Meghalt Venczel Vera színművész. A Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 75 éves volt. A halálhírt közleményében tudatta a Vígszínház. A színésznő otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra. Venczel Vera Jászai Mari-díjas színművész a Tolnay Klári Művészeti díj egyik 2016-os kitüntetettje az elismeréssel az átadóünnepségen a mohorai Tolnay Klári Emlékházban 2016. szeptember 17-étó: Komka Péter / MTI Venczel Vera a 125 éves teátrumban több mint ötven évig gazdagította a társulatot. Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez. Venczel Vera otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra.
Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. (Blikk/MTI) Venczel Vera Vígszínház színésznő meghalt elhunyt gyász
Fontos találkozások voltak számára Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák, melyekben mindig hihetetlen színészi alázattal és odaadással vett részt: a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás. Közben pedig játékosságát, komikai vénáját estéről estére megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban. Egyik utolsó színházi szerepe a A vörös oroszlán volt – idézi fel pályáját a színház közleménye. A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott.
Az oszmán hercegek élete mindennapos rettegésben telhetett, a "testvérgyilkosság törvénye" alapján bármelyik percben megölhették őket. Az új szultánnak ugyanis végeznie kellett fiútestvéreivel és azok gyermekeivel is. I szulejmán oszmán szultán testvérek 2009. Damoklész kardjaként ismert az anekdota, miszerint a szürakuszai Damoklész, irigykedett a városállam türannoszának mérhetetlen gazdagságára és hatalmára. II. Dionüsziosz ekkor trónjára ültette az ifjút, minden földi jóval ellátta, de a feje fölé egyetlen lószőrszálon éles kardot lógatott, ezzel jelképezve az uralkodóra leselkedő életveszélyt irigyei, vetélytársai által. A "tanmese" aztán az oszmán szultánok udvarában vált véres valósággá: megszabott öröklési rend híján az uralkodó halála után az a fia ülhetett a trónra, akinek sikerült magához ragadnia a hatalmat, és megöletnie fiútestvéreit azok gyermekeivel együtt. Az oszmán hercegek látszólagos aranyélete így állandó rettegésben és intrikákkal telt, a testvérek a trónért folytatott harc alatt váltak egymás gyilkosává.
egy négykötetes történeti műve is. A volt császár és későbbi szerzetes is megemlékezik az oszmánok körében meglevő, a hatalom biztosítását szolgáló testvérgyilkosságról, mely azonban igazi törvénnyé csupán II. (Hódító) Mohamed (Mehmed) szultán uralkodása idején (1444–1446, majd ismét 1451–1481 közt) vált. VI. Jóannész Kantakuzénosz császárként és szerzetesként (Forrás: Wkimedia Commons) II. Mohamed (Mehmed) szultánról Busbecq korábban annak kapcsán már tett említést, hogy ő foglalta el Konstantinápolyt 1453-ban és ostromolta sikertelenül Nándorfehérvárt 1456-ban. Bernard Lewis Isztambul és az oszmán civilizáció című művében idézi II. Mohamed (Mehmed) testvérgyilkossággal kapcsolatos intézkedését: "Fiaim közül bármelyik a szultánságra kiválasztatik, kívánatos, hogy fivéreit a halálba küldje, így védelmezvén a világ rendjét. I szulejmán oszman sultan testvérek . A legtöbb ulema támogatja ezt. Cselekedjenek fiaim is ennek szellemében! " II. (Hódító) Mohamed (Forrás: Wikimedia Commons) Az állam magasabb szempontjait szem előtt tartva ezek szerint az állami egység fontosabb néhány rokon életénél – jogtudósok nem átallottak még a Koránban is fellelni olyan passzusokat, melyekkel ezt a gyakorlatot igazolni vélték.
Ezért a szultán politikai támogatást, valamint jelentős pénzt ajánlott nekik sikeres hódítói tevékenységük elismeréseként, és Arüj-t kinevezte Algír kormányzójának, míg Khiḍr-t a Földközi-tenger nyugati területeinek főparancsnokává. I. Szelim szolgálatába fogadta a Barbarossa fivéreket, akiket észak-afrikai hódító terveinek szolgálatába állított Forrás: Mod DB A testvérek ezzel azonban még nem kerültek be az Oszmán Birodalom legfelsőbb köreibe. Arüj 1518-ban, a spanyolokkal vívott egyik csata során elhunyt, akik a rákövetkező évben Algírt is visszafoglalták. I szulejmán oszmán szultán testvérek közötti. Khiḍr ekkortól egy személyben viselte tovább a Barbarossa nevet. Úgy döntött, hogy fivére halála után is folytatja a küzdelmet a spanyolok ellen, amelyhez az oszmánok segítségét kérte, amit meg is kapott a Portától. Barbarossa szilárdan kezébe tartotta a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékét Forrás: Pinterest Algír a következő évtizedben "kézről kézre" járt, a Barbarossa által irányított terület az Algír Kormányzóságként vált ismertté.