqattalkhast) August 17, 2021 Közben – egyáltalán nem meglepő módon – egyre szaporodnak az újságírók elleni erőszakos cselekedetek Afganisztánban. A külföldi lapok tudósítóit szervezetten vadásszák le. Élhető ország – volt A 2001-es amerikai bevonulással egy élhetőbb Afganisztán jött létre. Főleg a 2004-es választások után javult sokat a helyzet az országban – ezt nyilatkozta az Euronewsnak Mohammad Ali Samay, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje. Abban az időben nagyon jó volt. Nekünk sikerült államot építeni, választott kormányt építeni, sajtószabadságunk volt, véleményszabadságunk volt, sok mindenünk volt. Pár órán belül mindent elveszítettünk, és most már egy olyan érzés van, hogy Afganisztánnak nem is volt kormánya 2001-től 2021-ig, mert visszamentünk oda, ahonnan kezdtük. A tálibok – mint emlékezetes – 2001-ben a nemzetközi felháborodás dacára lerombolták a Buddha-szobrokat a Bámiján-völgyben.
Egy halott ukrán katona fekszik a megsemmisült donyecki repülőtér roncsai között, miután ukrán katona hadifoglyok találták meg, akiket 2015. február 26-án az oroszbarát lázadók kényszerítettek a roncsok átkutatására az ukrajnai Donyeckben. A donyecki repülőtér volt az egyik legsúlyosabb harc a földterületek miatt az ukrán hadsereg és az oroszbarát lázadók között / Fotó: Andrew Burton / Getty Images Az ukrán elnök nem árulta el, kik azok a polgármesterek. Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak, amit a magyar állami hírügynökség, az MTI szemlézett. "Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan" – idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Mint beszámoltunk róla ebben a cikkünkben, Dmitro Kulebá t, a déli Dnyiprorudne város polgármesterét március közepén rabolták el, míg Melitopol vezetőjét, Ivan Fedorov ot azt megelőzően.