A kurátor, Orosz Márton nagyszabású válogatását (legalább száz művésszel és sok-sok dokumentummal) az esemény 50. évfordulója ihlette, de jóval több lett egy szimpla emlékkiállításnál. Az "emberiség nagy lépését" az űrsétáról készült archív film, az asztronauták készítette fényképek nagyításai, illetve az a szöveg "illusztrálja", melyet Nixon beszédírója írt arra az esetre, ha az űrhajósok ott ragadnának a Holdon. A kultúrtörténeti áttekintésben a Hold-ábrázolások korai és reneszánsz ikonográfiáját (a Hold mindig nő és fejét holdsarló koronázza), holdtérképeket és a Hold meghódításával kapcsolatos, de a történelmi eseménynél jóval korábbi könyveket és filmeket mutat be. Az ember, aki ott sem volt » Független Hírügynökség. Például Jules Verne Utazás a Holdba című 1865-ös regényét, mely Georges Méliès 1902-es, itt is látható, szürreális és pszichedelikus némafilmjét inspirálta, látható Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjének plakátja és egy 1890 körül készült sztereo kép a teliholdról. A kiállítás címét és fókuszát egy művészeti projekt, a Moon Museum adta.
A módszer ismerős lehet az ötvenes évek Budapesti Honvédjára gondolva, a futballszakmai irányítónak szerződtetett Ember József minden támogatást megkapott, ám a ghánai válogatottal az angol Blackpool fölött aratott, az országban bombasztikus győzelemként kezelt 1960-as sikeréhez kétségtelenül kellett a bölcsessége és tapasztalata is. A fellendülés és az épülő nemzetközi kapcsolatok jeleként a következő években a Lokomotiv Moszkva, a Dinamo Moszkva és a Real Madrid is Ghánába látogatott Nkrumah elnök meghívására, a ghánai válogatott pedig a kelet-európai szocialista tábor országaiban turnézott. Ember Józsefet szeretet és megbecsülés övezte, a közelgő vészről mit sem sejtve tért vissza az afrikai országba 1963 januárjában háromhavi magyarországi pihenés után. Ohene Djan, a ghánai sportirányítás feje korábban koktélpartit adott a tiszteletére, és méltatta kiváló edzői képességeit, azon a nevezetes január 18-i napon mégis ő volt az, aki – utólag költséghatékonysági okokra hivatkozva – elküldte a magyar trénert, és addigi segítőjét, Charles Gyamfit ültette a válogatott kispadjára.
Ma rendezik meg az Afrikai Nemzetek Kupája döntőjét, magyar szereplő nélkül. A kitétel természetesnek tűnik, pedig nem volt mindig magától értetődő: az afrikai labdarúgás fejlődésében nagy szerepet játszó magyar szakemberek közül ketten is kontinensbajnoki címig vezették válogatottjukat. És nem sok hiányzott ahhoz, hogy a kettő helyett itt három aranyéremre emlékezhessünk. Ghána labdarúgó-válogatottja négyszer nyerte meg az Afrikai Nemzetek Kupáját (vagy elődjét) – első alkalommal 1963-ban Futballtörténelmünk méltatlanul elfeledett és némiképpen rejtélyes alakja Ember József, aki a ghánai labdarúgás felvirágoztatójaként kétségtelenül rászolgált volna arra, hogy kivegye a részét 1963-ban a – korabeli nevén még Afrikai Egység-kupaként szervezett – kontinensbajnokság megnyeréséből. Akkoriban minden szakmabeli tisztában volt azzal, hogy a Charles Gyamfi vezette ghánai válogatott győzelmének szakmai alapjait az accrai tréner korábbi magyar felettese és mestere dolgozta ki, idővel azonban az emlékek elfelejtődnek, marad a száraz statisztika: az Afrikai Nemzetek Kupája történetében két alkalommal, 1959-ben (Egyiptom, Titkos Pál) és 1968-ban (Kinshasa Kongó, Csanádi Ferenc) vitte bajnoki aranyéremig csapatát magyar szövetségi kapitány.
Zalaegerszeg mellett, a különleges mikroklímájú Azáleás-völgy mélyén a kedvező időjárás miatt idén a szokásosnál tovább tarthat az egzotikus növények pompázása. Ha virágzó rododendronok között szeretnénk sétálni, most érdemes felkerekedni. » Virágba borult a zalaegerszegi Azáleás-völgy. Ha a zalai megyeszékhely környékén járunk, érdemes kimenni a város déli határában elterülő völgybe, ahol minden év májusában egyedülálló színpompa és tömény virágboltillat fogadja a látogatókat. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Akácosból nyitott arborétum Az északi tájolású, szűk völgyben az 1960-as években kiirtották az elburjánzott akácost, és egy szabadon látogatható, arborétum jellegű erdőt alakítottak ki a területen. A fafajok mellett a völgy leginkább az ide telepített több száz rododendronnak köszönheti a hírnevét. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila A havasszépének is nevezett cserjék eredeti hazája Japán, India és a Himalája vidéke. Európába már évszázadokkal ezelőtt megérkezett, főleg a Brit-szigetek párás levegőjén nyílnak nagy tömegben a kertekben, és sokszor azokon kívül is.
A zalaegerszegi erdészet felmérte a faállományt, vizsgálatokat készíttetett, megvizsgálta a talaj kémiai hatását. Így derült ki, hogy a savanyúbb jellegű talaj kedvez az Alpokból, Kárpátokból, Kaukázusból vagy éppen a Himalájából származó hegyvidéki növényeknek. Az első havasszépét - Erikafélék (Ericaceae) családjába és a Rhododendron nemzetségbe tartozó cserjét - 1973-ban ültették el a zalaegerszegi erdészet dolgozói. Virágba borult a zalaegerszegi Azáleás-völgy - alon.hu. A növény csak nagyon lassan nő, 25-30 esztendőnek kellett eltelnie, hogy kellő ápolás mellett a vékony hajtásokból, apró tövekből bokorszerű, egy-két méteres magas növények legyenek. Ma már 3000 cserje van az arborétumban, idén tavasszal a hiányzó foltokat is beültették. Biztonsági őr vigyázza a völgyet, hogy ne tépjék le, ne tegyenek kárt a növényekben. Azért is értelmetlen a pusztítás, mert a havasszépének a völgy klímájára és jellegzetes, savanyú talajára van szüksége, hogy életben maradhasson. Akik az ellopott töveket elütették a ház körül, hamar rá kellett jönniük, hogy ezek nélkül gyorsan elszárad, tönkremegy a növény.
Nemcsak a városi lakosság körében népszerű kirándulóhely a zalaegerszegi Alsó-erdőn található Azáleás-völgy, az április-május-június hónapokban nyíló azáleák látványa az ország minden pontjáról vonzza a természetkedvelőket. Idén a hűvös, csapadékos tavasz késleltette a virágzást, így a máskor már április végén szirmukat bontó virágok május közepén kezdtek virágozni, és a virágzási csúcs még a mai napig is tart. A különböző fajták virágzási ideje időben eltérő, így a terület "színképe" folyamatosan változik, ezért a tavaszi hónapokban érdemes többször is ellátogatni ide. Azáleás-völgy – Wikipédia. Az Azáleás-völgy helyi természetvédelmi terület, és a zöldfelületi létesítmények között gyűjteményes kertként (más néven arborétum) kiemelkedő kultúrtörténeti egyedi tájértéket képvisel. A vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében "a védetté nyilvánítás célja a völgy területén a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása".
Azáleás-völgy - Zalaegerszeg A sajátos mikroklímájú völgybe mamutfenyőket, sima fenyőt, kaukázusi jegenyefenyőt, japán vörösfenyőt, zöld és kék duglászokat telepítettek. Május közepétől a völgy virágba borul, a zömében sárga virágú azáleák, rododendronok bontogatják szirmaikat, melyekről a völgy a nevét is kapta. Az egzótákat eleinte kísérleti jelleggel telepítették be a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. Az örökzöld-gyűjteményben megtalálható a kolorádói jegenyefenyősor, csoportba ültetett mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld és kékduglasz, valamint tuják. Cím: Zalaegerszeg-Alsóerdő 1 / 3 Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zala megye székhelye, megyei jogú város, 62 ezer fő lakossal. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenl...
A Zalaegerszeg közvetlen közelében található völgy különleges mikroklímával rendelkezik. A korábban Róka-völgynek is nevezett helyre a 60-as évektől kezdve folyamatosan telepítettek be különleges növényeket. Bár jelentős az örökzöld gyűjtemény is, a völgy a 70-es években betelepített azáleák miatt vált híressé, innen kapta új nevét. A völgy április végén, május elején a legszebb, ekkor virágoznak az azáleák. Érdemes többször is visszatérni ide, a különböző azáleák virágzási ideje kissé eltér, így folyamatosan változik a völgy. Illata csak a sárga virágú (kaukázusi) azáleának van, ez az illat viszont az egész völgyet belengi. Távolság Patóhegytől: 20 km
Mai nevét az azáleákról kapta. Korábban Kígyó-völgyként ismerték a helyiek, mely elnevezés a völgy keskeny, kígyó-vonalú formájára utalt. A területen a hatvanas évekig akácos volt, ettől az időtől kezdtek – a völgy sajátságos mikroklímáját kihasználva – különféle egzóta növényeket ide telepíteni, kísérleti jelleggel. A kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerb luc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglász, valamint különböző tuják otthonra találtak a területen, bár az elmúlt 10 év során a forró, száraz nyarak megviselték az állományukat. Az azálea-gyűjtemény azonban rendszeresen megújul, újabb és újabb fajták kerülnek telepítésre, melyek a kék kivételével minden más színben pompázó virágjaik mellett bódító illatukkal is elvarázsolják az idelátogatókat. Az azáleák a Távol-Keletről származnak. A savanyú talajt, a hűvös, nedves tavaszt és a meleg, párás nyarat kedvelik. A hasonló adottságú területeken a világ bármely pontján jól érzik magukat. Magas díszítőértékük miatt a kertészetek szívesen foglalkoznak velük, újabb és újabb nemesített fajtákat termesztésbe fogva.
Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron – havasszépe).