Az egyébként német többségű város népszavazás útján nyilvánította ki akaratát, hogy hűséggel tartoznak a magyar hazához, és továbbra sem akarnak ezen változtatni. Ma már Sopront úgy ismerjük, mint a hűség városát, ami igaz, de amikor ezt mondjuk, tegyük hozzá, dicsőség és hála a Rongyos Gárdának! Hirdették a nagyvilágnak, melyet Somogyvári Gyula, kiváló írónk adott címéül a Rongyos Gárda harcairól írt művének: és mégis élünk! Ma van a Hűség napja. És mégis élünk, a magyar becsületet adták vissza, még akkor is, ha összegészében nem sokat változtatott a határokon, de ott és akkor a Rongyos Gárda képviselte a nemzet becsületét, és mi, hálás utókor kegyelettel hajtunk fejet a hősi halottak előtt. Tehát még egyszer, a Rongyos Gárda fegyveres harca teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Sopronban egyáltalán népszavazást írjanak ki, ezt soha ne feledjük, mert hajlamos az utókor úgy értékelni, hogy az csak úgy megtörtént magától. Sajnos mind a mai napig él a köztudatban az a felfogás, hogy a magyar történelem alapjában véve kudarcos.
A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén Prónay Ausztriába is betört. 1921. október 4-én Felsőőrön "alkotmányozó gyűlés" kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány nem ismerte el az új "államot", de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből. A helyzet megoldására a két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek tárgyalások. Az október 13-án létrejött megállapodás szerint a magyar fél kiüríti a területet, ezután nyolc nappal népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról. A kiürítést hátráltatta az október végi második királypuccs, amelyben a felkelők nagyobb része a visszatérni kívánó IV. Károlyt támogatta. A puccs bukása után a kormány azonnal lefegyverezte a szabadcsapatokat, és a Lajtabánság is megszűnt létezni. A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a többi településen, voksolásra azok a huszadik évüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek, vagy 1918. Hűség napja. december 31. óta ott laktak.
KIEMELTE: AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN EGYESÍTETTÉK A NEMZETET, MUNKÁT ADTAK MINDENKINEK, AKI DOLGOZNI AKAR, MEGERŐSÍTETTÉK A CSALÁDOKAT, CSÖKKENTETTÉK A REZSIT, GONDOSKODTAK A LEGALACSONYABB KERESETŰEKRŐL ÉS MEGVÉDTÉK AZ ORSZÁGOT AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓKTÓL. A távlatok is vonzók: jövőre a fiatalok nem fizetnek jövedelemadót, a családok visszakapják azt, amit idén befizettek, a minimálbér tovább emelkedik, és a nyugdíjasok újra megkapják a 13. Mozaik: A Hűség Napja - NOL.hu. havi nyugdíjat – sorolta. Hozzátette: a fegyveres testületek tagjait megbecsülik, modern honvédséget építenek, vannak exportképes vállalkozások, összekötik közúton és vasúton az egész Kárpát-medencét. A miniszterelnök hangsúlyozta: "Azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra". Forrás: magyarnemzet
Országos történelmi vetélkedőt tartottak a soproni népszavazás 100. évfordulója alkalmából A versenyen budapesti, salgótarjáni, békéscsabai, dunaújvárosi, győri és soproni csapatok mérték össze tudásukat az 1918-as őszirózsás forradalomtól az 1922. január 1-jéig tartó időszak történéseiből. elolvasom
1924-ben rendezték meg az első téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix-ban. Hivatalosan "Télisportok Nemzetközi Hete" néven szerepelt. A képen gyorskorcsolya-verseny az 1924-es téli olimpiai játékokon Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Albert Harlingue / Roger-Viollet/Albert Harlingue A nemzetek csapatai gyülekeznek a Saint-Michel-templom és a Hotel de Ville előtt az 1924-es téli olimpia megnyitó ünnepségén a franciaországi Chamonix-ban, 1924. január 25-én Forrás: Getty Images/Getty Images/Topical Press Agency Alpesi fúvósok zenés felvonulása a megnyitó napon, Chamonix városában, Franciaországban, 1924-ben. Érdekesség, hogy 1924-től egészen 1992-ig a téli olimpiákat a nyáriakkal megegyező években tartották Forrás: Leemage via AFP Sonja Henie norvég korcsolyázó (1912-1969) a chamonix-i jégen a téli olimpia idején Forrás: Getty Images/Central Press Charles Jewtraw amerikai gyorskorcsolyázó (1900-1996) az 1924-es téli olimpiai játékok férfi 500 méteres gyorskorcsolya versenyén a franciaországi Chamonix-i Stade Olympique de Chamonix-ban 1924. január 26-án.
A női jégkorongban is látok lehetőséget, hogy kijussunk az olimpiára, és curlingben is, ha például több pálya épül. A hazai téli sportági szövetségekkel leülünk, hogy mire lenne szükségük, hogy még több sportolót küldhessünk olimpiára" - tette hozzá a MOB elnöke, akit majd Schmidt Gábor MOB-alelnök vált Pekingben. A MOB elnöke jelezte, sok nemzeti olimpiai bizottság és nemzetközi szövetség vezetőjével tudott találkozni közel másfél hetes tartózkodása alatt, és rengeteg versenyhelyszínt is felkeresett. "A szervezés a koronavírus-járvány mellett is remek, érződik, hogy a kínaiak kitettek magukért, a létesítmények is fantasztikusak" - mondta Gyulay Zsolt. A magyarok eddig két bronzérmet szereztek Pekingben a short track vegyesváltó és Liu Shaoang révén 1000 méteren, ő 1500-on negyedik volt, testvére, Liu Shaolin Sándor pedig hatodik. Ez az első téli olimpia, amelyen Magyarország egy éremnél többet szerzett, míg Liu Shaoang az első magyar téli olimpikon lett, aki egyéni érmet gyűjtött. (MTI; fotó: MOB/Szalmás Péter)
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke úgy érzi, hogy magyar szempontból pozitív eredményt hozott a pekingi olimpia első hete, és reménykedni lehet a két harmadik helyezésen túl további éremben. A MOB két hete megválasztott elnöke közvetlenül hazautazása előtt, a pénteki rövidpályás gyorskorcsolyaversenyek után elmondta: nagyszerű érzés volt a számára első téli olimpián részt venni. "A short track-válogatott férfi és női tagjai igazi profik, akik tudják maguktól függetleníteni a sérelmeket, a bíráskodást, és mindig a következő versenyükre figyelnek. Az erőviszonyok alapján még számíthatunk tőlük éremre, bár a mai férfi váltót sajnálom" - nyilatkozott Gyulay Zsolt. Az első magyar hódeszkással, Kozuback Kamillával kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon ügyes volt, tőle is szép teljesítmények várhatók a jövőben, a síelők pedig helytálltak. "Mindenkire büszkék vagyunk! " - hangsúlyozta. "A téli sportokban több lehetőség lehetne, hogy további kvótákat szerezzünk. Sajnos, síelésben tömegesen nem kapják meg a magyar gyerekek azt, amit a nagyhatalmak, Ausztria, Svájc vagy Németország meg tud adni, így nagy a lemaradásunk.
Jansrud azt hiányolta még, hogy a versenyzőkkel nem is kommunikáltak a döntésről, és ugyanezt kifogásolta a svájci Marco Odermatt, aki azt mesélte a Reutersnek, hogy ugyan rádión sikerült elérni a versenybírákat, váltottak pár semmitmondó üzenetet, majd már elérhetetlenek voltak. Márpedig a pályát senki sem ismeri, így sokat számít, hogy minél többször végigmehessenek rajta az indulók, de ennek az esélye elveszett az edzés törlésével. Az Eurosport szakértője, Tom Stiansen szerint ez volt a pekingi olimpia első botránya. A férfiak lesiklóversenyét vasárnap rendezik majd. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Szokásos: A télre felkészültek, de hóra nem számítottak. Story time: Pár éve egy közös projekten dolgoztunk a Magyar Közúttal, ahol többször is volt alkalmam beszélgetni azokkal, akik a gépeket vezetik és a tényleges munkát végzik. Nyilván szóba került az utak állapota és mondták, hogy tudják ők, hogy szar minden, de higyjem el, nem rajtuk múlik, fejétől bűzlik a hal. A gépek fele nem működik, alkatrészt nem, vagy csak nagyon soká kapnak. Példának felhozták, hogy pár nappal korábban kellett volna két csavar meg két anya, hogy a gép még aznap délután bevethető legyen. Leadták az igényt, mire jött a válasz, hogy az legalább két hét, mert az igénynek végig kell mennie a bürokratikus láncon és nem lehet akárhonnan beszerezni. Végül a műszakvezető saját pénzen vette meg a párszáz forintos csavarokat és anyákat, hogy el tudják végezni az előírt munkát. Azt is mesélték, hogy ősszel mindig úgy-ahogy működőképes állapotba kell hozni az összes gépet és látványosan felsorakoztatni őket. Jönnek az öltönyös fejesek, megcsodálják az állományt, készülnek a PR fotók, és látszólag minden a legnagyobb rendben, miközben az ott lévő gépek közül némelyik nem veszi a 2-est, némelyikből folyik az olaj, némelyik nem tölti az akkumulátort, stb.
Norvég sífutóé a téli olimpia első aranyérme A tizennégyszeres világbajnok Therese Johaug első egyéni olimpiai aranyérmét szerezte. Johaug Therese hatalmas fölénnyel nyerte a női sífutók 7, 5+7, 5 kilométeres tömegrajtos versenyét. A norvégok klasszisa, aki a szám világbajnoki címvédője, nem hagyott kétséget afelől, ki a legjobb, ugyanis az első, klasszikus stílusú 7, 5 kilométeren Frida Karlssonnal haladt az élen, a szabad stílusra váltva viszont már svéd ellenfele sem bírta vele a tempót, és fokozatosan nagyon komoly előnyt harcolt ki. A váltóval még 2010-ben olimpiai bajnok Johaug hatalmas fölénnyel, félperces előnnyel szerezte meg pályafutása első egyéni ötkarikás aranyérmét. A 33 éves Johaugnak ez a harmadik olimpiája úgy, hogy négy éve doppingeltiltása miatt nem szerepelhetett. 2010-ben Vancouverben már diadalmaskodott váltóban, így ő lett a második sífutó, aki 12 évvel az első után nyert olimpiai aranyat. (Az orosz Raisa Smetanina 1976-ban, 1980-ban és 1992-ben is nyerni tudott, így neki16 év volt az első és az utolsó arany között. )