Közzétette: Gergely Irén Közzétéve: 2019. február 17., vasárnap, 15:13 Üdvözletem! Családanya vagyok. Három gyerek édesanyja. Már ők is felnőttek és együtt is szoktunk főzni, befőzni és fűszernövényeket ültetni. Nem vagyunk kövérek, de szeretünk finom ételeket enni. Van, amikor nincs ötlet, mert hét közben lehetőleg melegíthető ételeket kell főznöm, amiatt, hogy mindenki más időpontban ér haza. Ezért jó, hogy ők is tudnak főzni. Miért, és mit szeretek főzni? Főleg a húsokat szeretjük, de kevés szaftos hús receptet ismerek, mert a pörkölteket nem szeretik. Miért, és mit szeretek sütni? A sütemény minden mennyiségben. Sós, sajtos, édes és pizza. Levesek. Weboldal:
Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Meleg levesek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Elk. idő: 180 Adag: 8 fő Nehézség: Könnyű print Hozzávalók: 80 dkg sertéscsont (sertés velőscsont) 1 kis db káposzta (felezve) 1 nagy db karalábé (négybe vágva) 3 közepes db vöröshagyma (utolsó héj rajta marad) 8 gerezd fokhagyma (negyedelve) 2 db babérlevél (kis) 1 közepes db zeller (nagyobbra kockázva) 8 nagy db sárgarépa 10 nagy db fehérrépa 1 nagy db pasztinák 5 db zellerlevél 3 közepes db tv paprika (mirelit, házi) 3 nagy db paradicsom (mirelit, házi) 6 közepes db burgonya 40 dkg karfiol 8 l víz 5 ek ételízesítő (esetleg só) 3 kk négyszínű bors (frissen őrölt) 2. 5 kávéskanál szerecsendió (frissen őrölt) 3 kk fehér mustármag 1 csokor petrezselyem 3 teáskanál őrölt fűszerkömény 500 g cérnametélt (vagy csigatészta) Elkészítés: A mosott velőscsontokat egy nagy fazékban feltesszük hideg vízben főni. Szarvas csont level 2. Ha felforrt a csont vize, lehabozzuk. Megpucoljuk, és feldaraboljuk a zöldségeket. Beletesszük a zöldségeket (kivétel: burgonya és karfiol! ) és a fűszereket a velőscsont vizébe. Kis lángon fedő alatt gyöngyöző forrással megfőzzük a levest.
(Gyakran halljuk még ma is a "déli összekötő vasúti híd" elnevezést is, ez azért csalóka, mert amit meg hibásan "északi összekötő hídnak mondanak", vagyis az újpesti vasúti hidat, az sosem volt "összekötő" híd, mivel egy vasúttársaság használta. ) Első világháború, második fejezet "Már a hídra vezető gátról gyönyörű a kilátás a főváros felé. Alant a vágóház nagy épületei, impozáns kapuszobrai, az új ferencvárosi templom, a távolban pedig Budapest háztengere, a tornyok, a gyárkémények. A híd a Nádorkert fölött s a tábori kórház alatt fogja át a Dunát s négyszáz méter hosszú. Öt tömör kőoszlopon áll és vasszerkezete nagy tudomány és elmés találékonyság műve. Szürkére festett roppant rácsoldalai, vasmennyezete emlékeztetnek a hírneves passaui Duna-hídra, mely azonban kisszerű ez óriás építményhez képest" – írta a megnyitó napján a Fővárosi Lapok, de bármennyire tartotta is óriás építménynek a hidat a korabeli riporter, később éppen méretei miatt kellett teljesen megváltoztatni. 1877-ben még nem sejtették, a következő tíz évben a hazai vasút nagyobb fejlődést mutat, mint a megelőző három évtizedben.
Évtizedek óta szerepel Budapest fejlesztési és szabályozási terveiben egy új északi híd építése Aquincumnál, a Pók utca és a Váci út között. Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között. Ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni az Árpád híd és a Megyeri híd közötti, a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd nemcsak az itt közlekedők életét könnyítené meg, hanem a felesleges kerülők megszüntetésével lehetőséget teremtene arra is, hogy további forgalomcsillapító intézkedések mellett csökkenthető legyen a most leginkább túlterhelt területek és egyben a város egészének forgalma, zaj- és légszennyezése. Az évtizedek során azonban sokat változtak a közlekedési szokásaink és a tágabb lakókörnyezetünkkel kapcsolatos elvárások is, valamint a városfejlesztés irányaira vonatkozó elképzelések. A Fővárosi Önkormányzat vezetése elkötelezett a fenntartható közlekedésfejlesztés mellett, ezért fontosnak tartja, hogy a híd és kapcsolódó úthálózata ne terhelje indokolatlan mértékben a közvetlenül érintett lakókörnyezetet és a kapacitások növelése által ne generáljon nagyobb autóforgalmat Budapest egészében sem.
Az Északi összekötő vasúti híd (újpesti vasúti híd) felújítása elkészült, munkanapokon megindult a forgalom. A BKV Zrt. és a MÁV-START Zrt. együttműködésének köszönhetően a június 21-től szeptember 21-ig Óbuda vasútállomás - Nyugati pályaudvar vonal helyett a Kaszásdűlő és Margit híd közötti HÉV vonalon szállították az utasokat a vonatok. A zökkenőmentes átállás a két vállalat hazánkban eddig még nem jellemző együttműködésének köszönhető. Hétvégenként még marad a vonatok közlekedési rendje. Az Budapest - Esztergom elővárosi vasútvonalon a MÁV-START Zrt. rehabilitációs programjának első ütemében felújította az Újpest városrészben található vasúti hidat. Ennek eredményeként a szerelvények áthaladási sebessége emelkedik, így a vonal és a híd rekonstrukcióját követően a vonatok menetideje csökken, ezzel is biztosítva, a gyorsabb eljutási lehetőséget. A felújítás befejezéséig azonban a vonatok - a biztonsági előírásoknak megfelelően - továbbra is lassabban közlekedhetnek a hídon. A vasútvonal szerelvényei Esztergom felől Óbuda vasútállomásnál áttértek a HÉV vonalra, így Kaszásdűlő megállóhely után a Margit hídig közlekedtek.
A Vörös Hadsereg már 1945. április 26-án a megépített roncsok mellett egy szükséghidat, amit 1946 októberében váltottak fel egy kevésbé veszélyes, immár vasszerkezetű ún. félállandó híddal – ezt már magyar szakemberek építették, de hamarosan elkészült az új – immár harmadik – hídszerkezet terve is, ami valójában két egymás melletti szorosan álló hidat jelentett egy-egy vágánnyal. Ez azzal az előnnyel járt, hogy esetleges kisiklás esetén egy vágány továbbra is alkalmas marad a forgalomra. A híd (vagy hidak) északi vágányát 1948. szeptember 6-án adták át, míg a délit csak 1953 nyarán, a korábbi ideiglenes hidat is csak ekkor bontották le. De ez nem azt jelentette, hogy a hídépítők 5 évig dolgoztak volna. Az északi híd átadása után a Lánchíd újjáépítésével folytatták munkájukat. Jellemző azonban, hogy míg 1948-ban hatalmas csinnadrattával adták át a (fél) hidat, 1953-ban már sokkal visszafogottabb volt az avató. Érdekesség, hogy már 1945-ben tervbe vették, hogy a vasúti híddal párhuzamosan egy közúti hidat is felépítenek, ám ez csak 50 évvel később, 1995-ben valósult meg a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd átadásával.