Kántor Péter: Megtanulni Élni (Magvető, 2009) - Antikvarium.Hu / Horvatorszag Nemzeti Parkok

Thursday, 01-Aug-24 14:14:32 UTC

Jól nyomon követhetően rajzolódik ki ennek a költészetnek a sokszínű egyhangúsága, valamint az a megmentett személyesség is, amely a Kántor-versek legjellemzőbb sajátja. Megmentett személyesség abban az értelemben, hogy Kántornak a verseiben muszáj visszatalálnia az emlékeihez; ez számára retorikai és egzisztenciális kérdés. Képekbe, tárgyakba, és – a nagy elődöt idézve – jambusokba kapaszkodik. Ezért is legszemélyesebb-legsajátabb műfaja az elégia; nem is csak műfaj, sokkal több annál: beszédmód és világkép. Ennek következtében az elégikusság hol a banalitások felé lágyul, általában ebből születnek a dalok, sanzonok; vagy pedig az általánosság és a filozofikus létpásztázás felé tágul, ebből pedig a nagydikciójú hosszúversek jönnek létre. Kántor a könnyed(nek) hangzó dalok és a nagyfeszültségű, szimfonikus hosszúversek mestere. A Kántor-versek világa egyszerre kozmikus és banális. A versek beszélője, a lírai szubjektum, akit nyugodt szívvel azonosíthatunk Kántor Péterrel, a világ szerkezetében egyszerre fedezi fel a nüanszok örökkévalóságát és a metafizika pillanatnyiságát.

  1. Horvatorszag nemzeti parkok

S a világ utolsó óráján, ha a megrepedt harangot kongatják, minden bizonnyal én már por leszek, egy tömör elhasználódás – Kit érdekel? S a földö

A Kántor-elégia hitelességét az önirónia adja, ironikus önszemlélet nélkül ugyanis ez a folyami líra állóvíz lenne. Ezzel tisztában van Kántor is, az Összeáll című vers zárlata a következő: "mint egy 1965-ben készített kád víz, / ami nem folyik el és ki se hűl. " Ebben a reprezentatív válogatásban a versek nem a korábban megjelent kötetek szerint tagolódnak – e sorok írója legalábbis nem tudta kiolvasni a Kántor-költészet történetiségét. Nem vett észre éles váltásokat, váratlan cezúrákat. Sokkal inkább a csiszolódás, a formálódás, a lekerekedés, a lassú zajlás, halk átmenet jellemzi Kántor költői fejlődését. Még egyszer visszaúszva a bevezető Duna-metaforájához: Kántor költészete folyamatosan csiszolja emlékeit és verstárgyait. Verstárggyá alakítja emlékeit. Ebből a szempontból is beszédes az első kötet címe: Kavics. Véletlenül sem kő, hanem kavics. A kavics motívuma, mellyel az első kötet indul, az utolsó, tavaly megjelent kötetben ( Trója-variációk) is visszatér: "A romlandó és illékony valóság / sodrából olykor kiszűrsz valamit, / fölé hajolsz, faggatod, dugdosod / fiók mélyére, memóriazsákba, / hátha megszólal neked és elmagyarázza / magát. "
Nagyon sok helyre lehet eljutni onnan, pláne úgy, hogy közben ott(hon) is maradunk. Vö. Ayhan Gökhan: Ex libris L. Varga Péter: Részben egész Kiadó: Magvető, Kiadás éve: 2009, Oldalszám: 424 oldal, Ár: 2990 Ft Támogató: Szépirodalmi Kollégium

// Így! – és lelakkozta még egyszer az egészet. " Kántor képleírása gyakorlatilag újra megeleveníti a festményen ábrázolt jelenetet, hogy aztán a maga költői eszközeivel ő maga is lelakkozza azt, ezzel pedig az örökkévalóság számára rögzíti a pillanatot. "Hisz minden úgy van, ahogyan lehet, / vagyis jól van úgy minden, ahogyan van" – ez a logikai következetés nemcsak egy lehetséges életfilozófia, ez a Kántor-féle ars poetica is egyben. Miközben a konkrét emlékek és az emlékek megtestesülései, a különböző tárgyak láthatóak az előtérben, voltaképpen Kántort az emlékezésre való emlékezés izgatja igazán. Erre a másodfokú emlékezésre épülnek Kántor alighanem nagyon sokáig fent maradó, már most klasszikusnak tekinthető hosszúversei. Például a címadó vers, a Megtanulni élni, amely igencsak beszédes módon két változatból áll, az egyiket 1990-ben, a másikat 2001-ben írta; továbbá: a Kaszony, 1929, Az ős és A folyami költő. A kötet érdeme, hogy a tavalyi Trója-variációk óta született versek is helyet kapnak benne.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.

98 Ádáz katona 99 Az öreg beat-költők 100 A költészet dicsérete 101 Egy jang ci-jün mondásra 102 Valaki halálára 103 Hi-fi 104 In memoriam Kosztolányi 105 Mindennap fény gyúl 106 Hosszú út porából 107 Egyik dédnagyapám 110 Másik dédnagyapám 111 Medaillon 112 A dada 113 Miska bácsi 114 Ernő bácsi 116 Mihályka 118 Kati 119 Mater familias 120 Granny 121 Napló 1987-1989 (1991) [Szívemből szőtt fonálon... ] 125 Hogy magyarázzam meg neked? 126 Angolvörös 127 A zöldcipős 128 Vége a nyárnak 129 Ábrahámhegyi éjszaka 130 Draskovics néni 131 A régi költők 132 Dixi 133 Ahogy egy parkban 135 Túl-világ 137 A hang udvarában 138 A Duna-parton 140 Ezután már egy más időben 142 Leltár 143 Érezted már?

Kezdőlap Nyaralás Horvátország Aktív nyaralás Horvátországban - Nemzeti parkok 2014. április 3. Ha igazán felejthetetlenné szeretnénk tenni horvátországi nyaralásunkat, engedjük el a csodás horvát tengerpartot, és kezdjünk aktív nyaralásba. Akik nem akarják túlzásba vinni a mozgást azok futhatnak egy kört a horvátországi szállásuk körül. Azonban ennél érdekesebb programnak ígérkezik az ország érintetlen állat és növényvilágának felfedezése. Az egyedülálló természet a vadregényes táj, a régmúltból fennmaradt épületek és Nemzeti Parkok csodálatos élővilága magával ragadja az ide látogatókat. A választék és a látvány lenyűgöző. Egészen pontosan 8 nemzeti parkot tekinthetünk meg horvát nyaralásunk alkalmával. A Brijunit, a Kornatit, a Krkat, a Mljetet, a Paklenicat, a Plitvicei-tavakat, a Rišnjakat és az Észak-Velebit Nemzeti Parkot. A Krka folyó vízeséseiről híres, a Mljet pedig a 12. Horvátországi nemzeti parkok hete. századi bencés kolostoráról. A közkedvelt Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban 16 lenyűgöző látványú tó követi egymást.

Horvatorszag Nemzeti Parkok

Nemzeti Parkká 1953-ban nyilvánították. Az éghajlat jellemzően hegyvidéki, az évi átlaghőmérséklet 6, 5 °C fok. Velebit A leghosszabb hegység Horvátországban (145 km). A Velebit legmagasabb csúcsa a Mali Rajinac, mely 1. 699 méter magas. A Velebit alatt a Sv. Rok névű alagút épül, melyen keresztül halad majd egy autópálya. TERMÉSZETI PARKOK Biokovo Impozáns sziklás hegység a tenger közelében a makarskai Riviéra fölött, gazdag növény- és állatvilág jellemző rá, valamint csodálatos kilátás. Kopaški rit Nagy természetes lápvidék a Dráva és Duna folyók torkolatánál, rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágal, főképp a halak és a vízi madarak jellemzőek itt. A sűrű erdőkben pedig szarvas és vaddisznócsordák rejtőszködnek. Lonjsko polje Mocsaras terület a Száva folyó mellett, Siska és Novo Gradiško között. Európa egyik legnagyobb fenmaradt mocsárvidéke hatalmas tölgyerdőkkel. Horvát nemzeti parkok > Horvátország - wyw.hu. Medvednica Hegység közvetlenül a főváros Zagreb mellett. A fenmaradt hatalmas bükk és fenyőerdők, valamint a rengeteg természeti látnivaló (barlangok, vízesések, kanyonok) miatt Medvednica Zagreb fő rekreációs területe.

A területet nemzeti parkká nyilvánították, mert a változatos karszt jelenség, a biológiai sokféleség és állatvilág kiemelkedő természeti szépségű egy viszonylag kis területen.