Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. Magyarországon a legtöbb publikált recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó az egy rész makói vöröshagymát (hungarikum), két rész érett paradicsomot és négy rész roppanós, fehér húsú cecei zöldpaprikát (hungarikum) tartalmazó változat. Az úgynevezett konzerv "natúr lecsó" azonban csak paprikát és paradicsomot tartalmaz. Hozzávalók 1-2 szál füstölt kolbász, 1-2 szál főző kolbász - ízlés szerint, 5-6 szál virsli, 2-300 g füstölt szalonna, 4-5 kg zöldpaprika, 1, 5-2 kg paradicsom, 3-4 fej vöröshagyma, só, fekete bors (őrölt), pirospaprika. Elkészítés Mossuk meg a zöldségeket, majd daraboljuk fel mindet. A paprikákat karikára vágjuk, a hagymákat vágjuk félbe, és szeleteljük fel, de semmiképpen se apróra! Natúr lecsó reception. A paradicsomot is elég gerezdekre vágni! Tegyük oda a füstölt szalonnát, melyeket apró darabokra vágtunk, majd pirítsuk meg rajta a vöröshagymát. Ha már eléggé megpirult, adjuk hozzá a felkarikázott füstölt kolbászt, majd egy kis idő múlva vegyük le a lángról.
És mindezt persze úgy, hogy imádja minden percét. Ám, ami számára az igazi öröm, a valódi elismerés: ha ízlik a főztje. A Mindmegette sorozatában a családja és a barátai kedvenceit főzi meg nekünk, amivel nálunk is garantált a siker. Ezúttal töltött dagadót készített, a klasszikus receptet egy kis csavarral. A húsvéti ünnepi asztal fénypontja lesz ez az étel.
😉) Cukkinis lecsó bulgurral recept Cukkinis lecsó hozzávalók: 40 dkg vöröshagyma 50 dkg paprika 40 dkg paradicsom 25 dkg cukkini 25 g parajdi só 50 g kókuszolaj Köretnek kb. 10 dkg (vagy a napi szénhidrátkeretnek megfelelő mennyiségű) főtt bulgur. Cukkinis lecsó bulgurral elkészítése: A paprikát kicsumázzuk és kb. 2 cm vastag karikára vágjuk. A vöröshagymát félbe vágjuk, majd a paprikával azonos vastagságú szeletekre vágjuk (félkarika). A paprikát és a vöröshagymát a megolvasztott kókuszolajra dobjuk, majd megszórjuk a parajdi sóval. Fedő alatt félpuhára pároljuk. Hozzáadjuk a kb. 2-3 cm-es kockákra vágott paradicsomot, összekeverjük a paprikás hagymával és fedő alatt tovább főzzük (5-10 percenként keverjük át! ). Amikor a paradicsom kezd szétfőni, adjuk hozzá a kb. Natúr lecsó recent article. 2-3 cm-es kockákra vágott cukkinit (héjával vagy meghámozva, mindegy, nálam a gyerek miatt pucolva került bele) és addig főzzük a lecsót, amíg minden zöldség megpuhul benne. Ha sok vizet engedne, az utolsó 10 percben főzzük nagyobb lángon fedő nélkül.
A végén a befőttes üveg fedele alá még celofán is kerül.
Szerintem nincs olyan ember, aki nem szereti a lecsót, nekünk a legnagyobb kedvencünk, főleg nyáron, bográcsban, egyenesen imádom! Honnan ered ez az étel, mikor jelent meg nálunk, mitől olyan különleges? Most megtudhatod te is! A cikkben ráadásul találhatsz egy nagyon szuper receptet is, amit mindenképp ki kell próbálnod! Érdekességek a lecsóról A lecsó (szlovákul lečo, németül letscho, lengyelül leczo, oroszul лечо) a hagyományos, híres magyar ételklasszikusok közé tartozik. Habár a lecsó balkáni eredetű étel, ma már a magyar gasztronómia egyik alappillérének tartják. Maga a lecsó szó a TESz. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára) szerint 1940-ben jelent meg először az Új Idők Lexikonában. A lecsó más szavainkhoz hasonlóan (csákó, gulyás, hajdú, huszár, kocsi, puli, sujtás) nemzetközi karriert futottak be. Natúr lecsó télre - Receptkereső.com. Míg a csákó szót 200 éve Európa-szerte parádézó magyar huszárok terjesztették el, addig a lecsó szót az 1960-as években konzerveinkkel együtt exportáltuk. A lecsó egy zöldség ragu, tulajdonképpen egyfajta paradicsom-paprika "pörkölt".
"Múltam és életrajzom meglehetősen kizárja annak a muzsikusnak angyali képét, aki a maga százada fölött lebegve, derűsen és zavartalanul és csak azért száll le a többi ember közé, hogy elbűvölje őket. " Amúgy erősen túlírt, s talán nem is mindenestül megbízható memoárját (Ágyúk és virágok) ezzel a tökéletesen helytálló mondattal nyitotta az életére visszatekintő Cziffra György. A 20. Cziffra György fia halálát soha nem tudta kiheverni – Egy lenyűgöző és drámai életpálya - Hírnavigátor. századi történelem valóban roppant módon megnehezítette a művész pályafutását, jóllehet az úgy indult, ahogyan megannyi más rendkívüli tehetségé: képességeinek korai felismerésével és a csodagyermekség szenzációjával. Az angyalföldi cigányzenész családba született majdani zongorafenomén (aki utóbb visszaemlékezéseiben következetesen a kávéházi és a szórakoztató jelzőkkel váltotta ki a cigány szót) 1934 februárjában már a Filmhíradó képkockáin is feltűnt e szöveg kíséretében: "Czifra (! ) Gyuri, a Zeneművészeti Főiskola legutóbbi hangversenyén tehetségével feltűnt gyermek zongoraművész". Cziffra György és ifj.
A rendszerváltást követő évtizedek magyar nemzetpolitikájának egyik legjelentősebb megvalósítása, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem 20 éves történetét mutatja be Maksay Ágnes Akkor és most címmel készülő dokumentumfilmje 9, 8 millió forint támogatással. Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos emlékév keretei között ünnepelte tavaly, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Petrovics Eszter Tele van a két kezem boldogsággal címmel készülő dokumentumfilmjében Cziffra sorsának és művészetének bemutatására vállalkozik Balázs János zongoraművész kalauzolásával. A Cziffra pályájának legfőbb földrajzi és szellemi állomásain végigvezető film gyártását 68, 4 millió forinttal támogatja az NFI. Szabó Attila A Szent Anna-tó végnapjai című ismeretterjesztő filmjében a Nemzeti Filmintézet 7 millió forintos támogatásával mutatja be a székelyföldi halbiológusok munkáját, céljuk a közkedvelt tó eliszaposodásának megelőzése.
A híres-hírhedt Tripolisz. Rémregénybe illő tájék, a szegénység, a kiszolgáltatottság, a kilátástalanság szimbóluma Angyalföldön, a Madarász utca, a Göncöl utca, és a Babér utca által határolt terület. Itt épült fel 1915-ben az úgynevezett Tomori-telep, amit nemes egyszerűséggel csak Csikágóként emlegettek. Egy tanítónő, bizonyos Hoffmann Mária az első világháború után Magyarországon működő külföldi segélyszervezet aktivistája így írt erről a helyről. "Angyalföldön terült el, a homokos talajon, a Tripolisznak nevezett munkásnegyed, mely külsőleg csak egészségtelen, nyomorúságos tanyáját mutatja a bentlakóknak, de belsőleg megtekintve elképzelhetetlen szegénységet, erkölcsi züllöttséget, s bűnt takar. Tömeglakásos bérkaszárnyák, bezárt ajtók, felnőtt sehol, dolgozni vannak a gyárakban, s égető napon utcára kidobva szülő s felügyelet nélkül sok-sok rongyos, kiéhezett, vásott gyerek. Szüleiket csak reggel és este látják, nappal egyedül maradnak otthon, az utcán, az udvaron, iskolába nem járhatnak, mert kis, sokszor pólyás testvéreikre kell vigyázniuk, s kecskét kell őrizniük.