Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz. Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján. Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire. Mai-Kö - Online könyváruház Kiadó Open Books Kiadás éve 2021 Oldalszám 388 oldal Borító füles kartonált
A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit.
Máté Gábor (1944) magyar születésű kanadai orvos. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik. Széles körű elismertségnek örvend az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar), a függőségek, illetve a stresszbetegségek területén. Több mint 20 évig családorvosként dolgozott Kelet-Vancouverben valamint 7 évig volt a Vancouveri Kórház Palliatív Ellátási Egységének orvosi koordinátora. Könyveinek visszatérő témája a gyermekkor hatása az ember testi-lelki egészségének alakulására neurológiai és pszichológiai mechanizmusokon keresztül. Véleménye szerint a szenvedélybetegség környezeti okai a gyermekjóléti politika javításának, valamint a családtámogatási rendszer fejlesztésének szükségessége felé mutatnak. Szilárd meggyőződése, hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől, illetve hogy a lelki betegségek okai számos esetben a jelen kor társadalmi körülményeinek számlájára írhatók. Ezen meggyőződéseit műveiben tudományos kutatások konkrét eredményeivel is alátámasztja.
Összefoglaló A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit.
Meglehetősen nehéz ezért egyetlen részletet kiragadni. Továbbgondolásra mégis álljon itt egy történet – kommentárral. Dr. Máté Gábor »A szúfi hagyományból ismert, XIII. században élt Naszreddinről, a bolond bölcsről szóló egyik híres történet szerint a hodzsa egyszer négykézláb keresett valamit az utcai lámpa fényénél. – Mit keresel? – kérdezik a szomszédai. – A kulcsomat – válaszolja. A szomszédok segítenek neki, gondosan és szisztematikusan átvizsgálják az utca minden pontját a lámpa közelében. Senki sem találja meg a kulcsot. – Egy pillanat, Naszreddin – szólal meg végre valaki –, hol is hagytad el a kulcsot? – A házamban. – Akkor miért itt kint keresed? – Azért, mert itt látok, a lámpafénynél. Könnyebb lehet (és anyagilag is kifizetődőbb) a mikrobákhoz és génekhez hasonló jól meghatározott okokat kutatni, de amíg figyelmen kívül hagyjuk a teljes képet, a betegség jelentős része ismeretlen eredetű marad. Nem fogjuk kint, a lámpafénynél meglelni az egész kulcsát, belülre kell tekintenünk, ahol homály és sötétség van.
A forgatás nagy része a Rhode Island-i Bristolban és a Rhode Island-i Woonsocketben zajlott. A történetben azonban csak egyetlen utalás van erre: amikor az újságíró Teddy Barnes ( Rob Degnan) kijelenti, hogy a helyi napilapnak, a Woonsocket Call nak dolgozik. Emellett a stáb forgatott a Rhode Island-i Kingstonban található egyetemen, a University of Rhode Islanden, a Rhode Island-i Providence-ben található Columbus Theaterben és a Providence-t a Massachusetts állambeli Worcesterrel összekötő vasútvonalon is, ami még 1844-ben épült. 8. Ma már Woonsocket pályaudvarán is van egy turistamágnes Hacsi-szobor. Ez a Shibuya vasútállomáson látható bronzszobor pontos másolata, 2012. május 19-én leplezték le ünnepélyes keretek között. Azóta is kedvelt zarándokhelye minden film- és kutyabarát számára. University of Dunaújváros – Innoskart Klaszter. 9. A készítők felhívták a nézők figyelmét arra, hogy bár az akiták cukik, ne akarjon mindenki ilyen kutyát otthonra. A kölyökkutyák például könnyen kifáradnak, és nagyon érzékenyek a hidegre (a forgatáson például szőrszínű kabát volt rajtuk néhány jelenetben).
2022. 03. 10. RÓLUNK. 17:30 A University of Florida egy tanulószobát nevezett el a Kommunista Kiáltvány szerzőjéről, akit az egyetem "filozófusnak, radikális közgazdásznak és forradalmi kritikusnak" tart. A Campus Reform híre szerint a Floridai Egyetem Nyugati Könyvtárának egy tanulószobáját nevezik el a Marxról. A dolgozószoba neve alatt egy tábla található, amely Marxot a "tudományos szocializmus megalapítójának" tartja, akinek "radikális gondolkodói híre" a szocialista politikai pártok 1870-es és 1880-as évekbeli felemelkedése során alakult ki. "A társadalom működésére, a gazdaságra és a történelemre vonatkozó marxista, materialista magyarázata miatt a marxista elmélet elkerülhetetlenül kiterjesztette hatását az irodalomkritikára is" – áll a táblán. Marx nevéhez fűződik világszerte a szocialista és kommunista mozgalmak felemelkedésének megalapozása is. Sokan bizarr lépésnek tartják egy szoba elnevezését Marx "tiszteletére", tekintettel arra, hogy a nemzetközi kommunizmus – amely miatt 100 év alatt 100 millió ember halt meg – a filozófus marxizmusként ismert elképzelésein alapul.
2022. 03. 09 | Szerző: Kovácsfi Réka A marylandi kórház bejelentette, hogy meghalt az 57 éves meghalt David Bennett, aki még januárban kapott genetikailag módosított sertésszívet egy úttörő transzplantáció révén – írja a SkyNews. A halál pontos okát egyelőre nem állapították meg, de az orvosok szerint állapota már napok óta romlott. 10 dolog, amit talán nem tudtál a Hacsi – A leghűségesebb barátról. Fotó: UNIVERSITY OF MARYLAND SCHOOL OF MEDICINE / AFP Bennett fia, David méltatta a kórházat, amiért megkísérelte a műtétet, hogy megmentse apja életét, és a családja reméli, hogy ez a kezelési mód a jövőben hozzájárulhat a transzplantációs szervek hiányának kezeléséhez. Az orvosok évtizedek óta azon dolgoznak, hogy egy napon állati szerveket tudjanak felhasználni életmentő transzplantációkhoz. Bennett, a Maryland állambeli Hagerstownból származó ezermester csak azért vetette alá magát a kísérletnek, mert egyébként a biztos halál várt volna rá, emberi szívátültetésre ugyanis nem volt alkalmas.
A Dunaújvárosi Egyetem egyik fő küldetése, hogy a műszaki, informatikai tudományágak, a hozzájuk kapcsolódó kutatások területén az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, biztos szakmai tudást adó egyetem legyen. Legalább ennyire fontos pozícióink megőrzése a társadalomtudományok és a tanárképzés területén is. A nyelvi képzéseink, a kettősdiplomás, valamint az angol nyelvű képzéseink és az Erasmus, a kettős diploma és az Európán kívüli mobilitási programok révén biztosítani tudjuk hallgatóink számára a lehetőséget, hogy a nemzetközi munkahelyi környezetben is helyt tudjanak állni. A Dunaújvárosi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének gondozásában lévő Gazdálkodási és Menedzsment BA szak 2005 óta kerül indításra a Dunaújvárosi Egyetemen (és jogelődjénél, a Dunaújvárosi Főiskolán). Jelenleg nappali és levelező tagozaton magyarul, valamint nappali tagozaton angol nyelven képzünk Gazdász hallgatókat. A hagyományos oktatási módszerek mellett mind nagyobb szerepet kapnak az új technikák, technológiák, mint például az online tananyagok segítségével, vagy éppen a saját eszközök használatával (BYOD módszer), esettanulmányok, hallgatói közös munkák alapján történő ismeretelsajátítás is.
Richard Gere 2009-es kutyás filmje egy olyan akitáról szólt, aki az 1930-as években valóban minden nap megvárta a vonattal ingázó gazdáját a vasútállomáson – még évekkel azután is, hogy a gazdi elhunyt. 1. A film igaz történeten alapul. Ebben a 2009-es drámában Richard Gere a vonattal ingázó Wilson professzort alakítja, aki egy nap gazdátlan kutyakölyköt talál a vasútállomáson. Megsajnálja, hazaviszi, és bár a felesége, Cate ( Joan Allen) nem örül neki, végül megengedi, hogy a Hacsinak elnevezett akita kutyus náluk maradjon. A professzor és kiskedvence között szoros barátság alakul ki. Amikor Hacsi már elég erős lesz ahhoz, hogy lyukat ásson a kerítés tövébe, minden nap elkíséri a professzort a vonathoz, este pedig kimegy elé az állomásra. Csakhogy a gazdi egy nap nem érkezik meg… Az igazi Hachikō Shibuya vasútállomásán (forrás: Pictures From History/Universal Images Group via Getty Images) A történet valóban majdnem ugyanígy játszódott le Japánban az 1920-as években. 1924-ben Hidesaburō Ueno, a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszékének professzora fogadta be háziállatként Hacsikót, a gazdátlanul kóborló aranybarna akitát.
A szobor ma kedvelt találkozási pont és turistalátványosság (Hacsikót pedig a japán Természettudományi Múzeumban állították ki a preparátorok a halála után, ahol ma is megtekinthető). 3. Japánban már 1987-ben filmre vitték Hacsikó történetét. A Hacsikó című alkotást maga Richard Gere is látta, és az ő ötlete volt, hogy mindenképpen készüljön belőle hollywoodi remake. A színész ugyanis a 2000-es évek végén pont egy olyan filmet akart forgatni, amit majd megnézhet akár a fiával, Homerrel együtt is, mert családbarát a témája. Hachikō bronzszobra a Shibuya vasútállomáson (forrás: Sankei/Getty Images) 4. A forgatáson nem egy, hanem három kutya játszotta Hacsit. Név szerint Layla, Chico és Forrest. Chicót Mark Harden kutyakiképző fogadta örökbe a munka végeztével, Laylát pedig David Allsberry, aki szintén kiképzőként dolgozott az állatokkal a forgatáson. 5. Richard Gere kezdetben nagyon félt, hogy nem fog tudni jól kijönni az akitákkal. Egy New York Times -interjúban így emlékezett vissza a kutyákkal eltöltött forgatási napokra: Volt egy bizonyos mértékű aggodalom bennem.