Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Milyen cellákat használunk? 1. Ni-Cd és Ni-Mh: RealPower, Panasonic, FDK(Sanyo) 2. Li-ion cellák: Panasonic és Samsung Ni-Cd és Ni-Mh akkut át lehet alakítani Li-ion akkura? Azon vagyunk, hogy az legyen: 1. Minden li-ion akkumulátor cella robbanásveszéles, amennyiben nincs ellátva megfelelő védelmi elektronikával. 9.6 v akkumulátor auto. A fenti akkumulátor fajták nem rendelkeznek védelmi elektronikával, így azt külön be kell szerelni az akku házba. Amennyiben az elektroniak befér a cellákkal együtt az eredeti akku házba, úgy a beépítés megoldható. 2. A li-ion akkumulátorok névleges feszültsége 3-szor magasabb, mint a fent nevezett fajtáké. Ezért nem minden esetben jön ki azonos feszültség egy pakk összeállítása során. Ni-cd / Ni-Mh néveleges feszültség: 12V - Li-ion esetén: 11, 1V 14, 4V azonos mindkért esetben 18V azonos mindkét esetben 3. Sajnos a régi fajta akkuk töltője nem használható a li-ion akkuk töltésére, ezért töltőt kell mellékelni az átalakított akkukhoz, melynek van költsége. Mit kell tudni a li-ion akkuk felújításáról?
Egy Ni-Cd vagy Ni-Mh akkumulátor pakk cella mennyiségét megtudjuk, ha elosztjuk a névleges feszültséget(ami rá van írva, pl. 12V) 1, 2-vel. Az így kapott szám jelenti az akkupakkban levő cellák számát. (és ez határozza meg a felújítás költségét is) A felújítás során a régi akkupakkot megsemmisíttetjük, és ponthegesztéssel összeállítjuk az új pakkot. 9.6 v akkumulátor töltése. Minden esetben professzionális minőségű, legtöbb esetben RealPower márkájú cellákat használunk. Ez a saját igényeinkre szabva készül kínai partnerünknél, immáron 8 éve azonos magas minőségű terméket biztosítunk partnereink számára. A minőségellenőrzés igen fontos számunkra, melyet már az összeállítás előtt elvégzünk, a lehető legmebízhatóbb cellákat használjuk akkupakk készítés során. A minőségellenőrzés még több alkalommal szükséges, mielőtt a kész pakkot elküldjük a megrendelőnek. A pakk összeállítását követően a feszültség ellenőrzése, majd a kész és összeszerelt akku töltőn való tesztelése következik. Ha mindent rendben találunk, értesítjük a megrendelőt.
A gyermek nem a folyamat passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője. Gyermeki kíváncsisága miatt minden iránt érdeklődik, kipróbál dolgokat, kísérletezget. Alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez, amiben két alapvető, ellentétes irányú mechanizmus segíti, az asszimiláció és az akkomodáció. Az asszimiláció révén a tapasztalata beépül a már meglévő ismeretszintbe, a sémá ba. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa a játék. A gyermek rendelkezik a környezetéről egy adott ismerettel, sémával, játék közben kipróbál valami újat, megtapasztalja, és megkísérli a már meglévő sémái segítségével megérteni, azaz asszimilálni őket. Ha a régi séma erre nem alkalmas, akkor módosítani fogja, vagyis akkomodációt hajt végre. Az akkomodáció a viselkedés külső mintához való igazítását jelenti, a már meglévő séma átalakítását az új helyzetnek megfelelően. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa az utánzás. A gyermek így tágítja a világgal kapcsolatos ismereteit. A két mechanizmus egyensúlyt hoz létre, ami azonban viszonylagos, rendszeresen felborul, a külső környezet megváltozása, vagy a szervezet érése következtében.
7. stagnálás Erikson a generativitást úgy határozta meg, hogy érett korban vágyakozzon a következő generációk megalapítására és irányítására. Ha ez nem történik meg, akkor megindul a személyes stagnálás folyamata, amely összefügg azzal az érzéssel, hogy nem lépi túl magát, és semmiféle hatása nincs a jövőre. Csak amikor az emberek vereséggel és diadalmal egyaránt szembesültek, ötleteket terjesztettek vagy generáltak, és időt és gondot szenteltek ezeknek az ötleteknek, akkor azt mondhatják, hogy végül megérettek, megtapasztalták a teljességet. 8. Ego integritása és kétségbeesés Az élet utolsó szakasza lehet békés és derűs, vagy tele nyugtalansággal és szorongással. Minden attól függ, hogyan oldották meg az előző szakaszokat. Alatt öreg kor, a személynek képesnek kell lennie arra, hogy bölcsen értékelje életét, amelyben a valóság felismerése és a világ megértése élvez elsőbbséget. Ebben a szakaszban megtapasztalják az integritást, ha egyesíteni tudják a reflexiót a tapasztalattal. Ha vannak megoldatlan konfliktusaik vagy olyan szakaszaik, amelyeket soha nem tudtak legyőzni, általában mélységes félelem alakul ki bennük a betegségtől, a szenvedéstől és a haláltól.
A pszichológia története során számos híres és népszerű elmélet született az emberi személyiség fejlődésének folyamatáról. Az alapvetően pszichoanalitikus szemléletű Erik Erikson fejlődéselmélete szakított az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő freudi elképzelésekkel, és 8 nagy szakaszba rendezi az egész életen át tartó személyiségalakulást. Erik Homburger Erikson, német származású pszichoanalitikus legfőképp pszichoszociális fejlődéselmélete miatt lett közismert, mi is foglalkoztunk már vele. Teóriájában az egész életen át tartó változás nyolc szakaszát különítette el, melyek előre meghatározott lépcsőknek tekinthetők az emberek életében. Alapfeltevése, hogy minden periódusban elénk kerül a megoldásra váró konfliktus, melynek sikeres vagy sikertelen megélése befolyásolja a további előrelépést. Az eredménytelen megküzdés azonban nem jelenti feltétlenül a következő szakasz felborulását, ám következményei a jövőben újra és újra megjelennek majd. Éppen ezért, a terápia új utakat nyit meg, a terapeuta segítségével a kliens azonosítja ezeket a problémás, hibásan leküzdött fázisokat, majd közösen megoldási stratégiát dolgoznak ki a minél sikeresebb életvitel érdekében.
4) Iparkodás vagy kisebbrendűség Iskolába lépéskor új feladatok, új célok kerülnek előtérbe. Erikson szerint a kiteljesedést ebben a szakaszban a szorgalommal és kitartó munkával teljesített feladatok megfelelő elvégzése, az alkotás jelenti. Ehhez birtokba kell venni bizonyos eszközöket, képességeket, melyeknek kibontakoztatása külső és belső akadályokba ütközhet. Ilyen esetekben a gyermek az alkalmatlanság érzésével küzd, kisebbrendűnek titulálja magát azonos korú társaival szemben. Kiemelt szerepet kap az egyént körülvevő szociális közeg, az iparkodással kialakul a másokkal való együttműködés és a munkamegosztás készsége is. 5) Identitás vagy szerepzavar A test óriási mértékű változásokon megy át a serdülőkor folyamán. A kisiskoláskorban kialakított stratégiák, kifejlesztett eszközök nem működnek a felnőtt világban, minden új kontextusba kerül. Fokozott figyelmet kap mások véleménye, az identitás kialakítása egy megnövekedett bizonyosság a környezet által kialakított kép és a saját reprezentáció között.