Kína ősi világnézete olyan törvényeken alapult, amelyek a természet, a világegyetem és az emberi test felett egyaránt uralkodtak. Felfogása szerint az egész teremtés két, egymást kiegészítő elemi erőből, jinből és jangból áll. Az élet minden megjelenési formája e két ellentétes elv feszültségében létezik. A jin sűrítő, és lényege szerint sötét, hideg, nőies, befogadó. Test meridián térképe utvonal tervezés tiszabecs-göd. A jang feloldó, és lényege szerint világos, meleg, férfias és kiáradó. A csi vagy életerő az ellentétek vagy pólusok között áramló szubtilis elektromosság. A test meridiánjai A hét főcsakrán kívül 12 fénypályát vagy meridiánt ismerünk, amelyek útját a kínai orvostan már az ókorban feljegyezte. Ezek gondoskodnak áramlásban lévő rendszerként a csi elosztásáról a fejtől a lábig, a lábtól a mellkasig és így tovább, a karoktól az ujjakig és az ujjaktól a fejig keringetve az életenergiát. A csakrák vonják a testbe a kozmikus fényt, majd az energiavezetékek osztják el a test minden sejtje és szerve között. A test jobb és bal oldalát párhuzamosan egyidejűleg hat jin- és jang-vezeték szeli át.
Az elképzelés lényege, hogy a kéz mikrokozmosza teljes egészében visszatükröződése az egész test makrokozmoszának, így a kéz energiavonalainak (14 mikro-meridiánjának) és 345 energiapontjának (valamint terápiájának) ismeretében irányítható a gyógyító energia valamennyi formája, amely a test minden struktúráját (a szervrendszerektől a DNS-ig) harmonizálja, így hosszú távon megőrzi az egészséget, és számos betegség gyógyulását elősegíti. Az életerőtest 12 főcsatornából és 2 különleges csatornából álló hálózatának minden egyes pontja különböző hullámhosszúságú kozmikus energiákat, rezgésinformációkat képes behangolni. Ezek mindegyike megtalálható a kézen – a kézfejen és a tenyéren – is. A fentről lefelé irányuló energiapályák elektromos polaritásúak, azaz yang-természetűek: gyomor-, vékonybél-, epehólyag-, vastagbél-, húgyhólyag meridián. Test meridián térképe. A lentről felfelé haladó pályák magnetikus polaritásúak, yin-természetűek: szív-, máj-, tüdő-, vese-, lép meridián. A meridiánokon át futó, belülről érkező (öröklött) ősi energiák és a kívülről érkező esszenciális energiák (életfenntartási, táplálkozási, légzési) a 100, 5-176 Hz-es frekvenciatartományon keresztül életerővel, életesszenciával, információval töltik fel az adott energetikai pályához tartozó szerveket, testrészeket.
Meridián 2001 Kft. | 3527 Miskolc, Zsigmondy u. 2.
A szöveget Thrudi Thali - Fényút-terápia című könyvéből idéztük. Kiadja a Bioenergetic kiadó. A könyv ára 1800 forint. A könyvet itt rendelheted meg. Illusztráció forrása: The Association for Meridian & Energy Therapies -
Feleletem során Vörösmarty Mihály reformkori költő pályaképét, azon belül kései költészetének alkotásait fogom bemutatni. A reformkor a 19. században kibontakozó modernizációs, újítási folyamat, amely hazánkban viszonylag később jelentkezett, mint Nyugat-Európában. E kor eszmei törekvése a polgárosodás harcának és a függetlenség kivívásának összekapcsolása volt. Eddig e két eszme csak külön-külön jelentkezett. Vörösmarty Mihály: ELŐSZÓ. ( A Martinovics- szövetség kapcsolja össze először). A reformkorszak legnagyobb nemesi költője Vörösmarty Mihály volt, aki törekedett az eszmék köré felépíteni művészetét. Vörösmarty Mihály pályaképe: 1800. dec. 1. -jén született Puszta-Nyéken édesapja: id.
-6. vsz: folyamatos, durva képek sorozata 2. vsz: Bánatosak vagyunk, ezért akarunk vigadni 3. vsz: első négy sor: hanghatások + akusztikai elemek " Tanulj dalt a zengő zivatartól" = alliteráció, ötödik és hatodik sor: Kis- Ázsiai harc motívuma 4. vsz: első négy sor: előképe Prometheusz szenvedésének " Mi zokog mint malom a pokolban" = hanghatás, A " Hulló angyal" lehet Lucifer, a "tört szív" az elkárhozott szívek, az ötödik és hatodik sor: komplex kép 5. Vörsmarty és Arany. vsz: első két sor: bibliai kép Ádámra vonatkoztathat, 3. -4. sor: Káint és Ábelt idézi, Prometheusz előrelátó, fényhozó, tudáshozó 6. vsz: Kitörés. Megszűnik a 4, 2, 4-es felosztás, megtisztulás + körforgáselmélet, a Gondolatok a könyvtárban is megjelenik (Babits sokat idéz ebből a költeményből) 7. vsz: a jövőbe vetett hit és remény záró képe
A mű időszerkezete is hármas tagolódású. Az "A" egység és a"B" egység első 18 és fél és utolsó hat sorában a múlt és elbeszélő múlt, a "B" szakasz középső 6 és fél sorában jelen, végül a harmadik szakaszban jövő időt találunk. A romantikus látnok az idő teljességeként teremti meg az időszembesítő verstípust. Az Előszóban a költő nem mérhető időtartamú, pillanatként fejezi ki a tragikumot, mely értéktelített állapotra következett s ürességnek adja át a helyét. Mindhárom előttünk lejátszódó változás részeként jelenik meg a versben. A változásoknak ez az egészet képező együttese egyúttal belső léttörténet, lelki önéletrajz. A mű a legemelkedettebb magyar nyelvű versek közé tartozik. Csak a címet és az első három szót lehet betű szerint olvasni. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) - YouTube. A szöveg többi része kizárólag metaforikus jelentéssel olvasható. A "Midőn ezt írtam" nemcsak arra utal, hogy a költő a Három rege (1845) elé írta ezt a versét, hanem jelenti azt is, hogy személyes elkötelezettje volt a megjelenített értéktelítődésnek.
Ezek a sorok a szabadságharc véres ütközeteit, és a vereséget örökítik meg. A versszak hátralévő része a magyarok leverése utáni időszakot festi meg.,, Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült" A csend és a halál szavak a mozdulatlanságot, dermedtséget fejezik ki. Eltűnt a tavaszt jellemző mozgalmasság, frissesség, meghalt a remény. A következő sorokban a földet Istenhez hasonlítja, aki az embert megteremtvén elborzadt műve fölött és bánatában megőszült (,, Egyszerre őszült az meg, mint az isten"). A föld (itt Magyarország metonímiája) kiábrándult. Az utolsó versszakban visszatér a tavasz motívuma. A természet ismét feléled, virágok bársonyába öltözik. A sebeket ugyan nem gyógyulnak be, de vendég hajat vesz és illattal elkendőzött arcain jókedvet és ifjúságot hazudik. De az emberek számára nem jön tavasz, a lelkükben már tél marad talán örökre. Míg Vörösmarty az egész magyarság tragédiáját írja, addig Arany az egyén érzéseire koncentrál. A nemzeti katasztrófa, Petőfinek (közeli barátjának) elvesztése, jövőjének bizonytalansága a reménytelen kétségbeesésbe sodorja a költőt.
E z a dráma egy gyengébben sikerült szomorújáték, a honfoglalás utáni időkben játszódó szerelmi történet, melyet a költő még 1839-ben írt, és amely 1840-ben jelent meg. Az áldozatot 1855-ben, Vörösmarty halála évében mutatták be. A Nemzeti Színház ezzel a darabbal nyitotta meg az új évadot, és később is Az áldozat színrevitelével emlékezett meg a költő halálának évfordulóiról. Az Előszó időkezelése, szerkezete A vers időkerete egyetlen hatalmas, kozmikus méretű év, amely a boldog tavasztól a következő év álságos, hazug tavaszáig ível. Az évszak és a természet változásaival párhuzamosan halad a nemzet, a társadalom története. Mivel egybefonódik az évszakokkal, a magyarság történelmének alakulását valami kikerülhetetlen, komor végzetszerűség hangulata is körüllengi. Az Előszó összesen 49 sorból áll, ami lehet véletlen is, de lehet tudatos szerkesztés eredménye is: utalás az 1849-es tragédiára. Tartalmilag 4 részre osztható a vers: Az 1. rész (1-18. sor) a reformkor lázasan tevékeny korszakát idézi fel, és a tavasz, ill. a nyár képét kapcsolja hozzá.
Előszó (1850) Az Előszó a magyar irodalom csúcsai közé tartozik. Világos katasztrófáját kozmikus tragédia látomásává emeli. Időszembesítő szerkezetét egymásra játszatott formák kölcsönhatásaként értelmezhetjük. A szöveget a költő, egy 10, egy 31 és egy 8 soros egységre bontotta. Ez a tagolás háromrészes hídformának felel meg. Mivel a két szélső tag hasonló terjedelmű, és páros sorszámú, a közbülső viszont többszörösen hosszabb és páratlan sorszámú, a három egység rend, szabadság és rend egymásutánjaként hat az olvasóra. (ABA'). Ezt a verselés is erősíti. A költeményben 10 és 11 szótagos rímtelen jambusok szerepelnek, nagyjából egyenlő, nem szabályos eloszlásban. (Csak kétszer fordul elő kivétel: a második rész harmadik harmadának közepén 5 szótagos félsor van, a harmadik tagban viszont csak az utolsó sor 11 szótagos, az összes többi10-es. ) A hármas osztást támogatja az a tény, hogy a középső részben a jelentésegységek rokon képzetkörbe tartozó szavak két sorába rendeződnek. Az egyik sort főnévinek, a másikat igeinek is nevezhetjük, szófaji átcsapás csak a szakasz második felében van, s e kilengés után újból a normaszerűvé vált rend áll helyre.