1999. ISBN 0269001947909 Uri István az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) Uri István a -n (magyarul)
73 éves korában meghalt Uri István Jászai Mari-díjas színművész, a Centrál Színház társulatának tagja. Hosszan tartó betegség után, 73 éves korában meghalt Uri István Jászai Mari-díjas színész, a Centrál Színház társulatának tagja. "Búcsúzunk a My Fair Lady Lord Boxingtonjától, a Sok hűhó semmiért jegyzőjétől, az Illatszertár detektívjétől" – írja a színház Facebook-oldalán. Uri István 1967-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és a diploma után egyből a Madách Színházhoz került, ahol 4 évet játszott. Innen került 3 évre Kecskemétre, majd újabb 3 évre a Budapesti Gyermekszínházhoz. Uri istván színész jared. 1977-től a Győri Kisfaludy Színház művésze volt, majd az 1987–88-as évadot a Jurta Színházban töltötte. Karrierje végén játszott a Budapesti és a Budaörsi Játékszínben is, valamint a Centrál Színházban. Elsősorban epizód- és karakterszerepeket játszott. Művészetéért 1984-ben kapott Jászai Mari-díjat. Színészi pályafutása alatt 1000-nél is több szinkronszerepet vállalt, feltűnt a szomszédokban is.
Művészek írták Martin Parr (Magnum) hét tengere Nincs tengerünk, mégis értjük e fotókat, mert a világjárványig végül mi is az egyre problematikusabb globális turizmus részesei lehettünk. Így Parr képeit nézve, tükörképére ismerő tárlatnézőként keserű-jót mulathatunk fotóin – vagy gyönyörködhetünk a rút szépségén. Vidám kiállítás. Szegő György 2022. március 27.
Játékszín A napsugár fiúk bemutató: 1998. május 15. Játékszín Ne nevess korán bemutató: 2005. március 25. Játékszín Az öltöztető bemutató: 2002. április 5. Játékszín Egy szerelem három éjszakája bemutató: Játékszín FILMSZEREPEI: Gogol: Holt lelkek (1985) (TV film) Őrjárat az égen (1970) (TV film) Lássátok feleim (1967) Szerelmes biciklisták (1965) Neil Simon: A napsugár fiúk (TV film) Szigorú idők (TV film) A néma levente Éless-Szín Alkotó- és Előadóműv. KH PAP Beaumarchais: Figaró házassága Színészképző Stúdió Alapítvány BARTHOLO, orvos Beaumarchais: Figaro házassága Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap története Szegedi Nemzeti Színház Bubus Jegycenter Kft. KONDORKA - tanár Játékszín Nonprofit Közhasznú Kft. Figaro házassága Gárdonyi Géza Színház Pécsi Horvát Színház Nonprofit Kft. Bartholo, orvos FIGARÓ HÁZASSÁGA KLAUZÁL GÁBOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Bartholo, orvos / Hamupipőke XIII. Uri istván színész péter. Kétségbeesett Boldizsár király Hotel Plaza Actor/Actress Illatszertár - Centrál Színház Detektív Imádok férjhez menni Raham ügyvéd Kaktusz virága Cochet úr, a betege Koltai Róbert: "Napló-Szilánkok" Munkácsy Mihály Művelődési Ház Hangfelvételről közreműködik Móricz Zsigmond: Napló - Szilánkok - A13 Színház Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Móricz Zsigmond: Napló-szilánkok 1924-1925 Trio Kulturális Bt.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.
A kis kakas gyémánt félkrajcárja Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: – Eredj szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, dobd bele az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, a a tűz elaludt. Akkor a kiskakas megint csak felszállott az ablakba. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. – Eredj szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a méhkasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kis kakast a méhkasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: – Szívd fel begyem a sok darázst, szívd fel begyem, a sok darázst! Arra a begye mind felszívta a sok darázst és a kiskakas ismét felszállt a török császár ablakába. – Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat! Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. – Eredj szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogómba.
A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába. Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: - Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.
Ekkor a darazsak közé vetik. Itt a begyébe szívja az összes darazsat. Közben beállít a burkus királyfi és megkéri a királylány kezét. Épp a hozományról egyezkednek, amikor a király meglátja és gyorsan a háta mögé rejti a kiskakast ekkor szabadítja ki a darazsakat. Az űzőbe vett király lezuhan a várfalról. A burkus királyfi hazamegy. A győztes kiskakas pedig begyébe szívja a kincsesláda tartalmát és szétszórja a falu felé. Utána hazatér a gazdasszonyához és visszaviszi neki a gyémánt félkrajcárt. Az eredeti népmeséhez képest a rajzfilm cselekménye több ponton is különbözik: török császár helyett király szerepel benne, a burkus királyfi az eredeti mesében nem szerepel valamint a darazsas próbatételnek is más a befejezése: ott az uralkodó feladja a harcot. A rajzfilmben a szereplők végig versben beszélnek.
Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek. Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek "reményvesztett nemzedéke" tagjaihoz sorolták. Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89). 1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe.