Keresés A szerző további cikkei Ősünk, Jászi Takáts József: Jászi és a liberális szocializmus. Eszmetörténeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2021, 312 oldal, 2980 Ft Miért érdemes elolvasnia e kötetet valakinek, akit nem érdekel különösebben a Jászi-filológia? Ugyanazért, amiért érdemes elolvasni egy Jászi-életrajzot, s ezen túl bármilyen politizáló értelmiségi életrajzát: bár Takáts határozottan – és kissé provokatívan – leszögezi, hogy nem célja politizálni, saját politikai vagy filozófiai véleményét kifejteni (nagy baj lenne, ha ez nyomot hagyna az eszmetörténészi munkán – mondja), nekem nagyon nehéz volt úgy olvasni a könyvet, hogy ne szembesítsen a magyar és a nemzetközi politikatörténet és eszmetörténet nagy és eldöntetlen, ezért állásfoglalásra késztető kérdéseivel. Ma lett 55 éves a Jászai Mari-díjas színésznő - Nagy-Kálózy Eszter. Tovább Babarczy Eszter Hol volt, hol nem volt Magyarország Jakab András–Urbán László szerk. : Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2017, 468 oldal, 3980 Ft Bár elkerülhetetlenül leegyszerűsítem a kötet üzenetét, ha egy mondatban foglalom össze fő problémáit, e rövid recenzióban nincs mód rá, hogy egyenként vizsgáljam a közpolitikai javaslatokat (arról nem beszélve, hogy megfelelő felkészültségem sincs hozzá).
Már gondolkozom az első mondaton, fejemen a párnával.
Az eddigi visszajelzések szerint sokan ismertek a saját életükre, amit igazából sajnálok, mert egyes novellákban szörnyű dolgok történnek. Többféle, a női sorsba belekódolt, tabudöntögető témát feszegetek: eutanázia, a halálközeliség nehézségei a család számára, nőnek születés és nővé válás különbsége, női szerepekkel való azonosulás, nemi erőszak. Mennyi köze van az írásoknak a #metoo kampányhoz? Nem áll távol tőle, de a #metoo csak az áldozatokról szól, a novelláim ennél összetettebb problémákat vetnek fel. A főszereplőt többször megerőszakolják – aminek szintén van konkrét alapja, ahogy a legtöbb nő sajnos átél ilyet –, de foglalkozom az elkerülés lehetséges módjaival és az önsorsrontással is. Az erőszak gyakran nem úgy néz ki, hogy kést tartanak a torkunkhoz, hanem úgy, hogy beleszokunk egy passzív szerepbe, és így csúszunk bele ilyen helyzetekbe, s vesznek erőszakot rajtunk. Babarczy Eszter: Én át se vettem a Lovagkeresztem | Mandiner. Nincs erőnk, magabiztosságunk, hogy azt mondjuk: nem akarom, hagyjál békén! Az erőszakkal foglalkozó szövegeknek az is a célja, hogy megmutassa, mi mit teszünk magunkkal, hogyan romboljuk a saját sorsunkat úgy, hogy sokszor észre sem vesszük.
Nemzetek születnek a szemünk előtt, de a nemzet éppen úgy társas életre születik, mint az egyes ember. Magyarok! Szövetségbe kell tömörülnünk nemzettársainkkal! Ez a mi érdekünk és az övék is. De ez a szövetség ne legyen ellensége a szabadságnak. Még halvány lehetőséget se adhasson ez arra, hogy a nemzet a nemzet érdekét korlátozhassa, vagy veszélyeztethesse. Biztosítékot kell adni minden félnek; és mi ezt a biztosítékot éppoly őszinte szívvel kívánjuk nyújtani azoknak, akik velünk szövetségbe léptek, mint ahogyan kérjük tőlük mi is. Nincs köztünk nagy állam. A szövetkező nemzetek egyike sem haladja meg a tíz-tizenkét millió számot népességben. Babarczy eszter ferme.com. Nem fogjuk egymást fenyegetni. És szabadon alakuljon a szabad népszövetség. Népakarat és önrendelkező jog wilsoni elvei alakítsák. Történeti határok ne legyenek gátjai az önrendelkezésnek. Éppoly kevéssé a nyelvhatárok: egyforma nyelvű állam több is lehet. És vitás esetben népszavazást kívánunk: független és elfogulatlan (nemzetközi) ellenőrzés alatt.
Eddig is tudtuk, hogy a politika Orbán Viktor szerint folyamatos harc. Ha beszédeinek és nyilatkozatainak szövegét nézzük, a "harc" és az "erő" nem sokkal marad le gyakoriságban a "nemzeti érdek" mögött, és a siker is erő (vagy harc) kérdése, nem beszélve az önbizalomról, így aztán nem csoda, hogy címlapot ért, amikor 2015-ben bejelentette, hogy az "erő" után a "figyelem" kerül előtérbe. A március 15-i beszédben azonban új fejezetet nyitott, és a harc mellett visszacsempészte a gyűlölet nyelvét is a politikai mozgósításba. Babarczy Eszter | Beszélő. Amikor az 1918-as őszirózsás forradalmat és az 1919-es hatalomátvételt összemosta – hozzátéve, hogy ma is az utóbbiak örökösei ellen kell küzdenie a magyarnak –, lényegében átvette a fehérterror nyelvét. Ha a bevándorlókat zsidókra cserélnénk, a beszéd nem Horthynak, hanem Héjjas Ivánnak a tollából is kikerülhetett volna. Nem meglepő tehát, hogy a "gazdaállaton élősködő", közelebbről meg nem jelölt, de a magyarokra törő "arctalan" és "nemzetközi" ellenfelek rémének belengetése mindenkit a náci retorikára emlékeztet.
A leves, főtt és sült hús, pörkölt és húsos káposzta, sonka, valamint a kiegészítő finomságok közül több (tekert kalács, béles, rétes vagy lepény) máig az ünnepi asztalok leggyakoribb fogásai. És hogy miket ettek elődeink? A kalács hosszú ideje az ünnepi asztal egyik finomsága A levesek és sültek mellett a fonott kalács már a középkorban is ismert húsvéti étel volt. Úgy készült, mint a kenyér, csak finomabb és fehérebb lisztből, vagyis kovászosan, és lehetett sós vagy édes kalács is, a hozzáadott méz mennyiségétől függően. Más adatok szerint tojásos és tejes zsemletésztával készült, és többnyire nem kovászos, hanem élesztős kelesztéssel. Egy 18. Húsvét a dédszüleink idejében: ezeket a hagyományos ételeket készítették régen - Dívány. századi leírás szerint a "jó kalács" így készülhetett: Hozzávalók: 1 liter (60-65 dkg) szitált fehér liszt, 3-3, 5 dl tej, 1-2 evőkanál méz, 1-2 kávéskanál só, 1 tojás (jó liszt esetén elhagyható), 5 dkg vaj, 2, 5 dkg élesztő. Elkészítés: egy nagyobb bögrében 0, 5 dl meleg tejet ½ evőkanál mézzel elkevertek, majd abban a belemorzsolt élesztőt tejszerűvé kikeverték.
Minden kedves látogatómnak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, sok locsolóval és piros tojással! Húsvétonként szoktam kelt kalácsot is készíteni. Idén erre a kakaós fonott kalácsra esett a választásom, amiben nagyon jól harmonizált a kakaó és az aszalt áfonya íze... A kisült kalács Megszórva porcukorral És felszeletelve... Jó étvágyat hozzá! Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 2 dl tej, 2, 5 dkg élesztő, 4 dkg margarin, 4 evőkanál cukor, 2 tojássárgája, 5 dkg aszalt vörös áfonya, kevés rum, a töltelékhez: 2 evőkanál cukrozatlan kakaó, 5-6 evőkanál cukor, a megkenéshez: 1 tojás. Elkészítése: A tejben felfuttatjuk az élesztőt, a rumban megáztatjuk az áfonyát, majd a többi hozzávalóval bedagasztjuk a tésztát. Kakaós fonott kalács recept képpel. A tésztát duplájára kelesztjük, majd három egyenlő részre osztjuk, és mindegyiket téglalap formájúra sodorjuk. A tésztalap tetejét megkenjük vízzel, és a kakaóval összekevert cukorral megszórjuk, majd felcsavarjuk. A tésztahengereket összefonjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
20-30 percet pihentetjük így, aztán megkenjük tojással, és előmelegített sütőben kb. 40-45 perc alatt megsütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával letakarhatjuk. Amikor kihűlt megszórjuk porcukorral, felszeleteljük és tálalhatjuk. A megkelt tészta A kakaós tekercsek formázása... összefonva már a tepsiben, megkenve tojással, és sütésre várva.
A kétféle tésztát két edénybe rakjuk, pici olajjal lekenjük a tetejüket, letakarjuk őket és meleg helyen 30-40 perc alatt duplájára kelesztjük. Mikor megkeltek, kissé átgyúrjuk őket és kisodorjuk: két hosszú, kb. 1 méter hosszú rudat formázunk belőlük. A négyes fonáshoz a fehér tésztahenger közepére rakjuk, merőlegesen a kakaós tésztarudat. Az alsó (fehér) rúd két végét egymással szemben áthajtjuk a kakaós rúdon, majd ugyanígy a kakaós két végét, egymással szemben a fehéren (Ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl szoros a fonás, különben a kelés során nem lesz elég "tér" a kalácsnak nőni, így pedig sülés során kiszakadhat). Kakaos fonott kalacs receptek. Újra jön a fehér, a kakaós, így tovább, amíg el nem fogy a tészta. A végeket kissé összenyomjuk és a kalács alá hajtjuk, amit átrakunk egy sütőpapíros tepsire. Kakaós, foszlós fonott kalács A kalácsot lekenjük enyhén felvert tojással és meleg helyen 30 percet kelesztjük még. Mikor megkelt, újra lekenjük tojással és enyhén gőzös sütőben, 175 fokon, kb. 30-35 perc alatt megsütjük a kalácsot.