Nemrég egy bankoknak dolgozó ügyvédi iroda rendelte meg a céges Kiszámoló Akadémiát. Nehéz helyzetben voltam, hogy mi újat tudok mondani azoknak, akik bár "csak" jogászok, de minden nap értékpapírokkal és egyéb banki termékkel összefüggő ügyekkel foglalkoznak. Nekik nem volt nagy újság, hogy mi a kockázata egy kötvénynek, vagy miért kell figyelni az apróbetűre. Itt lettünk jó kapcsolatban az iroda vezetőjével, akit megkérdeztem, hogy mi pontosan a tétje az Európai Bíróság várható döntésének a devizahitelekkel kapcsolatban és miért várja mindenki lélegzet visszafojtva az eredményt. Ahogy én megértettem, az a lényeg, hogy az érintett adós azt szeretné elérni, hogy belekapaszkodva egy szerinte formai hibába (külön nincs feltüntetve az árfolyamrés, mint költség) elérje, hogy az egész szerződés semmis legyen. Ezzel szemben a magyar álláspont az volt, hogy a szerződés érvényességét megtartsák, csak a vitatott pontot javítsák ki. Ebben kellett döntenie az Európai Bíróságnak. Egyértelmű veszteség, vagy van még remény: mi lesz a devizahtielesekkel?. (Megjegyzem, számomra elég visszatetsző, amikor valaki élvez egy lehetőséget, addig amíg neki kedvező, majd amikor úgy fordul a szél, hogy ami eddig jó volt (alacsonyabb kamatok, csökkenő részletek), most ellene kezd dolgozni, akkor formai okokra hivatkozva az egész alól ki akar bújni.
Ugyanakkor a magyar bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a magyar jog tartalmaz-e ilyen rendelkezést, és hogy a jelen ügyben érintett feltétel e rendelkezés hatálya alá tartozik-e (48). A végrehajtási záradék közjegyző általi kiállításával összefüggésben a Bíróság emlékeztet arra ( lásd. a Bíróságnak a C-32/14.
Így a Bíróság e tárgyban kialakított ítélkezési gyakorlatában meghatározott objektivitási szemponttal összhangban a szerződés egyik szerződő felének helyzete nem tekinthető a nemzeti jogban a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempontnak. Következésképpen az érintett fogyasztó által kifejezett szándék nem élvezhet elsőbbséget azon kérdés nemzeti bíróság általi megítélésénél, hogy a magyar jogszabályok lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. Ilyen körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy amennyiben a magyar szabályozás lehetővé teszi ezen állapot helyreállítását, azt a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel összeegyeztethetőnek kell tekinteni.
Viszont a magyar jogszabály azt sem zárja ki, hogy a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kérelemnek az árfolyamrésre vonatkozó kikötése tisztességtelen lenne, mivel az nem kötelező a fogyasztóra nézve. Így egy ilyen kikötés tisztességtelen voltának megállapítása lehetővé kell, hogy tegye azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne, különösen a tisztességtelen kikötés alapján az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogosultság megállapításával. Az EUB szerint a magyar bíróságok feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben alkalmazandó jogszabályok csakugyan lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. Azt is jelezte az uniós fórum, hogy a szóban forgó kölcsönszerződés teljes érvénytelensége nem mondható ki csak ezen passzus alapján. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem teszi lehetővé, hogy az eljáró bíróság kizárólag arra hivatkozzon, hogy a kérdéses szerződés egésze érvénytelenségének megállapítása a fogyasztó számára előnyös lehet.
Volt egyszer egy kis ház, szép fehérre meszelt. Előtte virágok, mögötte kicsi kert. Mikor tavaszodott, így szólt az Apóka: Nagyapó: - Várom a jó időt hosszú hetek óta. Kimegyek a kertbe, ások meg kapálok, Vetek sárgarépát, ültetek virágot. Nagyanyó: - Az jó lesz, hogyha répát vet a kertbe, Itt az ásó, kapa, ott meg a gereblye. Nagyapó a kertet kapálta, öntözte, Gyomlálgatta, amikor gizt-gazt látott benne. Terebélyes bokor lett a répa nyáron. Egyszer Apó így szólt: Nagyapó: - Ősz jár a határon. Kimegyek a kertbe, répát szüretelni, Jó kövérre hízott nyáron valamennyi. Örült Nagyanyóka, s így szólt lelkendezve: Nagyanyó: - Bőven lesz majd répánk a zöldséglevesbe. Nesze Nagyapóka! Fogd meg a kosarat, És a sárgarépát hordd be mihamarabb! Nagyapó a répát húzta….. Mindhiába. Még csak hírmondó sem volt a kosarába. Visszament a házba, így szólt: Nagyapó: - Nagyanyóka! A répát hiába húzom órák óta. Nagyanyó: - No, majd én segítek! A répa mese szövege 1. Gyere vissza apjuk, mert a sárgarépát, bizony ott nem hagyjuk. Nagyanyó megfogta nagyapó derekát, Biztatta a répát: (Nagyanyó): - Gyökerem, gyere hát!
- Söprűnek sem való! Egykettőre otthagyta mindenki, Harkály doktor pedig folytathatta a dolgát. A répa mese szövege. Le sem nézett a tisztásra, csak három sikeres féreg-operáció után vetett egy sajnálkozó pillantást az eltaposott, szép virágra – de akkor azt hitte, káprázik a szeme attól, amit látott. A virág újra egyenes száron állt, mert valaki gondosan karóhoz kötötte, földjét megkapálta, elegyengette körülötte. - Nini! – kiáltott Harkály doktor – Hát mégis van ennek a virágnak igazi gazdája? Jobban körülnézett, s akkor látta, hogy a kicsi sün jön a patakról egy öntözőkannával döcögve, és nagyon jókedvűen dudorászik magában.
Kié a virág? Azé, aki szereti és gondozza őt. Egy végtelenül aranyos és tanulságos mese Fésűs Évától a Föld napjára. Jó olvasást! Malacka egyszer gyönyörű virágot talált az erdőben. Akkorát visított örömében, hogy a bükkfa oldalán dolgozó harkály félrenyelte a farontó kukacot. - Ejnye! – bosszankodott. – Miféle csendháborítás ez? - Én nem háborítok semmiféle csendet, csak kimondhatatlanul örvendezek az én szépséges virágomnak! – visított tovább malacka – Nézd meg, ha nem hiszed! A harkály odasandított. - Csakugyan gyönyörű. De mi a neve? - Természetesen Neszepisze virág – ugrándozott a vadmalac, ekkor azonban odatoppant a kényes őzike. - Tévedsz! Ilyen szép virágnak csak őzikefüzér lehet a neve! - Semmi közöd hozzá! – visított a kunkori farkú. – Ez a virág az enyém, mert én találtam. - De azon a tisztáson nőtt, ahol én szoktam játszani! - Kár a szóért! A répa mese - KerekMese.hu. – lépett közéjük fölényesen a rókakölyök. – Ez a virág a világszerte ismert rókatulipán és át fogom ültetni a saját kertembe! - Ülteted ám az árvacsalánt!
– Jaj, ha nem érik meg, hét évig nem megyünk férjhez! – zokogott a legidősebb királykisasszony. – Mit csináljak, édes lányom? – mérgelődött a király. – Ilyen zenebonától még az aranyalma is megférgesedik! Egyszer aztán, egy szélcirógatta hajnalon, váratlanul csodálatos hegedűszó csendült fel az almafa alatt. Világot járó vándorlegény telepedett alája, és anélkül, hogy tudta volna, mi a szokás ebben az országban, hegedülni kezdett. Tüstént kinyílott a palota ablaka. Kikandikált rajta a legidősebb királylány, azután a középső, majd a legkisebbik. Kinézett a király, a hoppmester, az apródok, az udvarhölgyek, és amikor már mind kigyönyörködték magukat a muzsikában, még egyszer kikukucskált a középső királykisasszony. Ott is maradt az ablakban, három nap, három éjjel hallgatni a hegedűszót. Téli ünnepi mondóka- és versgyűjtemény piciknek, és kicsiknek - Felelős Szülők Iskolája. Örült a király a kristálytiszta hangú zenének. Nagy zacskó aranyat dobott a legényke lábához, nehogy almaérés előtt odébb álljon. De az nem pénzért húzta, hanem most már azért, mert a középső királykisasszony mosolya úgy megbabonázta, hogy nem bírta abbahagyni.
Fekete a bogár, Fekete a szén, Fekete a világ, míg a nap felkél. Színekből épül fel a világ, a szürkeséget színezzük át! Barna a föld, És barna a maci, Barna a sarki kutyakaki. Szürke a hamu, Szürke a szamár, Szürke a gerle, egy társra vár. március 28, 2013
Fésűs Éva: A hencidai aranyalma Megérett a hencidai király almája! … De nem ám akármilyen alma, hanem aranyalma, és nem is napsugár érlelte, hanem muzsikaszó. A hencidai aranyalma csak akkor növekszik, ha valaki muzsikálgat neki, de úgy, hogy egyszer sem fog hamis hangot se hegedűn, se furulyán, mert amint eltéveszti a dallamot – abban a szempillantásban éretlen alma koppan az ügyetlen muzsikus feje búbján. Az idén sok bosszúsága volt az öreg királynak, mert ahány zenészt a fa alá ültetett, az mind rosszul furulyázott, hamis hangon játszott, és az almafa alja már telistele volt idő előtt lepotyogott, éretlen almával. Mi lesz, ha egy sem érik meg? Hiszen a fa csak hétévenként terem, akkor is azért, hogy férjhez mehessenek a királylányok. Mert Hencida országában úgy szokás, hogy a királykisasszonyok aranyalmát dobnak az ablakuk alá sereglett kérőknek, és aki elkapja, ahhoz mennek feleségül. L.imi : A répa és más mesék (Glória Könyvkiadó) - antikvarium.hu. Így ment férjhez a királykisasszonyok édesanyja, nagyanyja, dédanyja, de még az üköreganyja is. Nem csoda hát, hogy szívszorongva hallgatták a sokféle muzsikát, és keserves könnyekre fakadtak, valahányszor a király egy-egy ügyetlenkedőt elzavart az almafa alól.
Macika sem volt rest, visszabokszolt a mancsával. Pillanatok alatt akkora hajcihő támadt, hogy Harkály doktor bemenekült a mókus üresen hagyott odújába. A tisztáson por kavargott, a földből kitépett fűcsomók röpködtek, mancsok, orrok, fejek koppantak nagyokat. Közben mindenki azt visította, kiabálta, brummogta, hogy: - Enyém a virág! Enyém a virág! Akkor arra jött a sün. Letette csigákkal teli kis kosarát, körülnézett, és csodálkozva kérdezte: - Hol van itt virág? A verekedők meglepetten elengedték egymást, és öten ötfelé potyogtak. A virág, amelyen összevesztek, eltiporva, tönkretaposva hevert a tisztáson. Akkora csend lett, hogy a hangyák lépteit is hallani lehetett a fűben. Legelsőnek malacka pityeregte el magát. - Jaj, odavan a virágom! Most már mindegy, hogy mi lett volna a neve. - Úgy láttam, őzikefüzér volt – fintorgott az őz –, de azt hiszem tévedtem. A répa mese szövege videa. Megnézte a letiport növényt, azután sántikálva odébbállt. - Gizgaz! – legyintett a sunyi róka. - Gyimgyom! – brummogta macika, a mókus pedig még megtoldotta.