Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe. A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára. Tervezési elvek Feldolgozandó műként "A kiskakas gyémánt félkrajcárja"című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. Zeneszöveg.hu. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai.
Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A szélsőséges álláspontok melletti lándzsatörés helyett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjában az foglalkoztatja a szakembereket, hogy milyen újfajta tartalmakat lehet ezekre az eszközökre tervezni úgy, hogy az élmény értéket közvetítsen, kulturális és szellemi hasznot biztosítson a (gyerek) használónak. Azzal az izgalmas kihívással szembesültek, hogy mi is az interaktív könyv, illetve kisgyermekek számára milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban.
A visszás vénasszony forrása A szöveg forrása a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötet. Hagyományok Háza nemrég Hallgasd – olvasd – mondd! c ímmel hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított, a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás együttes népszerűsítésének szándékával. Az olvasott népeseszövegeket rögtön összevethetjük a hangzóanyaggal: a magyar mesemondás hagyománya szerint élőszóval elmondott meséket hat mai mesemondótól – köztük Bukovics Jánossal - hallgathatjuk meg a könyvhöz kapcsolódó weboldalon. A meséket Ráduly János több évtizede néprajzi terepmunkán, magnetofonnal gyűjtötte, de nem nyelvjárási hitelességgel adta közre, nem is szó szerint, hanem kicsit az irodalmi nyelvhasználathoz közelítette, "átsimította" őket. Mi az esztétikai élményt még a szép illusztrációkkal, a könyv tipográfiájával is fokoztuk, a gyermek olvasókra is számítva. E kiadványban bemutatjuk a kibédi népmesekincs nyelvi és tartalmi szépségei mellett műfaji gazdagságát is: tündérmeséket, hazugságmeséket, állatmesét, tréfás mesét, formulamesét és - az itt szóban forgó - rászedettördög-mesét is közlünk.
2014. 01. 29. 09:28 Ünnepélyes keretek között adták át kedden a Fejér Megyei Levéltár felújított épületét. A Szent István téren álló, a legmodernebb elvárásoknak megfelelően felújított XIX. századi épületegyüttesben méltó elhelyezést kapnak a megye múltját őrző dokumentumok. Az ünnepségen a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és alelnöke, Törő Gábor és Pleizer Lajos is részt vett. A Szent István tér 2. -3 szám alatti XIX. századi ingatlanok nem levéltári iratok tömeges tárolására készültek, így az épületek teherbíró képessége a 2000-es évek elejére jelentősen meggyengült. A Fejér Megyei Levéltár épületében 2002-re olyan mértékű állagromlás következett be, ami gyors beavatkozást, ideiglenes statikai megerősítést igényelt. Levéltárak / Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára | Magyar Levéltári Portál. A Fejér Megyei Önkormányzat ekkor kezdte meg koncepciójának kidolgozását a megyei levéltár átfogó felújítására és bővítésére. 2003-ban a levéltár mindkét épületét életveszélyessé nyilvánították, az iratanyagot három ideiglenes, önkormányzat által bérelt helyszínre költöztették.
8000 Székesfehérvár, Kikindai utca 3. Fejér Megyei Levéltár információk Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvár A székesfehérvári Fejér Megyei Levéltár élete és gyűjteményének sorsa a bürokrácia áldozata lett. Fejér megyei levéltár igazgató. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára 1992-ben megalakult meg. Az újjászervezett intézmény mintegy 1600 iratfolyóméter terjedelemben vette át Székesfehérvár szabad királyi város, majd törvényhatósági jogú város testületeinek, hivatalainak, intézményeinek, vállalatainak maradandó értékű iratanyagát. A székesfehérvári Fejér Megyei Levéltárban bárki díjmentesen végezhet kutatás t, akit érdekel a történelem, lakóhelyének története, saját családjának múltja, vagy szakdolgozatot, doktori disszertációt, tudományos publikációt ír és aki kötelezi magát a kutatási szabályzat betartására, illetve olyan anyagot kíván tanulmányozni, amely nem esik korlátozás alá. A kutatókat előzetes bejelentkezés alapján tudják fogadni. A székesfehérvári intézményben mikrofilmolvasó, fénymásoló áll a kutatók rendelkezésére, valamint lehetőség van az intézmény szakkönyvtárának használatára is.
Szuper! Erről is hadarhat 3 percig a parlamentben, amire egy "bezzeg az önök által szövetségben lévő Gyurcsány" választ ( "te is" -érvelés) kell mindenkinek végigszenvednie, aki nézi azt a szart.