A közlekedés automatizálása kapcsán Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója elmondta, a mesterséges intelligencia akár 20 éven belül már uralhatja a közlekedést. A következő 5-10 évben a piaci forgalomban lévő önvezető járművek esetében már lehet majd arról beszélni, hogy a jármű ki tud állni a parkolóból. Valódi, éles forgalomban önállóan részvevő járművekről ekkor még nem beszélhetünk. "Az önvezető autó elsődleges szempontja az lesz, hogy életben tartsák utasukat, és csak másodsorban gondolkodnak majd a leggyorsabb útvonalban. A gépek ugyanakkor gyorsabban gondolkodnak, jobban érzékelik a környezetet, mint az emberek. Ezért az önvezető járművek elfogadottsága gyorsabban alakul majd ki, mint az MI más alkalmazási területei iránti bizalom. A közlekedésen kívül a ma ismert munkakörök jó részét a gépek el tudják, vagy el fogják tudni végezni. Ma is van több olyan terület, ahol az MI jól alkalmazható. Ilyen például a tartalomgyártás, ma már gépek írják az online hírek egyharmadát.
A mesterséges intelligencia hétköznapjaink része, de még jobban átformálja a világunkat? Kiss Gergelyt, az Attrecto vezérigazgatóját kérdeztük. Tulajdonképpen mi a mesterséges intelligencia? Sokféle meghatározás van rá, de a legpontosabb talán az Accenture tanácsadócégé, miszerint a mesterséges intelligencia (MI) olyan technológiák együttese, ami lehetővé teszi, hogy a számítógépek érezzenek, tanuljanak, értelmezzenek és cselekedjenek. Többféle "erősségű" mesterséges intelligenciáról beszélhetünk: az ANI-ról (artificial narrow intelligence), az AGI-ról (artificial general intelligence) és az ASI-ról (artificial super intelligence). Bármilyen meglepő, az első, az ANI mindennapjaink része, minden okostelefonnal rendelkező ember zsebében ott lapul, hiszen ezek az egyetlen feladat elvégzésére kifejlesztett megoldások a navigációs rendszerektől kezdve a videoajánlókon át nagyon sok hétköznapi applikáció működtetéséért felelősek. Az AGI már emberi szintű mesterséges intelligenciát jelent, már nemcsak megold bizonyos feladatokat, de tanul és értelmez is, absztrakt gondolkodásra képes lesz.
Lewis Griffin professzor, a tanulmány társszerzője szerint a mesterséges intelligencia-alapú technológiák képességeinek bővülésével a bűnelkövetésre használható lehetőségek is sokasodnak. Ahhoz, hogy felkészülhessünk a mesterséges intelligencia jelentette lehetséges fenyegetésekre, meg kell határozni, hogy ezek pontosan mik lehetnek, és hogyan befolyásolhatják mindennapjainkat. Mivel a társadalom nagy része jelenleg elsősorban az online térben éli életét, ez már önmagában elég veszélyes. Dr. Matthew Caldwell, vezető szerző ennek kapcsán úgy véli, "az online környezet, ahol az adatok vagyontárgyak, az információ pedig hatalom, ideális a mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekhez. " A digitális térben elkövetett bűnök ugyanis könnyebben megoszthatók, sőt eladhatók, lehetővé téve a bűncselekmények módszereinek eladását és azt is, hogy a bűncselekményeket szolgáltatásként értékesítsék. A fejlődés tehát minden esetben kétoldalú jelenség. Hogy Shane Johnson professzor szavaival éljünk, "... változó világunk számos új lehetőséget, jót és rosszat egyaránt tartogat számunkra.
A mesterséges intelligencia közeljövőben várható gyors növekedése azt is kilátásba helyezi, hogy külső technológiai szereplők komolyan kiterjeszthet befolyásukat a pénzügyi szektorra. Ez vezethet olyan új – rendszerint meghatározó – szereplők megjelenéséhez, amelyek kívül eshetnek a szabályozók jelenlegi hatáskörén. – hívta fel a figyelmet az FSB. Működési kockázatok Egy jelentős mesterséges intelligencia szolgáltató csődje – vagy akár üzemzavara -nagyszámú pénzpiaci szolgáltató működésében okozhat zavarokat; különösen akkor, ha kritikus fontosságú alkalmazásokhoz használják a szolgáltatásokat. A szabályozói oldalról ekkor már nehezen lehet megállapítani, hogy vajon ki hozott olyan döntéseket, amit rosszul sültek el. Ha a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási alapú döntések veszteségeket okoznak a pénzügyi közvetítőknek a pénzügyi rendszerben, akkor lehet, hogy nem világos a felelősség kérdése. – fogalmazott az FSB. Fintech / insurtech forradalom(? ) A technológiai előrelépés üteme nehezebbé teszi a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tartós szabályozási környezet kialakítását, amitől egyes egyetemi oktatók a pénzügyi szektor forradalmasítását várják.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte. Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!
Martin Opitz Kiadó, 2021. Sverker Johansson: A nyelv eredetéről – A beszéd ingyen van, és hazudunk, mint a vízfolyás, Európa, 2021. Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?, Corvina, 2020 Tim Marshall: A földrajz fogságában – Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról, Park, 2021 Krekó Péter: Tömegparanoia 2. 0 – Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció, Athenaeum, 2021 Randall Munroe: Hogyan…, Athenaeum, 2020
"Gyufásdoboznyi" a gyufa történetéről Irinyi tévesen vonult be a köztudatba a gyufa feltalálójaként, kétségtelen azonban, hogy jelentősen előrevitte a gyufagyártásra vonatkozó addigi ismereteket. Vizsgáljuk meg tehát, mi az, amit már előzőleg is tudtak, és miben állt Irinyi javaslatának újszerűsége! Szigorúan véve a gyufának nincs is feltalálója, de számos tudós nevét jegyzik, aki a tűzgyújtószerszámok ügyét előmozdította. 1680-ban, az ír származású gróf, Robert Boyle, a tudományos kémia egyik megalapítója, fehérfoszfort alkalmazott kénfejjel ellátott faforgács meggyújtására /2/. Olaszországban 1779-ben, Peil javasolta a "torinói gyertyák" bevezetését, egy évvel később pedig Franciaországban is elterjedt az ún. foszforos gyertya. Mindkettő lényegében Boyle gyújtójának elvét elevenítette fel azáltal, hogy a foszfort papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték, és üvegcsőbe forrasztották. Világhíres Feltalálóink. Felhasználáskor az üvegcsövecskét ugyanúgy nyitották fel, mint napjaink injekciós ampulláit. A foszfor a levegővel érintkezve öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta: kényelmesen lehetett (mondjuk "a konyhába befordulva") rágyújtani a pipára.
A forgatás közben egymáshoz súrlódó szálak egyúttal érdes felületüket is elvesztették, lecsiszolódtak. Az impregnálás megakadályozta, hogy az eloltott gyufaszál tovább izzon. A következõ lépésben rovátkolt falécekbõl kialakított keretekbe tûzdelték be kis térközökkel a szálakat és a keret két oldalának összeszorításával rögzítették õket. A keretbõl kiálló szálvégeket elõször megolvasztott paraffinba, vagy a foszforos gyufáknál olvasztott kénbe, majd a gyufafejet képezõ gyújtóelegybe mártották. Az így megszilárdult anyagból jött létre a gyufa feje. Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa. A szálakat a gyújtóanyagba mártják Az így elkészített, immár kényelmes használatú és biztonságosan fellobbanó gyufának is volt egy nagy hibája, és pedig az, hogy a gyufa feje az erõsen mérgezõ foszfort tartalmazta. A tömeggyártásban egyre nagyobb számban foglalkoztatott munkások súlyos foszformérgezést kaptak. A foszfor-nekrózis oly mértékben lépett fel, hogy ez végül is a legtöbb országban a foszforos gyufa gyártásának betiltásához vezetett.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában. Élete utolsó szakaszában a debreceni István malom igazgatója volt, 1895-ben hunyt el Vértesen (a mai Létavértes településrésze). Kapcsolódó képgaléria Kapcsolódó dokumentumok
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.