Szerbiában folytatódik a tanítás a hosszú téli szünetet követően január harmadik hetében, méghozzá részben jelenléti oktatás lesz - vette át a helyi sajtó hírét a vajdasági Szabad Magyar Szó. Korábban felmerült, hogy meghosszabbítják a szünetet az új járványhullám miatt és utána online oktatás lesz, ám úgy tűnik a kormány bízik abban, hogy az omikron olyan gyorsan megy, mint ahogy jött. A középiskolások január harmadik hetétől a Vajdaságban a kombinált modell szerint járnak majd iskolába, vagyis a diákokat két csoportra osztják, s egyik nap távoktatásban, a másik nap pedig az iskolapadban tanulnak majd. Szegedi mérnökök jöttek rá, hogyan tisztíthatjuk meg hatékonyabban a levegőt. Van azonban egy igazán jó hír is, ami részben a Szerbiában élő diákokat érinti. A 16 és 29 év közötti fiatalok, akiknek lakhelye Szerbiában van és van érvényes személyi igazolványuk, jogosultak, hogy megkapják az egyszeri, 100 eurós támogatást. Ennek a támogatásnak a dinár ellenértéke jelenleg 11, 7 ezer dinár. A pénzt a törvény érvénye lépésének napján, január 13-án érvényes valutaárfolyam alapján számolják át.
Kiemelték, hogy folyamatos kapcsolattartásra kell a diákokat ösztönözni, biztosítani számukra a segítségkérés lehetőségét, a konzultációt, a társakkal történő kommunikációt és a közös felkészülést. 3. Érdekes és motiváló interaktív feladatok "Hihetetlenül jó tapasztalataim vannak az online csoportmunkával kapcsolatban. A gyerekek igénylik, hálásak érte, ha kisebb csoportokban tudnak egy-egy problémát, feladatot, számítást megoldani. Nagyon szeretik, és tapasztalatom szerint hasznos, ha a kortárs csoport nyelvén hallják a magyarázatot, még akkor is, ha az esetenként nem a legprecízebb szaknyelven hangzik is el" – mondta Dobóné Dr. Az ország több mint 16 ezer tanintézményében lesz jelenléti oktatás hétfőtől. Tarai Éva, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kémia-biológia szakos oktatója, a Rátz Tanár Úr Életműdíj tavalyi díjazottja. "A passzív részvételt ugyanis ügyesen ki lehet küszöbölni azzal, ha a megfelelő keretek között a diákok kezébe adjuk az irányítást, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szükséges minőségben, de a saját igényeihez igazítva és önállóan dolgozzák fel a tananyagot" – tette hozzá.
A kutatás megállapítja, hogy az interjúalanyok szerint a pedagógusszakma öregedésével az is együtt jár, hogy a pedagógusok "szubjektív-kollektív" érzetének része, hogy a korosodással egyre "zaklatottabb lesz az idegállapotuk", már mindenki kicsit "háklisabb" és kevésbé nyitott. Tény és való, hogy a pedagógusok elöregedése nem csak azért gond, mert hamar eltűnik egy nagyobb létszámú korosztály a szakmából és munkaerőhiány lép fel, hanem azért is, mert egyrészt az egészségi állapotuk sem a legjobb, ezért gyakran betegek és helyettesíteni kell őket, másrészt pedig – és ez leginkább az óvodákban, általános iskolákban probléma – a fiatalabb szülőkkel egyre kevésbé értik meg egymást, nincs meg a korosztályi összhang. A T-TUDOK oktatáskutató cég által 2021 során vezetett kutatásnak, amit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kezdeményezett, elsődleges célja a magyarországi pedagógusellátottság témájának körbejárása volt, de a kutatás kitért a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok munkaterhelésére és bérezésére is.
A meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összességében mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és mintegy 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében. Lesz online oktatás filmy. Az már hosszú ideje ismert, hogy egyre kevesebben választják a tanári pályát, akik pedig mégis így tesznek, azoknak egy része azonnal pályaelhagyóvá válik, miután szembesül az elképesztően alacsony fizetéssel. A friss kutatás alapján azonban úgy tűnik, hogy közelebb van a magyar közoktatási rendszer teljes összeroppanása, mint azt eddig bárki is gondolta. Természetesen ez nem azt jelenti majd, hogy tanárok nélkül lesznek a diákok, csak azt, hogy tartós kényszermegoldások várhatóak. Ilyen lehet a csoportbontások megszüntetése, az osztálylétszámok jelentős megemelése, a tanárok magas óraszámainak további emelése.
Bevezetés Az ókori görög kultúra jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra, mint múltjára tekint vissza az ógörög irodalomra, színházművészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekből áradó világ- és emberszemléletre. · Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja. Ebből az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták (antropomorf istenkép). · Az európai irodalom kezdetét két hatalmas költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Mindkét eposz történetének előzményei a trójai háborúval kapcsolatos mondákhoz nyúlnak vissza [ezekből alakult ki az ún. trójai mondakör (a legszebbé az aranyalma…)]. · Homéroszi kérdés: (Homérosz életéről semmi biztosat nem tudunk) az Iliász-költő azonos-e az Odüsszeia-költő személyével? Az irodalomtudomány szerint lehetséges, hogy Homérosz nevű író nem is létezett, de ha igen, valószínű, hogy a két mű szerzője nem ugyanaz az alkotó.
E második cselekményszál szerves folytatásaként Odüsszeusz Alkinoosz király udvarában elmeséli a trójai háborút követő bolyongások történetét. A két cselekményszál a 13. énekben kapcsolódik össze, mikor szinte egyszerre érkezik Ithaka földjére Télemakhosz és Odüsszeusz (bár nem tudnak egymás érkeztéről. ) Az eposz második felében Odüsszeusz – fia segítségével –, leszámol a világára törő kérőkkel, felfedi kilétét Pénelopé előtt, s helyreállítja a rendet és a békét. Nézzük meg a két eposz közötti legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket! Mindkét eposz a Kr. e. században keletkezett, de az Odüsszeia egy emberöltővel későbbi. Témájuk a trójai mondakörre épül. Azonban az Iliász a görög-trójai háború utolsó 52 napját, vagyis a harc pillanatait, míg az Odüsszeia a hős háború utáni tíz évig tartó bolyongását és hazatérését meséli el, vagyis a béke pillanatait rögzíti. A két eposzban eltérő az istenek szerepe. Az Iliászban még mindent az istenek irányítanak, az Odüsszeiában már korlátozott a szerepük.