Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/ on line 188 A kormány migránsellenes hisztériakeltése következtében súlyosan meggyengült a magyar társadalom immunrendszere, és szolidaritása a rászorulókkal, az elesettekkel, a gyengékkel. Az élet iránti tisztelet helyébe közömbösség lépett, minden lehetséges következményével embercsoportok üldözésére nézve – hangzott el a Magyar Békekör vitaestjén. KGST-országként szerepelünk a medve halállistáján?. "A kirekesztő politika társadalmi következményei Magyarországon" c. előadás-beszélgetésen Kardos Gábor filozófus annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kivándorlás oka semmiben sem különbözik a bevándorlás okától, mindkettőt a megélhetés gazdasági kényszere váltja ki. 1956 után kevesebben hagyták el Magyarországot, mint most. Mi is gyarmat vagyunk, csak nem annyira, mint a 3. világ – mondta. Pszichopata magatartással vádolta az Orbán-kormányt, mert kirekeszti a migránsokat, miközben katonailag is támogatja a Nyugat népvándorlást kiváltó gyarmati politikáját.
Oláh Miklós: A nyolcvanas években a KSH-ban foglalkoztam társadalomstatisztikával, ezen belül idegenforgalommal. A rendszerváltás előtti időszakot alapvetően a belföldi vendégforgalom tekintetében irányított, központilag vezérelt szociális turizmus jellemezte: SZOT-üdülők, munkahelyi üdülők, KISZ-tábor… A külföldi turizmus garantálva volt mindenféle különösebb erőfeszítés nélkül, hiszen nálunk találkoztak a kelet- és nyugatnémet vendégek. Nem volt piaci versenyhelyzet. Európai ügy a székelyeké | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ötvenhatot követően alapvetően rendszer-legitimáló funkciója volt a balatoni rekreációs lehetőségek kiépítésének. Jött a rendszerváltozás, a belföldi vendégek eltűntek, mert megkaptuk a világútlevelet, és körülnéztünk a világban: mentünk Kismartonba hűtőt és diktafont venni, és végre kinyílt a világ. A munkanélküliség eközben felszökött, ezért egy egész generációnak esett ki a Balaton-élmény anyagi okokból. A németek egy része eltűnt a statisztikából – részben azért, mert már az egyesített Németország területén is tudtak találkozni egymással.
A jelenlegi ingatlanberuházások anomáliái is azt mutatják, hogy komplex Balaton-fejlesztésben kell gondolkodni, nem lehet leválasztani az urbanisztikáról a turizmust, mert ha nincs egységes koncepció és arculatépítés, akkor jönnek ezek az ad hoc, ki merre lát fejlesztések. A nyári tömegturizmus kiszolgálása helyett a szezonok kiegyenlítésén kell dolgozzunk. Egyáltalán nem biztos, hogy ekkora tömegre van szükség nyáron: a mennyiségi helyett minőségi turizmusra kellene átállni a csúcsszezonban is. Kardos gábor borász filozófus. Balassa Balázs: A balatoni turizmust, a Balaton jövőjét egyértelműen az itt élő embereknek és az őket képviselő önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A főszezon zsúfolt nyári időszakát már nem szabad erősíteni, mert akkor előbb-utóbb élhetetlenné válik a Balaton. A nyár már nem tud több vendéget fogadni, de szerencsére egyre több az őszi, téli és tavaszi minőségi szolgáltatás, program a térségben, amelyekkel egyenes arányban növekszik a vendégszám is. Ha szeretnénk fokozni az idelátogató vendégek számát, akkor ezeket az évszakokat kell erősíteni.
– közös művészkedés képzőművészekkel A kiállító könyvesboltok vendége: Géczi János író, szerkesztő Dedikálnak: Géczi János író, szerkesztő Reichert Henrik memoáríró Süveges Gergő médiaszemélyiség Dr. Telkes Margit költő * A Biblia éve jegyében külön vásárlási lehetőséget kínálunk vallási, keresztény tárgyú könyvekből.
Az egyes települések pedig a főváros kerületeihez hasonlóan továbbra is önkormányzatként funkcionálhatnának – írja a Magyar Hang.
Szinte mindegyik felvételi feladatlap tartalmaz olyan feladatot, amelynél a szólások, közmondások ismeretéről és azok jelentéséről kell a gyerekeknek számot adniuk. Mindegy melyik évfolyam, egyformán megtalálhatóak ezek a nehéz, sokszor még a felnőtteknek is fejtörést okozó feladatok. Mindenki küzd velük, mert hétköznapi nyelvünkben ritkán használjuk a közmondásokat, az iskolai tananyagokban is kevés lehetőség adódik a gyakorlásukra. Ezt a néhány feladatot az előző évek feladatlapjairól gyűjtöttem. 3 közmondás, melyek többet ártanak, mint használnak. Bízom benne, hogy a szombaton felvételizőknek nem okoz majd nehézséget az ilyen és hasonló feladatok megoldása. Hajrá gyerekek!
A közmondások és szólások gyűjtésével Wikidézet című társoldalunk foglalkozik. A közmondás (lat. : proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. Tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz. Az egyik fontos magyar szakkönyv szerkesztőjének megfogalmazásában: "A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak, s így szájról szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Szólások jelentése, magyarázata » Oldal 2 a 5-ből » Szólások.hu. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyultak be. "
(folyóiratcikk) Létay Miklós: Néhány közmondás eredete. 1971; Ethnographia 82. p. 84-85. (folyóiratcikk) Somssich Sándor: Egy közmondás keletkezése 1902; Magyar Nyelvőr (folyóiratcikk) Paczolay Gyula: Az első feljegyzett magyar és lengyel közmondás (Addig/Akkor hántsd a hársat/hársfát, amíg/amikor hámlik - Kiedy sie lyka dra, wtenczas/wtedy je drzyj) 2000; 2/1 1-4 Ethnica, (folyóiratcikk) Paczolay Gyula: Schlandt Henrik brassói közmondás lexikonjainak helye a magyar szóláskutatás történetében 1979; Ethnographia; 90 395-406. (folyóiratcikk) Szemerkényi Ágnes: Közmondás és szólás (proverbium) 1988; Népköltészet, 213-237. o. Tolnai Vilmos: A közmondás néplélektani tekintetben 1921; Társadalomtudomány 1:2, 219-229. (folyóiratcikk) Tóthné Litovkina Anna: Milyen és mennyi közmondás él a magyar köztudatban? (1993) - Régi és új peregrináció (gyűjteménykötet), 1., 3. kötet: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon: A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások, Szeged 1991; 1452-1466. o. Ujváry Zoltán: Mutatvány egy gömöri földműves közmondás és szólás készletéből (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1980, 18.
Vegyünk először néhány képes kifejezést! Kétélű kard = Mert az Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál. Látható, hogy a kétélű kard kifejezés szó szerint átment a köznyelvbe. Hét szűk esztendő = Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje. A bibliai idézetet egy kicsit tömörítette a nép. Bábeli zűrzavar – ez esetben egy hosszabb bibliai idézet megrövidült, a nép összevonta a hosszabb bibliai idézetet: Ezért nevezték annak nevét Bábelnek, mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére. Következzenek a szólások! Legelteti a szemét = És legeltetém szememet az én ellenségemen. Szinte szó szerint egyezik a bibliai idézet és a köznyelvben használt szólás, csakúgy, mint a következő esetben: legyen világosság = És monda Isten: Legyen világosság és lőn világosság. Olyannyira gyakori ez a szólás, hogy még "profán" használata is van: olyankor is mondják, amikor felkapcsolják a villanyt. Korábban még sokszor lehetett hallani nyilvános előadások szövegében, de úgy vettem észre, hogy mára kikopott ez a fordulat: úgy ítélem azért… Ez is bibliai: Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt.