Elmentem! Hozzávalók: (24-26cm-es formához) A tortalaphoz: 8 dkg liszt 8 dkg cukor 1/2 sütőpor 1 dkg kakaó 2 db tojás A krémhez: 40 dkg natúr krémtúró (Aldi) (vagy áttört túró) 2 dl tejföl 20 dkg porcukor 2 cs. vaníliás cukor 1/2 citrom leve 1 citrom reszelt héja 2 dl hulala tejszín (vagy habtejszín) 10 g zselatin (pl: Horváth Rozi) 1 dl víz 10 dkg szeder 1 ek. cukor 10 dkg ribizli A díszítéshez: 2 dl tejszín szeder ribizli csokoládé reszelék Elkészítési idő: 1óra 30 perc Fogyókúrás: nem Költség: 1500-2000 FT Vegetáriánus: Adagok: 8 főre Gluténmentes: Nehézség: Normál Laktózmentes: Elkészítés: Az egész tojásokat habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral. Gyümölcsös túrókrém torta alla. A lisztet keverjük össze a sütőporral és a kakaóval, majd szitáljuk hozzá a kakaós masszához és óvatosan keverjük össze. Egy 26 cm-es tortaformát béleljünk ki sütőpapírral, majd simítsuk bele a masszát. Helyezzük be a 150 fokra előmelegített sütőbe, és légkeveréssel süssük 15 percig. Ha megsült, vegyük ki a formából, húzzuk le róla a papírt, majd hűtsük ki teljesen.
" Nagy örömmel ajánlom bárkinek az oldalt, nagyban megkönnyítette a szervezést. A honlap nagyon felhasználóbarát. A kérdésre gyorsan választ kaptam. A szállítás pontos és precízvolt. A termékek minősége szinte tökéletes. Köszönöm. " Szep, finom, nem édes. Gyümölcsös túrókrém torta de frango. Pont jó! " A tökéletes túrótorta! Imádtuk! A szállitás is nagyon gyors és pontos volt. " A torták gyönyörűek voltak és isteni finomak. A kiszállítás napján kérdéssel fordultam az ügyfélszolgálat felé, ahonnan udvarias és teljes körű tájékoztatást kaptam.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2021. 05. 20. 19:00 aukció címe Fair Partner ✔ 394. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje 2021. május 17. és 20. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 12553. tétel 1932 Horger Antal (1872-1946) professzor (József Attila megénekelt tanára) autográf levelezőlapja Kertész Manó néprajzkutatónak 1932 Horger Antal (1872-1946) professzor (József Attila megénekelt tanára) autográf levelezőlapja Kertész Manó néprajzkutatónak
"– Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. – De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett... – Kérem! – ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát – a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni. Leült. Nem nézett fel. " (Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről. ) Azt nem tudni, hogy Horger csupán a dékáni tanács álláspontját közölte-e akkor, mikor közölte a költővel, hogy nem kaphat tanári diplomát, vagy esetleg személyes ellenszenv is meghúzódott az eset mögött. Bár erre nincsen semmiféle perdöntő bizonyíték, egy időben még olyan pletykák is szányra kaptak, miszerint Horger Antal homoszexuális volt és a József Attilával való összetűzés epicentruma nem a Tiszta szívvel megjelenése volt, hanem az, hogy a költő rendszeresen visszautasította a professzor közeledését.
József Attila egyetlen szemesztert végzett Szegeden, ezt követően rövid budapesti tartózkodás után Bécsben folytatta tanulmányait. Azóta is él a köztudatban a "kőszívű Horger Antal képe, aki dékánként elbocsátotta az egyetemről József Attilát", holott ezzel szemben az igazság az, hogy: nem volt dékán, nem bocsátotta el, és nem volt kőszívű, úgyhogy mindössze a két név stimmel az állításból. A József Attila-ügy skarlát betűként rajta maradt a szegény professzoron. Pedig az ő életében ez csak egy apróság volt (persze, József Attila megbántottságához sem fér kétség, főleg a professzor ellentmondást nem tűrő modora miatt). Pedig akár kedvelhették is volna egymást, hiszen a népköltészeti hang kifejezetten jellemző lesz József Attila 1920-as évekbeli költészetére. Később Ignotus Pál állítása szerint négyszemközt József Attila elismerte, hogy "erős, amit Horgerről írt" a Születésnapomra című költeményben. Horger egy másik, vélhetően kevésbé ismert irodalomtörténeti jelentőségű esetbe is belekeveredett: Horger nevéhez kötik gyakran, hogy akadályozta Szerb Antal habilitációs eljárását a szegedi egyetem magántanárrá történő kinevezésére.
Horger Antal 1914 előtt Született Horger Antal Albert 1872. május 28. Lugos Elhunyt 1946. április 14. (73 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása nyelvész, egyetemi tanár Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat. Horger Antal (teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás [1]) ( Lugos, 1872. – Budapest, 1946. [2]) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927 -től 1928 -ig. [3] Élete [ szerkesztés] Horger Antal 1872 -ben született Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892 -től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően 1896 -tól a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, 1898 -tól véglegesített tanára.
Az már merőben habitus kérdése, hogy a kettejük közötti, a kortársak és főleg az utókor által elefántméretűre duzzasztott nézeteltérés egyeseknek a nyelv kutatója és a nyelv teremtője közötti romantikus konfliktusként, másoknak a konzervatív ízlésű, a hivatalos Magyarországot jelképező professzor és a baloldali mozgalmak irányába tájékozódó, radikális indulatú fiatalember földhözragadtabb ellentéteként fordítódik le. József Attila 1924-ben Az eset azzal kezdődött, hogy a szegedi egyetem hallgatója, József Attila Tiszta szívvel című verse megjelent 1925. március 25-én a Szeged című folyóiratban. Ekkor már a szerző neve nem ismeretlen hatósági körökben sem: ez évben ügyészségi vádjavaslat készült a Nem én kiáltok című kötet ellen, majd perbe fogását tervezték a Lázadó Krisztus című verse miatt. Végül mindkét esetben fölmentést nyert, illetve a Nem én kiáltok kötet ügye el se jutott a bírói szakaszig. Mindezek a körülmények csak azért fontosak, hogy megértsük: miért válthatott ki egyáltalán ekkora figyelmet a húszéves költő verse.