Nagyon érdekes, hogy ezúttal jó érzés a szülőlabdán ülni. Legutóbb Úgy pattantam fel róla, mintha tűzben égne" - írta Másutt. 11:54 - A vajúdoszoba kilátása 11:52 - A kórházi folyosó séta közben 11:41 - Bent van az epidural "A fájások sűrűsödtek, és beadtam a derekam az epiduralra. Nagyon hamar megvolt és sokkal-sokkal jobb volt, mint a múltkor. Akkor fájások közben kellett halál mozdulatlanul ülnöm. Most alig éreztem. Dehát én sosem voltam tűfóbiás. Úgynevezett "walking epidural", amit kaptam. Mindent érzek, csak a fájásokat nem. Sétálgatok. Megérkezett a 4. Ronaldo-baba! Íme a kórházi fotó a családról! | Éva magazin. Kiküldtek a folyosóra is. Kicsit be is álltam tole 1/2 órára. Vigyorgunk. A gyerek még mindig fenn magasan. A magzatvíz folyamatosan szivárog. Gyerek mozog, midwife szerint úszkál. Megteheti, mert nincs a feje beágyazódva. Minden rokon azt kérdezi, császár lesz-e. De a kristálygömb homályos" - hezitál Másutt. 10:20 - Epidurál vagy sem? "Legutóbb addig vártam az epidurallal, amíg folyamatos fájásaim voltak. Most nem fogok. Nem jó érzés fájások alatt mozdulatlanul feküdni" - hezitált Másutt.
Csak azért izgultam, hogy nehogy az utolsó percben, az aláírás előtt meggondolják magukat. Amikor pedig ezen is túl voltunk, akkor már csak egy dolog miatt igyekeztem őket – titokban méregetve – "lefényképezni" magamban. Ha egyszer a gyerek megkérdezi, hogy de mégis, hogyan néztek ki, akkor valamit legalább tudjak mondani. Semmi másért. " "Végre csöngött a telefon, az Alapítvány hívott. Született egy kisbaba, egészséges, minden rendben van vele. Tudtam, hogy őrá vártunk, ő a mi gyerekünk. Másnap mehettünk le találkozni. Alig tudtam aludni. A kórházban láttuk meg a vérszerinti anyát a folyosón. Megérkezett a baba full. Zavart és összetört volt, sírdogált, de már meghozta döntését. Nem tudtunk neki mit mondani. Ő most szült, lemond a babájáról, én meg nagyon boldog vagyok, mert megszületett a kisbabánk. Mit mondhatnék neki? Legszívesebben megköszöntem volna, de ezt mégsem illik. Végül egyeztettünk a gyerek nevével kapcsolatban, megnyugtató volt, hogy közösen találtunk nevet a kicsinek. Az igazi meglepetés az apa volt, akivel csak másnap a gyámhivatal előtt találkoztunk.
Arra pedig én sem találhattam volna jobb felületet, mint az egyik legnagyobb magyar nyelvű anyukás csoport, hogy megkérdezzem, nálunk mit szólnának hasonló fotókhoz. A fogadtatás, bár egy fokkal megbocsátóbb volt, mint az amerikai csoportban, eléggé vegyes volt. Íme néhány vélemény: Szerintem ez morbid. Mi a probléma ezzel? Ebből a helyzetből a legjobbat kell kihozni. Szerintem cuki. Nem kéne túlreagálni. Sajnos ez a valóság. Igazából csak tényt közöl. Megérkezett a baba 3. Egy kis szarkasztikus humor férjen már bele! Kicsit sem poénos… Bár azért nem jelentének fel érte senkit. És te? Mit gondolsz? Nyitókép forrása: ITT Címkék gyerekek anyaság koronavírus babafotók
"Az irodalom tanszékeket be kellene zárni, a könyvszemlerovatokat meg kéne szüntetni, a kritikusokat le kellene lőni" - nyilatkozta a 2004-ben megjelent regényéről faggatódzó újságírónak az évek óta a Nobel-díj várományosának tekintett Roth. E morózus óhaj azt a kijelentését követte, miszerint "nem fogadja el, hogy zsidó-amerikai irodalmat írna", amint "arra a hülyeségre sem vevő, hogy van fekete vagy feminista irodalom". Kifakadásától néhány irodalmár alighanem golyó nélkül is a szívéhez kapott, hiszen azon túl, hogy az Összeesküvés Amerika ellen témája az amerikai antiszemitizmus, Bernard Malamud mellett éppen a tanítvány Philip Roth az 1950-es évek végétől megjelenő prózájának köszönhető, hogy az egyetemi tankönyvek ma már önálló fejezetet szentelnek a zsidó-amerikai irodalomnak, s az amerikanisztika tanszékeken világszerte - így az ELTE-n is - külön tantárgy keretében tanulmányozzák. Zsidó-amerikai irodalom tehát most már bizony van, s Malamud még a hetvenes évekből való definíciója szerint olyan művek alkotják, amelyekben "különböző mértékben" jelenik meg a "zsidó élmény, tapasztalat", s melyek szerzői valószínűleg osztoznak egyfajta közös, zsidó forrásból táplálkozó erkölcsiség iránti érdeklődésben.
Nem az Összeesküvés Amerika ellen az egyetlen regény, amit Donald Trump elnökké választása után azzal a felkiáltással kezdtek sokan olvasni, hogy megjósolta a jövőt. Ilyen az 1984 George Orwelltől, Az ember a Fellegvárban Philip K. Dicktől vagy az Ez nálunk lehetetlen Sinclair Lewistól is. De ezek közül csak Philip Roth regénye az, amit megjelenése (2004) évében az akkori elnök, ebben az esetben George W. Bush kritikájaként (is) olvastak. Összeesküvés Amerika ellen Ford. : Sóvágó Katalin, Európa, 2006, 494 oldal Persze a fenti regényeket nyiván nem a Trump-adminisztráció jövőbeni bírálata ihlette és például az Összeesküvés Amerika ellen esetében még a Trump elnökké választását megélő, 2018-ban elhunyt Roth is azt nyilatkozta, hogy már csak azért sem áll a hasonlóság, mert az ő regényében szereplő elnök legalább egy tényleges hős, egy mai napig elismert amerikai, és nem egy szélhámos. (Korábban az író a Bush-párhuzamokat is cáfolta. ) Ez az elnök nem más, mint Charles Lindbergh, az ember, aki 1927-ben megszakítás nélkül, elsőként repülte keresztül az Atlanti-óceánt.
Másfelől a családtagok is teljesen különbözően reagálnak Lindbergh felemelkedésére. Lindberghére, akit Párizsban százötvenezren vártak, amikor megérkezett történelmi útjáról, és akire amerikai turnéja, vagy inkább diadalútja során nem kevesebb, mint négymillióan voltak kíváncsiak. Köztük a Levin család tagjai is. Ez azonban, mármint a család története, az Összeesküvés Amerika ellen érdektelenebb szála. A sorozat amúgy is komótos tempót diktál, helyenként sokkal hosszabban időzünk a családi események kitárgyalásával, mint az indokolt lenne. A fiúk például majdnem minden este reflektálnak lefekvés előtt a napi történésekre, ami egyfelől érthető, hiszen a regény is a kisebbik fiú szemén keresztül mutatja be a sztorit, másfelől meg sok esetben felesleges és unalmas. Ami viszont nagyon érdekes, az Charles Lindbergh (Ben Cole) alakja és politikai karrierje. Már csak azért is, mert a fikciós sorozat valószínűleg árnyalja majd némiképp a köztudatban ma élő Lindbergh-képet. Ma ugyanis a legtöbben két dolgot tudnak a történelmi Lindbergh-ről: az egyik, hogy hős pilóta volt, a másik meg, hogy tragikus sorsú apa, akinek húszhónapos gyerekét elrabolták a bölcsőből.
Két kötet egyben (Unikornis díszkiadás) 3 000 Ft 3 990 - Készlet erejéig Fulladás 1 512 Ft 2 801 - Készlet erejéig Bécs, Budapest, Hollywood 2 272 Ft 3 561 - Készlet erejéig Vladimir Nabokov: Lolita 1 500 Ft 2 490 - Készlet erejéig Christopher Diable: Abraham Coles taxisofőr leghosszabb útja (1979) 600 Ft 1 420 - Készlet erejéig Harminc év után: 1988?