Mesék: MÓRA FERENC: A SZÁNKÓ Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk. A fülünk megfázott, a sapka a tetőn maradt, s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le. Még jobban szerettünk a hóban játszani. A Szánkó Móra Ferenc Film: A Szánkó (1955) - Kritikus Tömeg. Akkora hó volt, hogy alig látszottunk ki belőle, ástunk is benne akkora barlangokat, hogy akár a medvék királya ellakhatott volna bennük. Persze a medvének több esze volt, minthogy hópalotában lakott volna. Nem is fagyott le se keze, se lába, mint nekünk. Legkülönb mulatság mégiscsak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a bíró. A bíró csináltatott a fiainak olyan szánkót, hogy annál szebb még nem volt a világon. Még most is sokszor álmodom vele így tél idején. Kőrisfából volt a talpa, diófából a karja, az ülése lószőrvánkos, beterítve bársonyposztóval, a lábtakaróján bolyhos szőnyeg.
Móra Ferenc "A szánkó" című felnőtteknek szóló elbeszélésével kívánunk Önnek Istentől áldott, kegyelemteljes ünnepeket és boldog új esztendőt. Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzá foghatót. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk. A fülünk megfázott, a sapka a tetőn maradt, s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le. Még jobban szerettünk a hóban játszani. MÓRA FERENC: A SZÁNKÓ - Mesenapok. Akkora hó volt, hogy alig látszottunk ki belőle, ástunk is benne akkora barlangokat, hogy akár a medvék királya ellakhatott volna bennük. Persze a medvének több esze volt, mint hogy hópalotában lakott volna. Nem is fagyott el se keze, se lába, mint nekünk. Legkülönb mulatság mégis csak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a bíró. A bíró csináltatott a fiainak olyan szánkót, hogy annál szebb még nem volt a világon. Még most is sokszor álmodom vele így tél idején.
Bíró Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás ostorát: – Mást nem kívánnál, kis rongyos? Nem olyan gúnyához csinálták ezt a szánkót, mint a tied. Pali még jobban rákiáltott: – Örülj, hogy húzhatod. Gyi, Szellő, gyi Bogár! Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy mind a két gazdánk kigurult a hóra. Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk elhordani az irhát. Hanem aztán megbántuk, amit tettünk. Másnap majd meghasadt a szívünk, mikor a bíró fiai elszánkáztak a ház előtt. Most már a Szabó Gergőék húzták őket. Ekkor énnekem egy gondolatom támadt: – Jánoska, van egy hatosod? – Volt tavaly, de labdát vettem rajta. Mora ferenc a szánkó . – Tudod mit, Jánoska? Ha neked is volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót. Másnapra kerítettünk pénzt. Én a Csacsadér vargától kaptam, mert segítettem neki kivinni a csizmákat a piacra, Jánoska meg eladta a labdáját meg a márvány golyóját meg a bicskáját a molnárinasnak. Délután elmentünk a szenesboltba, vettünk a pénzünkön egy szenesládát.
Megvolt a szánkó. Biz az nem egészen olyan volt, mint a bíró fiaié, de éppúgy csúszott. Az udvaron próbáltuk ki, mert az utcára szégyelltünk kimenni a másik szánkó miatt. Hanem az udvar kicsi volt. Megegyeztünk, hogy kimegyünk a falu végére, ahol senki se lát. Közökön, zigzug utcákon bujkáltunk kifelé, hogy ne találkozzunk a bíró fiaival. Fújt a szél kegyetlen, sodorta a tetőkről az arcunkba a havat, de nem törődtünk vele. Csak arra gondoltunk, hogy milyen jó lesz szánkóba ülni. Először Jánoska ül bele, én elhúzom a kis erdőig, ő meg engem vissza. Jaj, istenem, de jó lesz! Kiértünk a falu végére. Az utolsó ház a Kati nénié volt, az öreg koldusasszonyé. Rogyott kis szalmás kunyhó, se udvara, se kerítése. Most csupa hó és jégcsap az egész kunyhó, csupa dér még az ajtókilincs is. A Kati néni kutyája, a szegény Morzsa, ott nyöszörgött a küszöbön. Móra Ferenc: A szánkó - 2012. november 30., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. - Megállj, Ferkó - mondja a Jánoska -, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert megveszi idekint az isten hidege. Az öregasszony bizonyosan alszik.
Most már a Szabó Gergőék húzták őket. Ekkor énnekem egy gondolatom támadt: – Jánoska, van egy hatosod? – Volt tavaly, de labdát vettem rajta. – Tudod mit, Jánoska? Ha neked is volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót. Másnapra kerítettünk pénzt. Én a Csacsadér vargától kaptam, mert segítettem neki kivinni a csizmákat a piacra, Jánoska meg eladta a labdáját meg a márvány golyóját meg a bicskáját a molnárinasnak. Délután lementünk a szenesboltba, vettünk a pénzünkön egy szenesládát. A ládát félig megraktuk szalmával, a fenekére szögeztünk két gyalult deszkát, kerítettünk egy ruhaszárító kötelet, s azt ráerősítettük a láda két oldalára. Megvolt a szánkó. Biz az nem egészen olyan volt, mint a bíró fiaié, de éppúgy csúszott. Az udvaron próbáltuk ki, mert az utcára szégyelltünk kimenni a másik szánkó miatt. Hanem az udvar kicsi volt. Megegyeztünk, hogy kimegyünk a falu végére, ahol senki se lát. Mora ferenc a szanko. Közökön, zigzug utcákon bujkáltunk kifelé, hogy ne találkozzunk a bíró fiaival. Fújt a szél kegyetlen, sodorta a tetőkről az arcunkba a havat, de nem törődtünk vele.
Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból Európa zsebkönyvek 312 antik (Európa Könyvkiadó), 1987 167 o., puha kötés, jó állapotú könyvtári példány volt 600. - "Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre. " Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi. Mutasd tovább
"Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre. " Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi. Eredeti cím: Scener ur ett äktenskap Eredeti megjelenés éve: 1973 Könyv: Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból Kiadó: Európa Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1977 Oldalszám: 186 Kötés: Puhatáblás ISBN: 9630710447 Fordította: Osztovits Cecília A borítón és az első lapokon foltok, a borítón kopásnyomok és kis beszakadások (gerinc alján és az elülső borító felső szélén) láthatók.
Ingmar Bergman (1918–2007) a XX. század egyik legnagyobb hatású, Oscar-díjas svéd film- és színházi rendezője, forgatókönyvírója, írója, aki a filmes kitüntetései mellett irodalmi munkásságáért Goethe-díjban is részesült. "Valószínűleg a legnagyobb filmrendező a filmkamera feltalálása óta" – vallotta róla nem kisebb rajongója, mint Woody Allen. A Jelenetek egy házasságból című drámáját 1972-ben három hónap alatt írta, "de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne". A belőle készült, Golden Globe-díjat elnyert filmet 1973-ban mutatták be Liv Ullmann és Erland Josephson főszereplésével. A kortárs klasszikus újrafeldolgozását – amerikai televíziós sorozatként – 2021-ben az HBO tűzte műsorára, Hagai Levi rendezésében. A fél évszázaddal ezelőtti svéd film fogadtatásához hasonlóan kirobbanó sikerű drámasorozatban a házaspárt Jessica Chastain és Oscar Isaac alakítja. Ezek alapján világosan látszik, a Jelenetek egy házasságból nem csak egyetlen korszak lenyomata, ahol a konvencionális és kispolgári házasság kudarca egyaránt megviseli mind a nőt, mind a férfit.
Ezt járja körül a színpadi dráma – szinte emlékképekként felvillanó jelenetekben. Négyszereplős tömör, sűrű cselekményrendszerben látjuk viszont két ember vergődését és vívódásait Danyi Judit, Réti Nóra, Pál Attila és Farkas Ádám alakításai által megformálva egy nézőkhöz közeli, leszűkített térben. Melynek jelmezei mellett díszleteit is Kiss Borbála készítette el: mégpedig az eltolt síkok, az álomszerű helyszínváltások térbeli játékával. Nagyon jó, a többszintű játékot remekül kiszolgáló, és sokatmondó díszlet, amit létrehozott: középpontban mindenfelé az ággyal. A lélekboncolás négy szereplője felváltva alakít különböző karaktereket: a házaspár tagjait fiatalabb és idősebb valójukban, az anyát, a baráti házaspárt, és a lányt. Nagyszerű lehetőség ez mindannyiuknak, és kiválóan élnek is vele. Danyi Judit nagyszerű átéléssel és hatalmas energiákkal mutatja meg, mivé válhat egy kapcsolat, ha azt már csak a bántás megszokása tartja össze. Ha kell érzéki, ha kell közönségesen bántó szerepet visz.
A szerelem, a szenvedély, a gyűlölet, a testi és lelki vágyak, az együttélés vagy az egyedüllét kínzó kérdései ma is drámaian aktuálisak.
Egyszerre. " Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi. Ingmar Bergman további könyvei
"Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre. " Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi.