Tadissi Martial és Hárspataki Gábor is kvalifikálta magát az egyesült államokbeli Birminghamben júliusban sorra kerülő Világjátékok karateversenyére – tudatta a sportág hazai szövetsége szombaton. A világeseményre legutóbb is kijutott Tadissi (67 kg) és a karate tavalyi olimpiai bemutatkozásán bronzérmet nyert Hárspataki (75 kg) egyaránt világranglistás helyezésével szerzett jogot a részvételre. A Világjátékok történetében most először lesz két magyar karatés is a multisport-rendezvényen. A karatés Hárspataki Gábor már biztos érmes Tokióban | Demokrata. Az idén július 7. és 17. között zajló Világjátékokon öt férfi és öt női küzdelmi súlycsoportban lesznek versenyek, míg férfi és női formagyakorlatban nyolc-nyolc karatés méri össze tudását. A 30 éves Tadissi, aki az UTE versenyzője, világbajnoki ezüstéremmel, négy Európa-bajnoki bronzéremmel és egy Európa Játékokon szerzett harmadik hellyel büszkélkedhet. A 26 esztendős, MTK-s Hárspataki a tokiói ötkarikás bronz kiharcolása előtt ugyancsak harmadik lett a 2019-es minszki Európa Játékokon, az Eb-ken pedig egy ezüst- és egy bronzérmet nyert.
Fotó: MTI/Kovács Tamás Hárspataki Gábor (pirosban) küzd az ukrán Sztanyiszlav Horuna ellen a férfi karatésok -75 kilogrammos súlycsoportjának selejtezõjében a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Nippon Budokan arénában 2021. augusztus 6-án. Az olimpián most debütáló sportág egyetlen magyar indulója a Nippon Budokan sportcsarnokban – ahol korábban a cselgáncs küzdelmeit rendezték – az egyiptomi Abdelaziz Abdallával kezdett. Az MTK Eb-ezüstérmes sportolója rögtön a küzdelem elején földre vitte ellenfelét, de ezért nem járt pont. Utána hosszan méregették egymást a felek, majd a magyar karatés dobással próbálkozott, aztán az egyiptomi támadásánál fejre ütésből megszerezte a vezetést jukóval. Az ellenfél edzője videózást kért, ám az ítélet nem változott. Abdalla egyenlítése után Hárspataki újra bevitt egy fejre ütést, ekkor már csak fél perc volt hátra. Hárspataki gábor karate.com. Az Afrika-bajnok az utolsó másodpercben eltalálta Hárspatakit, de a győzelem az első szerzett pont miatt a magyar versenyzőé lett.
A magyar versenyzőt azonban rendkívül feldobta a japán Nishimura elleni győzelem, ugyanis azt mondta: "Teljesen mindegy, ki lesz az ellenfelem az elődöntőben, szét fogom verni. " Az elődöntőt az azeri nagyon lazán kezdte, a tekintetével folyamatosan bűvölte Hárspatakit, majd fél perc után Aghayev egy elkapott rúgást követően kiemelte a magyart és a földön megütötte, amiért ippont, azaz három pontot kapott. Ezt követően a Hárspataki ment előre, az azeri meg elmozgott, sokszor el is futkározott. Másfél perccel a vége előtt a magyar karatéka indított egy támadást, de Aghayev kilépett az útjából és bevitt egy ütést, ezzel pedig 4-0-ra módosította az eredményt. Egy perccel a vége előtt jött egy kis adok-kapok. Mindkét karatés bevitt a másiknak egy rúgást, azonban Aghayev mawashi gerijét a videózás után megadták, így kapott érte két pontot (6-0). Hárspataki gábor karate zeon. Hárspataki találatát is megnézték, de azt nem találták szabályosnak. Az utolsó percben a magyar karatés mindent megtett a szépítésért, de egy ütéssel ismét Aghayev szerzett pontot, ezzel pedig eldőlt a harc.
aukciósház Mike és Portobello Aukciósház aukció dátuma 2018. 12. 22. 17:00 aukció címe 96. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemények) aukció kiállítás ideje 2018. 17-12. 21. Megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója – kultúra.hu. nyitvatartási időben 10-18 óráig aukció elérhetőségek 70/380-5044 | | aukció linkje 691. tétel József főherceg palotája. Enteriőr. 1902 körül. M: 29, 5 x 23 cm. (Kartonnal: 44, 5 x 38 cm. ) A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota egy 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Budapest 1944-es ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki.
[9] A Szent György tér és a Dísz tér között 1889 -re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902 -ben a főherceg átépíttette és kibővíttette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit. [10] [11] Pusztulása [ szerkesztés] Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkásétkezde volt. 1953 -ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították.
Az 1700-as évek végén copf stílusban épült Teleki -palotát az állam 1857-ben megvásárolta a családtól, 1867-ben átalakították és 1873-ban már a Honvédelmi Főparancsnokság székelt benne. A honvédség főparancsnoka 1869-től – a hazánkban nagy közkedveltségnek örvendő és "Palatinus Jóskának" becézett – József Károly főherceg (1833-1905), József nádor fia, volt, tehát ettől az időtől beszélhetünk József főherceg palotájáról. A tényleges főhercegi rezidencia az 1890-es évek elején jött létre, Giergl Kálmán és Korb Flóris osztrák építészek tervei alapján (kiemelkedő munkáik: New York-palota, Klotild-paloták, Zeneakadémia). József Károly főherceg után a palota fia, József Ágost főherceg (a Monarchia feloszlása után magyar herceg) (1872-1962) tulajdonában maradt. Budapest 1944–45-ös ostroma során a palota jelentősen megsérült. Helyreállítására – a Szent György tér más épületeihez hasonlóan – többféle terv született, de végülis ezek csak a Várszínház és később a Sándor-palota esetében realizálódtak.