A norvég-orosz határ az egyedüli olyan hely, ahol a közép-európai időzóna (UTC+1) a moszkvai időzónával (UTC+3) közvetlenül határos, így a határ átlépésekor kétórás időeltolódás tapasztalható. Ezen kívül van Európában egyetlen olyan pont is, ahol három időzóna (UTC+1, UTC+2 és UTC+3) találkozik, a Norvégia- Finnország - Oroszország hármas határon. Olyan országok, amelyek (részben) UTC+1-be tartoznának, de UTC+2-t használnak: Görögország legnyugatibb része például Korfu szigete; Bulgária legnyugatibb része; Románia legnyugatibb része ( Erdély nyugati megyéi: Krassó-Szörény megye, Temes megye; Arad megye, Bihar megye egésze, illetve részben Mehedinţi megye és Szatmár megye); Ukrajna legnyugatibb része, a magyar illetve a szlovák határ közelében ( Kárpátalja); a kalinyingrádi orosz exklávé; balti országok nyugati része; Finnország délnyugati partvidéke például Turku; ezen kívül az Åland-szigetek. Közép-európai idő – Wikipédia. Spanyolország különleges esete [ szerkesztés] Spanyolország elég különleges eset. Az ország ugyan UTC+1-et használ, de a napi élet üteme egy óra késésben van a többi UTC+1 országhoz képest: A tanítás 9:30-kor kezdődik, ami Portugáliában 8:30, és ott akkor kezdődik a tanítás.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További cikkek a rovatból
A sok odafigyelés meghozza a gyümölcsét, hiszen az ápolt sövény dekoratív, átláthatatlan, takarja a kerítést, és ha még tüskés is, akkor az átmászást is meg tudja akadályozni. Milyen növényfajokat telepítsünk sövénynek? Ha árnyékos helyre kell sövényt telepítened, válaszd a gyertyánt. A napos helyeket is szereti, de árnyékos helyen is 2-5 méteres sövény nevelhető belőle. Ősszel sárgára színeződő lombja csodás látványt nyújt. A babérmeggy igazán mutatós, örökzöld cserje. Fényes leveleivel nem csak takarja, hanem díszíti is a kertet. Ültetheted szabályos sornak, de más növények közé ültetve is nagyon jól mutat. Kerítés mellé növény. Némelyik babérmeggy fajta ráadásul még a 6 métert is elérheti. Az illatos nyári orgona gyorsan növő, lombhullató cserje. A maximális magassága 3 méter. Az orgona csodaszép kék, lila, rózsaszín vagy fehér virágai egész nyáron át nyílnak. Így hát két legyet üthetsz egy csapásra, hiszen a belátást is megakadályozod, ugyanakkor csodálatos növények vesznek körül.
A hím egyedek levelei télen sárgászöldek lesznek, galagonyabokron aranysárga példányt is megfigyeltem. A nálunk nagyon ritka fenyőkön élő alfajok az álbogyók és a magvak alakjában, valamint a színeikben is eltérhetnek. Fehér fagyöngy álbogyói és bimbói egy villás elágazásban Fehér fagyöngyökkel súlyosan fertőzött nyárfa Akácfán élősködő fehér fagyöngy hatalmas levelekkel Fehér fagyöngy télre kissé megsárgult lombja Galagonyán élősködő fehér fagyöngy hím példánya télen aranysárga Fehér fagyöngy hímvirág csoportja Fehér fagyöngy nővirágai Korábban írtunk róla: A két szulák két külön történet Fagyöngy és fakín: agresszív paraziták Vicsorgó parazita vagy tavaszi virág?
A gyakran már februárban nyíló hímvirágok takaróleveleire ránőttek a portokok, így porzószálakat nem látunk, illatosak, de nektárjuk nincs. A nővirágok később fejlődnek ki, a bibeszál hiányzik, nektárral csalogatják a hidegtűrő megporzó rovarokat. A madarak csőrére ragad Az álbogyókat főleg madarak terjesztik, néha csak tévedésből. Ilyenkor a csőrükre ragadt maradványtól akarnak megszabadulni egy kéregrepedésbe dörzsölve. Mások megeszik a húsos részt, de a ragacsos mag csírázóképesen ürül belőlük. A fás részekre tapadt magvak szívógyökereket hajtanak az ágak belsejébe, ezzel kapaszkodnak, és szívják el a gazdanövényektől a vizet és a tápanyagokat. Száraz években ez olyan súlyos károkat okozhat, hogy a fagyöngyön túli ágrészek elhalhatnak. Több nagy termetű fagyöngy az egész fát is elpusztíthatja. Nálunk a leggyakoribb gazdanövények a különböző nyárfák, ritkábban az almafák, hársak, juharok. Akácfákon szemmel jól láthatóan a fagyöngy megváltozik, kétszer-háromszor nagyobb levelei nőnek.