Az elmúlt járványos időszakban egyre nagyobb figyelem irányult a D-vitamin bevitel fontosságára, hisz a D-vitamin immunrendszerre gyakorolt hatása vitathatatlan. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, így a D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők – a természetes D-vitamin tartalmú ételekkel szemben – túladagolhatóak! Mennyi D-vitamint szedhetünk? Mik a D-vitamin túladagolás tünetei? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy a gyakori D-vitamin hiány leküzdése mellett elkerüljük a D-vitamin túladagolás veszélyét is! A D-vitamin szerepe A D-vitamin (Calciferol), azaz a D-hormon létfontosságú tápanyag, amely kulcsszerepet játszik a csontrendszer, az izomzat, az idegrendszer felépítésében és működésében is. D vitamin túladagolás tünetei. Az utóbbi évtizedekben felismerték, hogy a D-vitaminnak kiemelkedő szerepe van az immunrendszer támogatásában is. A D-vitamin emellett szabályozza a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből, egyensúlyban tartja az inzulinszintet, támogatja a tüdőt, valamint a szív- és érrendszer működését is.
Mennyire reális veszély a túladagolás? Elméletben a D-vitamintúladagolás könnyen kialakulhat, mivel ez az anyag, zsíroldékony lévén, viszonylag lassan ürül ki a szervezetből. A gyakorlatban azonban nem túl könnyű megmérgeződni. Akut mérgezést akkor lehet előidézni felnőtteknél, ha tartósan napi 10 000 NE-nél nagyobb dózist fogyasztanak. Krónikus mérgezéshez "elegendő" meghaladni a 4000 NE-t (igaz, éveken át). És hogy mindez nem csak fikció, jól tükrözik azok az USA-beli adatok, amelyek szerint a vitamin népszerűségének növekedése hatására az évi mintegy 200 mérgezési eset 16-szorosára nőtt. Aki betartja az ajánlásokat, nincs félnivalója a D-vitaminmérgezéstől. De mi történik azzal, aki túllépi? A D-vitaminmérgezés legtöbb tünete azzal függ össze, hogy a vérben jelentősen nő a kalciumszint. A D-vitamin-túladagolás tünetei a következők: emésztési panaszok (hányinger, hányás) hasfájás, székrekedés vagy hasmenés fáradtság, zavartság csillapíthatatlan szomjúság gyakori vizelés. Ezek nem túl specifikus tünetek, ezért laborvizsgálattal (kalciumszint és D-vitaminszint mérése) dönthető el egyértelműen, hogy valóban a vitamin túladagolása-e az ok. Vannak olyan következmények, amelyek rövid távon nem okoznak panaszokat, viszont hosszú távon veszélyesebbek.
A D-vitaminnak nem csupán a fertőzések leküzdésében van szerepe, hanem befolyásolja a daganatos megbetegedések kialakulását is. A D-vitamin, mely összefoglaló neve a D1, D2 (ergokalciferol) és a D3 vitaminnak zsírban oldódó vitamin. A D3- vitamin hasznosul legjobban a szervezetben és ezt a vitamint a szervezet napfény hatására önállóan állítja elő. Ezen felül a D2 növényi eredetű, míg a D3 állati eredetű ételekből és étrend-kiegészítőkkel vihető be a szervezetbe. A magyar lakosság túlnyomó része azonban D-vitamin-hiánnyal küzd a téli időszak végére, mert a zsírraktárak néhány hónap alatt teljesen kiürülnek. Éppen ezért a szakemberek télen a D-vitamin pótlását javasolják, ám nem mindegy, hogy ezt hogyan és milyen mértékben tesszük, mert a D-vitamin természetes úton nem, azonban étrend-kiegészítők útján túladagolható! Mérhető-e a D-vitamin szint? – D-vitamin-hiány és túl magas D-vitamin szint A szervezet D-vitamin értékét laborvizsgálattal a vér aktív D-vitamin szintjének mérésével állapítják meg.
Sokfelé lehet hallani a paleoról, a paleo diétáról. De mi az a paleo pontosan? Mit ajánl a paleo diéta? A cikkben összefoglaljuk ezekre a kérdésekre a választ. (A fenti képen szereplő étel és elkészítése: Paleo csirke curry répával és kaliforniai paprikával) Paleo jelentése, paleo szó jelentése Paleo szó jelentése: paleo-, palaeo (melléknévi előtag) jelentése történelem előtti, őskori, ősi, ős-. Görög eredetű szó, palaiosz, régi, ősi, sokkal ezelőttit jelent. ( Wikiszótár) Paleo diéta (vagy paleolit diéta) jelentése A paloe diéta (vagy másképpen paleolit diéta) olyan gasztronómiai irányzat, amelynek célja az őskori táplálkozáshoz való visszatérés. Az irányzat követői szerint ezzel a paleolit táplálkozás alkalmazásával a civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás) elkerülhetők. A paleo diéta evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető. Az elmélet alapjait azonban többen megkérdőjelezik, sőt egyesek nem is ajánlják alkalmazását. ( Wikipedia – Paleolit diéta szócikk) Mi az a paleo?
Sok-sok omega-3, 6. és az omega-6 teljes kiiktatása ( olajok! ) Ezekhez igazodva alakítjuk ki ételeinket. * Megjegyezném; a tudomány mai állása szerint kb. 2, 5 millió éves az emberiség. Ezt sokan vitatják, még olyan vélemények is vannak, hogy a din oszauruszo k csak 40 ezer éve haltak ki (már amennyiben kihaltak, mert a kistestűek, mint madarak, velünk élnek ma is)... Az azonban bizonyos, hogy az un. mezőgazdasági forradalom, amikor is elkezdtünk állatokat tenyészteni, tehenet fejni, olajat ütni, nagyban termeszteni az addig nem fogyasztott növényeket (gabona, bab), az kb. 10 ezer éve következett be. Az emberiség egészségének rohamos romlása ettől datálható. 200 évvel ezelőtt pedig beindult az élelmiszer ipari termelés, a nemesítés (manapság már GMO! ). A 14 kromoszómás búzából így lett mára 42 kromoszóma!! A gyümölcsök vitamintartalma drasztikusan lecsökkent, a cukortartalm ukat (fruktóz! ) ellenben egészségtelen mérték űre duzza sztottuk. Majd kb. a múlt század közepétől fellendült a készételek gyártása, hozzá kapcsolódva a tartósítószerek, ízfokozók, színezők, kukoricaszirup és egyéb "mérgező" élelmi adalékok nagymértékű fogyasztása... És akkor még csak az ennivalóról beszéltünk... az életmód drasztikus megváltozását nem is érintettük... A paleoós életforma alapvetően nem egy 10 ezer éves visszalépés, inkább egy újraeszmélés egy hosszú Csipkerózsika-álom után.......................................................................................... 2013.
A paleo táplálkozás hívei szerint alapvetően a földművelés során megjelent, genetikailag nem vagy csak nehezen tolerálható ételek megjelenésével kezdődnek a bajok, amit a 19. század közepétől megjelenő egyéb körülmények csak fokoztak. Ebben lehet is valami, hiszen a tejfogyasztás miatti laktáz- illetve laktózintolerancia egyes becslések szerint a mai felnőtt népesség mintegy 70%-nak jelent problémát. Ez az arány változó, Észak-Európában 5%, Dél-Európában 71%, míg egyes ázsiai és afrikai országokban akár a 90%-ot is eléri. A gluténérzékenység (ide tartozik a lisztérzékenység is), ha nem is ugyanolyan gyakori, mint a laktózérzékenység, egyre többször kerül felismerésre. Számos tünetet – emésztőszervi, dermatitiszek, felszívódási rendellenességek, vérszegénység – okozhat, de a gluténérzékenyek körében több az autoimmun megbetegedés is. A bélbolyhok sorvadása, vagy a máj és az epe érintettsége sem ritka. Mindezek egyetlen dolog segíthet hatásosan gluténérzékenység esetén: a gluténmentes diéta.
04. 17. 2014. 01. 01. a nyugati étrend által javasolt élelmiszer piramis