A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Rockwool Airrock ND hangszigetelő kőzetgyapot Szeretnék, ha lakásuk, környezetünk csendes lenne? Szeretnék, azt is, ha nyugalmukat nem zavarnák meg a zajok, vagy nem kívánatos hangok? Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége akkor hívjon fel és mi megoldást ajánlunk egy kimondottan hangszigetelő kőzetgyapot termékcsaláddal a ROCKWOOL-tól. Ilyen megoldás lehet a ROCKWOOL Airrock ND hangszigetelő kőzetgyapot minden zajtípusra. A kőzetgyapotok alkalmazás területei a testsűrűségüktől és a falfelület típusától függenek elsősorban. Airrock ND hangszigetelő kőzetgyapot gipszkarton előtétfalakba, válaszfalakba, álmennyezetekbe. 50 kg/m3 testsűrűségű kőzetgyapot szigetelőanyag mely akusztikai hangszigetelésre alkalmas. Gipszkarton fal építésénél ajánljuk a Rigips Blue Acoustic vagy Siniat hanggátló gipszkartonokat. Vásárlás: Eurohealth Fekvő Babzsák Bézs 70x135x60cm Babzsákfotel árak összehasonlítása, Fekvő Babzsák Bézs 70 x 135 x 60 cm boltok. A hanggátló gipszkarton és az Airrock ND együtt 40-45 decibelt is képes "megfogni"!! Hanggátló gipszkarton árakat ITT talál. Airrock ND hangszigetelő kőzetgyapot tábla mérete: 1000 x 600 mm.
A babzsák töltet minősége nagyjából megegyezik pihenésed, relaxációd, és kényelmed milyenségével. Ha a töltőanyag megfelelő fizikai jellemvonásokkal rendelkezik, akkor a fotelbe kerülve optimális feltételeket biztosít a számodra a maximális kikapcsolódás eléréséhez. Ám, ha a töltet kényelmetlen, kemény, túlságosan nagy szemű, akkor bizony nem tudod kiaknázni a babzsákodban rejlő előnyöket. Rockwool Airrock ND hangszigetelő kőzetgyapot és hanggátló gipszkarton.. Éppen ezért az oldalunkon kapható babzsákfotelek töltőanyaga kizárólag polisztirol gyöngy. Ezek a gömbök kis méretük miatt a lehető legnagyobb élvezetet biztosítják. Az előnyök tárházának ajtaja nem csukódik be ezen a ponton, sőt. A babzsákfotel töltőanyag akkor ideális alternatíva, ha a töltés, és használat során nem tömörödik. Ugyanis, ha babzsákfoteleden azt tapasztalod, hogy egyre töpörödik, akkor folyton újra, és újra kell tömnöd ahhoz, hogy a megfelelő komfortot garantáld. A gyöngyök esetében, azonban ilyen problémával nem kell szembe nézned, mivel fizikai jegyei miatt nem hajlamos a tömörödésre.
A két zárt hűtőrendszer közül csak az ún. primer kör berendezései dolgoznak radioaktív közeggel. További reaktortípusok: Nehézvizes reaktor A nyomottvizes típushoz hasonlóan két zárt hűtőkörös, a primer köri nehézvíz azonban csak a hőszállítást végzi. A moderáláshoz szintén nehézvizet (a nehézvízben található hidrogén atommagok egy neutronnal is rendelkeznek a proton mellett, ezt a hidrogén izotópot deutériumnak nevezik) használnak, ami lehetővé teszi, hogy dúsítás nélküli, természetes uránt is lehessen használni üzemanyagnak. Gázhűtésű reaktor Az ugyancsak két zárt hűtőkört magában foglaló reaktortípus moderátorként grafitot, hűtőközegnek szén-dioxidot használ, így jóval magasabb primer köri hőmérsékletet lehet elérni, mint víz hűtőközeggel. A nagy hőmérsékletű szén-dioxid a szekunder kör vizét egy hőcserélőn keresztül gőzölögteti el. RBMK reaktor Szovjet fejlesztésű reaktor, az energiatermelés mellett plutónium előállításra is alkalmas. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. Üzemanyagként enyhén dúsított vagy természetes uránt használnak.
Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Közérthetően az atomenergiáról - Paks2. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. RBMK reaktorok alkalmazása [ szerkesztés] A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
Ez a forgómozgás a generátorokban villamos áramot termel, amely transzformátorokon és kapcsolóberendezéseken keresztül kerül az országos villamosenergia-rendszerbe. Eközben a turbinákban munkát végzett gőz a kondenzátorban lecsapódik, a víz visszavezetésre kerül a gőzfejlesztőbe. Ez a szekunder kör. A blokk nyitott körű hűtőrendszere a kondenzátort hűti, biztosítva a munkát végzett gőz lecsapódását. Ez a hűtőrendszer hűtőtoronyhoz vagy megfelelő víz mennyiséggel rendelkező folyóhoz kapcsolódik. Az új blokkokról A VVER-1200, 3+ generációs, nyomottvizes reaktortípus. A tervezett bruttó villamos teljesítmény blokkonként 1200 MW. A blokkok elvárt üzemideje minimum 60 év. Az új blokkok látványterve Az új blokkokban a reaktor és a primer kör egy kettősfalú védőépületen (konténmenten) belül helyezkedik el. A külső épület védi a berendezéseket a külső veszélyekkel szemben (akár egy repülőgép rázuhanása esetén is lehetővé teszi a blokkok biztonságos leállítását). Külső veszélyek elleni védelem A belső konténment egy felül félgömbbel lezárt hengeres, szintén hermetikus épület, amely elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört és pihentetőmedencét.
A neutron lassítását a grafit végzi, a forralóvizes reaktorhoz hasonlóan a víz a reaktorban felforr, és a turbinába jut. Ennek a típusnak nagy hátránya, hogy a hűtőközeg elvesztése esetén sem szűnik meg a maghasadás, így a láncreakció sem áll le, ellentétben a víz moderálású megoldásoknál. Ilyen típusú volt a csernobili tragikus sorsú atomerőmű is. Ma már nem építenek ilyen típusú reaktorokat, éppen a biztonsági hiányosságai miatt. A nyomottvizes atomerőmű hőtermelő egysége tehát az atomreaktor. A reaktor belsejében lévő urán-dioxid fűtőanyagban folyik a nukleáris láncreakció. A keletkező hőmennyiséget zárt rendszerben keringő nagynyomású, magas hőmérsékletű víz szállítja el a gőzfejlesztőkbe. Ez a primer kör. A térfogat-kompenzátor feladata a primer köri nyomás fenntartása és szabályozása. A primer köri magas nyomás biztosítja, hogy a hűtővíz víz halmazállapotú maradjon. A gőzfejlesztők mindegyike nagynyomású gőzt állít elő, amely a turbinák tengelyét forgatja, ezáltal a reaktorban termelt hőenergia mozgási energiává alakul át.
Az atomerőmű egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termelő üzem. Egyes atomerőművek az áram mellett hőenergiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak fűtésére vagy ipari üzemek hőellátására. ) Az atomerőmű működése Az atomerőművek felépítése hasonló az egyéb hőerőművekéhez, ugyanis mindkettő esetében a kazánban (illetőleg reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz ezt követően a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. A fő különbség a hagyományos hőerőmű és az atomerőmű között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges hőt. Fosszilis erőműben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzelőanyag kémiai energiája alakul hővé.
Atomerőműben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk. Az atomerőművek típusai A világon számtalan atomerőmű fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböző atomerőmű típusokat a bennük használt atomreaktor fő jellemzői alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok: Könnyűvizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok. Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O). Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könnyűvízhűtésű reaktorok (RBMK). Egzotikus reaktorok (gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések). Újgenerációs reaktorok: a jövő reaktorai Kapcsolódó szócikkek: Atomenergia, felhasználása, atomerőművek Magyaroszágon és a világban Atomenergia Paksi Atomerőmű Zrt. Urán