Levendulás-citromos keksz tej-, tojás-, glutén-, és cukormentes, vegán Vendégeket vártunk, így a szokásos keksz receptemet gluténmentesen is készítettem. Mivel csodaszép nyári idő van, így igazi nyári ízeket szerettem volna készíteni. Ezért esett a választásom a levendulára és a citromra. A levendula intenzív ízvilágot ad a keksznek, érdemes vele óvatosan bánni. Mivel tartja a formáját és az alakját, így sütipecsétes kekszek lettek belőle, csajos pillangósak most. ORIGO CÍMKÉK - környezetbarát. A recept tej-, tojás-, cukor-, és gluténmentesen is elkészíthető, vegán étrendbe illeszthető. Ebből a mennyiségből nekem 4 tepsi keksz készült. Hozzávalók: 50 dkg liszt (gluténmentes: 25 dkg rizsliszt és 25 dkg univerzális liszt Lidl) 32 dkg vaj/tejmentes margarin (Ráma vegán) 24 dkg porcukor vagy 6 dkg ¼ édesítő 1 citrom leve és héja 1 ek levendula virág Elkészítés: Először egy kávédarálóban a levendula virágokat porcukorral összedaráltam. Szép halványlila színe lett, az illata nagyon intenzív. A lisztet, cukrot a levendulával és a vajat összemorzsolom, én géppel készítettem, majd a citrom levét, és héját is beledolgozom.
üzletág-igazgatója. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem és az élelmiszeripar tevékenységének összehangolásáról beszélt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és az agrárium kilátásait is meghatározó makrogazdasági folyamatokat, gazdaságirányítási szándékokat mutatta be Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
Az Antigoné és az Oidipusz király című tragédiákhoz kapcsolódóan úgy gondoltam, hogy érdemes lenne egy kicsit jobban elmerülni az ókori görög színház kialakulásában, fejlődésében, jelentőségében. Íme. Az írást Esszina készítette, ha tetszett és hasznosnak találtad, akkor kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf Az ókori görög színház című íráshoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzés: Az ókori görög dráma Az írás vázlata: Bevezetés A színházak keletkezése A színház, mint építmény Színházi kellékek és színpadkép A színházi előadások rendje A színdarabok társadalmi szerepe és hatása Az ókori görög színház utóélete Az ókori színjátszás a vallási élethez kapcsolódó dramatikus szertartásokból, népszokásokból alakult ki, amelyeknek egyes elemei (pl. meghaló és feltámadó istenek) nemcsak az antik görög, hanem más népcsoportok (mezopotámiai, egyiptomi, dél-amerikai) kultúrájában is megjelentek. Krétán már az archaikus (knósszoszi) korban (i. Törökország ősi szíve: Izmir | Törökország | OTP TRAVEL Utazási Iroda. e. 7-6. század) olyan kultikus szertartásokat tartottak, amelyeknek az állatviadalok, akrobatikus mutatványok, énekes-táncos, színjátékszerű betétek is részét képezték.
Képtelen volt elképzelni egy másként élt életet. Valójában egyetlen görög sem vette a fáradságot, hogy leírja, milyen volt élni egy etnosban. A hiedelmek és gondolkodásmód a Polisban Szóval, mit jelent görögnek lenni, aki poliszban él? Ez azt jelentette, hogy ugyanazt a nyelvet beszélte, mint minden más görög, bár egyedülálló nyelvjárásban. Ez azt jelentette, hogy közös irodalmat osztott meg más görögökkel, legalábbis ami Homérosz és Hesziodosz verseit illeti. Ez azt jelentette, hogy ugyanazokat az isteneket imádta, mint más görögök, pedig kissé eltérő formában. Tehát, noha a városi állam imádta saját istenváltozatait, ugyanazoktól az istenektől származtak, akiket minden más görög imádott. Ez azt jelentette, hogy ugyanolyan meggyőződései voltak, mint más görögöknek. Mint minden görög, hittél abban a tizenkét istenben, akik az Olimposz hegyén éltek. A tizenkét isten akik az Olümposzon éltek, minden görögnél közösek voltak, függetlenül attól, hogy melyik poliszhoz tartoznak. (Kép: Walters Művészeti Múzeum / Közkincs) Ez azt is jelentette, hogy ugyanolyan szintű ismeretekkel rendelkeztetek, mint a többi görögöknek, akik a poliszotokban éltek.
A polisz görög eredetű kifejezés. Több jelentése is van. Először fellegvár értelemben használták, majd az elnevezés átragadt arra a településre, amely a fellegvár védelme alatt állt. Így aztán az egész városállamot, vagyis a város központú államot értették alatta. A poliszok létrejöttének gyökerei a sötét évszázadok csendes és eseménytelen homályába vezetnek vissza. A gazdasági élet jóformán a mezőgazdaságra - gabonatermelés, kertművelés, szarvasmarhatartás - korlátozódott, hiszen a vándorlások viharai szétszaggatták a kereskedelmi kapcsolatokat. Természetesen a mezőgazdasági termeléshez is biztonság kellett, s ezt csak szilárd közösségek, mégpedig csak olyanok tudták megteremteni, amelyek ha kellett fegyveresen is megvédték területeiket. A védekezés szempontjából nem volt mellékes a földrajzi adottságok figyelembe vétele, hiszen a nehezen járható hegyek szinte várfalként óvták a völgyek lakóit. A régészek a Kr. e. 8. századi görög sírleletekből arra a következtetésre jutottak, hogy a népesség száma jelentősen megnövekedett, s talán ennek tudható be, hogy városias központokat hoztak létre, azaz "összetelepültek".
Efezosz (Efes) Efezosz (törökül: Efes, latinul: Ephesus) a Földközi-tenger vidékének, illetve Törökország egyik legnagyobb ókori lelőhelye. Fénykorában, a Krisztus előtti első században ez volt a világ második legnagyobb városa, Efezosznál csak Róma rendelkezett nagyobb hatalommal. Számos rekonstruált építmény és rom látható itt, köztük az Artemisz-templom, az ókori világ hét csodájának egyike. Pergamon (ma Bergama) A csodálatos dombtetőn fekvő Pergamon története a Kre. 5. századra nyúlik vissza, amikor a kultúra és a tudomány egyik legfontosabb központja volt. Virágzása egészen a XIV. századig tartott. A zűrzavaros időszakok ellenére Pergamon legfontosabb épületeinek maradványai megmaradtak, így az akropolisz, a Vörös bazilika, a régi vízvezetékek, a merészen meredekre épített amfiteátruma és egy történelmi jelentőségű könyvtár is. Bergama Asklepion (Pergamon Asclepeion) A Bergama Asklepion (Pergamon Asclepeion) valóságos orvosi központ volt az ókorban, amely a görög Asklepios isten védelme alatt állt.