Gyógyhatású készítmény az izületi porc regenerálására és az izületi porc táplálására kutyák és macskák számára. Javallatok: Általában: az ízületi porc és inak táplálására, regenerálására kutyákban és macskákban. Nagytestű, sportoló, elhízott vagy idősebb kutyában, valamint a gyors növekedésű fajták kölyökkutyáiban az ízületi porc és inak táplálására, védelmére és regenerálására, a mozgásképesség javítására. Ortopéd sebészeti beavatkozások, ízületi diszpláziák, oszteoartritisz, ortopéd eredetű fájdalom esetén könnyíti és gyorsítja a gyógyulást, könnyíti az ízületek mozgékonyságát, lassítja az artrózis folyamatát. Aptus® APTO-FLEX szirup kutyáknak és macskáknak 500 ml (apto. Összetevők: 100 ml tartalma: Hidrolizált kollagén 14000 mg, MSM (metil-szulfonil-metán) 1000 mg, Glukózamin szulfát 800 mg, Karamell 500 mg, Kondroitin szulfát 400 mg, Hialuronsav 140 mg, Vörös áfonya kivonat (10%) 100 mg, Segédanyagok: Invert szirup (70%) 50 g, Citromsav 1, 12 g, Kálium-szorbát 0, 13 g. Adagolás: - Kutya: Általános adag 5 ml/20 ttkg, szájon át. 0-10 kg 2, 5 ml 10-20 kg 5 ml 20-40 kg 10 ml 40-60 kg 15 ml - Macska: 2, 5-5 ml/állat, szájon át.
Aptus® APTO-FLEX szirup kutyák és macskák számára 500 ml HATÓANYAGOK ÉS EGYÉB ÖSSZETEVŐK MEGNEVEZÉSE: 100 ml tartalma: Nátrium hyaluronát: 140 mg Glukozamin szulfát: 800 mg Kondroitin szulfát: 400 mg Tőzegáfonya Hidrolizált kollagén: 14 000 mg MSM (metil-szulfonil-metán): 1 000 mg Segédanyagok: Invert szirup (70%): 41, 5 g Citromsav: 1 g Poliszorbát 80: 0, 1 g Szorbinsav: 0, 1 g JAVALLAT: Általában: az ízületi porc és inak táplálására, regenerálására kutyákban és macskákban. Nagytestű, sportoló, elhízott vagy idősebb kutyában, valamint a gyors növekedésű fajták kölyökkutyáiban az ízületi porc és inak táplálására, védelmére és regenerálására, a mozgásképesség javítására, az ízületi gyulladás megelőzésére. Aptus apto-flex szirup kutyáknak. Ortopéd sebészeti beavatkozások, ízületi diszpláziák, oszteoartritisz, ortopéd eredetű fájdalom esetén könnyíti és gyorsítja a gyógyulást, könnyíti az ízületek mozgékonyságát, lassítja az artrózis folyamatát. ELLENJAVALLATOK: Nincsenek. MELLÉKHATÁSOK: Nem ismeretesek. CÉLÁLLAT FAJOK: Kutya és macska.
Ám régebben ennél nagyobb veszélyben voltak a nők. Manapság vidéken még mindig az a hagyomány járja, hogy a hajadon lányokat egy egész vödör vízzel vagy szódásszifonnal locsolják le. Sőt, volt, aki ennél is jobban elázott, hiszen némelyeket egyenesen megmártóztatták egy közeli patakban. Húsvéti népszokások: locsolkodás A szokás alapja természetesen a vallási rítusok egyike, a megkeresztelés. De már ennél jóval korábban is a víz megtisztító, termékenyítő ereje volt az oka annak, hogy kialakuljon ez a hagyomány. Tudtad-e? Nem mindig csak a legények öntözték meg a leányokat. A húsvét hétfőt követő kedden a hölgyek visszavághattak egy kis férfilocsolással. komatálküldés Ma már kevésbé ismert, hogy korábban a húsvét időszakát a fiatalok barátságkötésének elősegítésére is használták. Népi játékok, népszokások a húsvéti ünnepkörben | Ovonok.hu. Ez később akár házasságkötéshez is vezethetett. Húsvét hétfőjén, és azt követő vasárnapon (fehérvasárnap) az ifjak családjuk segítségével összeállítottak egy csomagot, és kölcsönösen megajándékozták egymást mindenféle finomsággal.
Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra. Húsvétvasárnap A feltámadás napja. Tilos volt a munka. Állat befogása, föld művelése, nem főztek, nem söpörtek, stb. Ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére étellel, itallal mentek, amit egy letakart kosárba vittek. Húsvéthétfő A locsolkodás napja. A víz a termékenység szimbóluma, amiről még lesz szó. A Mikor van húsvét? Húsvéti népszokások – ismert és kevésbé ismert hagyományok - Húsvét napja. című cikkből azt is megtudod, hogy ebben az évben pontosan mely napokra esik a húsvéti ünnepkör. Ételszentelés Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának. A betegségek, a rossz távol tartása. Locsolkodás A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól. Húsvéti korbácsolás A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn.
A Somogy megyei Szenna szabadtéri néprajzi múzeumában e mintát a tojásra hagyományos módon, forró olvasztott méhviasszal, fanyelű írókával - az úgynevezett gicával - rajzolják rá. A Tolna megyei Váralján a főtt tojásra "írják" az ősi motívumokat. A színezőanyag a hagymahéj. Itt még az a régi szokás is él, hogy a keresztanyák egy-egy tojással ajándékozzák meg a keresztgyerekeiket. A Káli-medence festői vidékén, Kékkúton a tavaszi ünnepkör jellegzetes szokását, a húsvéti zöld ágjárást újították fel. A falu végén kézen fogva sorba állnak a lányok élő "kapu"-t alkotva - az első és az utolsó pásztor összefogott kezében koronavirágot tart -, és a "Bújj, bújj zöld ág... " kezdetű dallal - egymás magasra tartott keze alatt átbújva - vonulnak át a falun. Idegenforgalmi céllal is rendeznek látványos húsvéti szokásbemutatót, például Hollókőn. Húsvéti népszokások gyerekeknek szamolni. Az egyik műemlékház udvarán három népviseletbe öltözött asszony tojásokat fest. Az asszonykórus énekkel, a fiatalok a hagyományos locsolás felelevenítésével szórakoztatják az odalátogatókat.
A kihűlt parazsat és hamut eltették, védelmező erővel ruházták fel, és a szentelt barkához hasonlóan viharkár ellen tűzbe dobták, az állatok egészségének megőrzésére itató edényeikbe téve használták fel — emelte ki a szakember. Júdás égetésről is szólnak a feljegyzések. Félszáraz fából hasított hét vagy kilenc darabot egy nyél köré erősítenek dróttal. A szokást a német közösségekben gyakorolják, elnevezése is német eredetű: Vájhojcnak (Weihholz) nevezik Bakonyszücsön, Magyarpolányban Júdásfa néven ismert. — A "Júdás"-t a család férfi tagja tartotta a szertartáson a tűzbe, addig, amíg a szentelt füstje átjárta, ezután hazavitték és a padláson, vagy a kamrában őrizték. A viharkár ellen tűzbe dobták, a jó termés elősegítésére a szántóföld sarkába leszúrták. Húsvéti népszokások virágvasárnaptól nagyszombatig | LikeBalaton. (Fotó: freepik) A húsvéti ételek közül a legtöbbet szombaton készítették, hogy a hajnali-, vagy a kismisére a kosár készen álljon. A kalácsot, pászkát ekkor sütik, megfőzik a sonkát, elkészítik a töltött húsokat, ez területenként változik, hogy tyúk, bárány, vagy sertésdagadó az alapja.
a templomban a harangok utoljára szólalnak meg Nagyszombatig Jézus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedésének kezdetét jelöli. Nagypéntek Nagypénteken a mise után az oltáiszentséget más helyre viszik, minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal Tilos húst enni. Tilos volt bármilyen háztáji munka. Állattartás, földművelés, fonás, szövés, tüzet sem gyújtottak. Úgy hitték, aki még napfelkelte előtt lefürdik, az nem betegszik meg. Maximum háromszor esznek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól. A keresztútjárás során megemlékeznek Jézus szenvedésének állomásairól. Húsvéti népszokások gyerekeknek. Hagyományosan 14 állomásból áll. Nagyszombat Véget ér a nagyvennapos böjt. Szokás volt az első harangszóra megrázni a gyümölcsfák törzsét, hogy a régi rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges. A tűz hamuját, parazsát eltették és gyógyításra használták és a földeken elszórták. Este körmeneteket tartottak. Új tüzet gyújtottak a templomban.