Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
4 250 Ft Hematit szív Állítható méret: 14cm – 23cm csomó: csúszócsomó Igény esetén egyedi kívánságokat is teljesítünk az alábbi zsinór színek közül tudsz választani: – fekete -piros -smaragdzöld -világoskék -rózsaszín- türkiz- királykék – láng kék -tengerészkék -magenta Nemesacél henger: Nikkelmentes, antiallergén! egyik fő tulajdonsága, hogy nem oxidálódnak. Tartós, nem kopik, nem színeződik.
De ahogy a tizenkét éves fiú lejegyezte, amit látott, amit a szüleitől, a szomszédoktól és a rádióból hallott, amit a barátjával megbeszélt, amit az újságból elolvasott, abból egészen sajátos, soha nem tapasztalt kép állt össze. Elég volt elolvasni az első néhány lapot, hogy úgy érezzem, ajándékot kaptam. Majd ötven év után részese lehetek egy nagyon okos, nagyon lelkes gyerek világának. Ez a világ történetesen 1956 világa. Csics Gyula saját ötvenhatjáé, amelyet a forradalom eseményei mozgatnak. De világot ő formál mindabból, ami vele napról napra történt. Tüntető tömeg, utcai harc híre, a felnőttek elbeszélései, szövegben, rajzban, sőt térképein is megörökített sétái, hegedűórája és születésnapja, a város, amit lát és a város, amit Jancsival papíron, térképen elképzel, egyetlen rendbe áll össze számára. Ezt az ötvenhatos gyermeki kozmoszt pedig egy középkori kancellista rendszeretetével, pontosságával, lelkiismeretességével modern kódexbe jegyzi. Az ő belső rendje a napló szövege. Azt reméljük, hogy naplója közlésével továbbadhatjuk ezt az ajándékot, vagyis az ő történetét és tanúságtételét őtőle, a tizenkét éves fiútól, az akkori önmagától.
2004 februárjában Tatabányán, a megyei könyvtárban egy beszélgetésen vettem részt: 1956-ról és forradalom óta eltelt időről volt szó. A beszélgetés végeztével hozzám lépett egy szakállas, ősz, de nagyon fiatalnak tűnő úr, bemutatkozott, és elmondta, hogy ötvenhatban naplót vezetett. Mindjárt a kezembe is nyomott egy dossziét, ezzel: "talán érdekli... " Ő volt Csics Gyula, a tatabányai városi könyvtár vezetője. Átfutott az agyamon, hogy túl fiatal... Vajon miféle naplót írhatott 1956-ban? De úgy emlékszem, mikor átvettem a mappát, csak annyit mondtam, hogy jelentkezem. A dossziét a vonaton kinyitva gyermekírást, rajzokat és jól ismert röplapokat láttam. Ott volt a szöveg gépbe írt változata is, de azzal először nem törődtem. Elkezdtem olvasni a kézírást, nézni a rajzokat, a saját kezűleg szerkesztett térképeket. A bejegyzéseket az 1956-os Blaha Lujza térről, az utcáról, a házról, a gangról, a rádió híreiről. És arra gondoltam, hogy ebből a nézőpontból még sohasem olvastam 1956-ról, pedig - azt hittem -elég sokat olvastam róla.
Én erről még nem hallottam semmit, csak tegnap mondta be a rádió, hogy Szegeden a diákok tüntettek és lengyelországban is felkelés volt. Góré olvasta a Szabad ifyuság röpiratát Én is elolvastam. Ez a diákok tüntetéséről szólt. Mikor az utcára mentem láttam, hogy a "Corvin"-nál három nagy teherautó vitte az egyetemistákat. Az autó tetején egy fiú állt és ezt kiabálta a többiekkel: Ruszkik haza! Elég volt a Rákosikból! Ne csináljunk semmit késve Nagy Imrét a vezetésbe! Később Maját elkisértem hittanra, mert ő nem mert egyedül elmenni Hazafelé jövet egy tüntető tömeggel találkoztunk, amely a Népszínház utcánál megállt és elénekelte a Himnuszt. Este meghallgattuk Gerő Ernő beszédét. Ezalatt Góré a stúdiónál volt. 9h-kor feküdtem le. Az ágyban még hallottam, hogy kiabálják: Ledöntjük a Sztálin szobrot! Vesszen Gerő! " S hogy mi történik a naplóban ez után?