Közel két évtized folyamatos katonai sikerei ellenére, a karthágói vezér, Hannibál Barca még mindig Itáliában tartózkodott seregeivel, bár ekkora már a félsziget déli csücskébe szorították vissza. Caius Claudiud Nero döntő metaurusi hadjárata ráadásul Hannibál bátyjának, Hasdurbál Barcanak halálával ért véget, valamint véglegesen elvágta Hannibált minden utánpótlási lehetőségtől. Scipio döntő győzelmeket hozó hispániai hadjáratát követő consulsága alatt előterjesztette, hogy a háborút befejezése érdekében partra kell szállni a karthágóiak afrikai területein. Kuleba: A donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni | hirado.hu. Az óvatos szenátus ellenkezése ellenére a római nép gyűlése felhatalmazást adott Scipionak az inváziós hadműveletek megindítására. Scipio kezdetben elővigyázatosan manőverezett az ellenséges területen, elsősorban karthágói katonaszökevényekkel töltötte fel hadseregét. Miután azonban Massinissa váltotta fel a numidiaiak törzsét irányító, a karthágóiak mellett álló Syphaxot, Scipio úgy érezte, hogy eljött az ideje a döntő csata megvívásának, és csapataival Karthágó városa ellen vonult.
Annak ellenére, hogy szárnyait elvesztette, a karthágói sereg még bízhatott a sikerben. Ehhez győznie kellett középen, és remélnie, hogy a rómaiak lovas alakulatai nem fordulnak vissza, hogy bekerítsék őket. A derékhadak küzdelmében a rómaiak kezdetben sikeresen nyomultak előre, de a harmadik vonalban Hannibál addig pihentetett veteránjai kitartottak. Az egyenlő erők küzdelmében kb. egy óra után sem született igazából döntés, de Hannibál lassanként kezedett felülkerekedni. Scipio serege viszont rendezetten tudott visszavonulni, közben pedig fegyelmezetten végre tudta hajtani azt az utasítást, melynek következtében a római hadrend széthúzódott, és mindkét oldalon túlért a karthágóiak seregén. Ekkor következett be a döntő fordulat: megérkeztek a római lovasok, bekerítették Hannibált, és az összecsapás, hasonlóan, mint Cannae esetében, mészárlássá változott. Kb. 20. 000 kartágói esett el, ugyanannyi fogságba esett. Hannibál elmenekült, Scipio pedig megkapta nevéhez az Africanus jelzőt. A zanmai csata 8. Scipio – nemúgy, mint ellenfele Cannae-nál – nemcsak csatát, de háborút is nyert Záma mellett.
február 24., 08:06 Dívány A folyton hadakozó Luxemburgi Jánost nem zavarta, hogy elvesztette szeme világát: vakon ült lóhátra, és indult csatába az angolok ellen. január 15., 08:59 Egy 1700-as évekből származó térképet is felhasználnak. 2021. augusztus 22., 08:00 Hullákat, állati tetemeket és a hírvivők fejét is gyakran átdobták a várfalakon, de primitív Molotov-koktélt is bevetettek a középkori ostromok során. 2021. augusztus 17., 08:40 Port hintenek annak a szemébe, aki becsapás, átverés áldozatává válik – de vajon honnan ered a kifejezés és mi köze az ókori csatákhoz? 2021. április 26., 17:36 Mindeközben 2021. február 5., 08:46 A közel valóstól a teljesen agyament összecsapásokig, pingvinektől a Jedi lovagokig minden játszik! 2021. január 21., 13:08 Szent Ilona szigetén született a dokumentum, egymillió euró a kikiáltási ár. 2020. november 12., 23:37 Ez volt a Pearl Harbor-i támadás közvetlen hadtörténeti előzménye. A zanmai csata 5. 2020. november 11., 10:27 2020. október 1., 06:00 Mai kattintásvadászat-paródiánk Nagy Sándor leghíresebb csatájáról szól.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] Alma mozaik Vírus neve - () Gazdanövény Elterjedése A tünetek leírása - Szirmai J. : Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o. Husz B. – Klement Z. : A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. Gyerekszáj – Wikidézet. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ahogy egy európai látja Newyorkban van egy utca, amely csupa szinházból áll. Ha az utca elején lejátszottak már egy darabot, átviszik az utca végére. Mikorára a közönség odaér, elfelejti, hogy látta már és megnézi mégegyszer. Ez csak vicc, de valóság az, hogy a Broadway kis szakaszán és a keresztező utcákban gyüjtötték össze egycsomóba a hétmilliós város valamennyi szinházát, moziját, mulatóhelyét. Aki maga vezeti a kocsiját, valahol messze leszáll, átül taxiba és úgy viteti magát a szinházhoz. Jobb mint a mozi youtube. Máskép meg nem közelíthetné, mert a szinházak tájékán egy kilométeres körzetben nemcsak tilos a kocsit parkoztatni, de lehetetlen is. Szinházbamenéskor és előadás végeztével elképzelhetetlen tömegek lepik el itt az aszfaltot. Aki már szorongott valamikor ebben a sűrűségben, meg tudja érteni és el tudja hinni azokat a legendákat, amelyeket az Amerikajárt utasok regélnek revolveres banditákról, akik a gyalogjárón, a közönség szemeláttára rabolják ki az embert.