Király Júlia, aki a jegybank volt alelnökeként asszisztált a baloldal rossz, az országot gyakorlatilag csődbe juttató gazdaságpolitikájához, kezdetek óta ott van Márki-Zay Péter mellett. Király Júlia egyértelműen Gyurcsány Ferenc embere – rögzítette az elemző. Másik példaként Surányi Györgyöt említette, aki eladta Magyarország aranytartalékát, és Bokros Lajos megszorító-csomagja idején volt a jegybank elnöke. Vadai Ágnes volt a Jobbik „sztárvendége” Jászberényben - Hír TV. További példaként hozta Vadai Ágnes és Komáromi Zoltán DK-s politikusokat, kiemelve: látszik, hogy Gyurcsány Ferenc embereivel vette körbe magát. Deák Dániel szerint az a mítosz már régen "lerombolódott", hogy Márki-Zay Péter egy civil jelölt lenne, aki a politikán kívülről érkezett. Ugyanakkor a listaállításnál is az látszódott, "a pártok diktálnak, Gyurcsány Ferenc dominál", és Márki-Zay Péter egyetlen embere sem került befutó-helyre. "Ilyen súlytalan, ilyen gyenge miniszterelnök-jelölt még a baloldalon sem volt soha a rendszerváltás óta eltelt időszakban" – értékelt. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt politikai ellenfeleire és jobboldali szavazókra tett minősítő jelzőit, kijelentéseit úgy összegezte, azok nem vallanak sem keresztény emberre, sem egy magát nemzetinek, jobboldalinak valló politikusra.
Márky-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje bár jobboldali politikusként jeleníti meg magát, Gyurcsány Ferenc embereivel vette körbe magát és egyértelműen a baloldal álláspontját képviseli a fontos társadalmi és politikai kérdésekben. Erről Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A beszélgetés itt hallgatható vissza. Hiába próbáltuk kérdezni Szávay Istvánt - Hír TV. Rámutatott: Márky-Zay Péter azzal a szándékkal lépett fel még tavaly októberben, hogy meg akarja szólítani a jobboldali szavazókat. Azt hitte, ha azt mondja magáról, ő egy jobboldali politikus, akkor ezt majd elhiszik neki a választók. Márky-Zay Péter megszólalásaiban ugyanakkor – legyen szó az egészségügyről, a bevándorlásról, vagy a rezsicsökkentésről – ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a baloldali politikusok, így Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon – mutatott rá a vezető elemző. Deák Dániel példaként hozta, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a fizetős egészségügy mellett tette le a garast, s arról beszélt egy felvételen, rossznak tartja, hogy Magyarországon tabu a vizitdíj és a kórházi napidíj.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést kedden ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. Károkozói pótdíj jogszabály alapján. 10. ) NGM rendelet - közismert nevén bonus-malus rendelet - által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék – közölte a hivatal. (MTI)
Az éves díja tehát 250 ezer forint. Majd okoz egy balesetet, ami miatt két kategóriát romlik a besorolása. Következő éven B10 helyett csak B8-ba kerülhet, ami a 0, 5-ös szorzó helyett mondjuk 0, 7-et jelent. A biztosítása így a 250 ezer helyett 350 ezer forint lenne. Igen ám, de a biztosító alkalmaz egy 2x károkozói szorzót is. Az érintett jármű biztosítása így 250 ezer forintról már 700 ezerre emelkedik a következő évben. A károkozói szorzóhoz az adatokat éveken át figyelik a társaságok. Ma kétszeres-háromszoros tarifát vetnek ki arra, aki társaságtól függően 2016 vagy 2018 óta valamilyen balesetet okozott, miközben a bonus-malus rendszer alapján maximum 20 százalékot emelkedett volna a biztosítása. Ezt a rendszert az ombudsman is alkotmánysértőnek tartotta, s a pénzügyminisztert kérte fel a szabályok módosítására. Azért alkotmánysértésről beszélünk, mert a biztosítók eljárása teljesen törvényes; a hiba abban a rendeletben van, amelyik megengedi nekik ezt a fajta matematikát. (Egy alacsonyabb rendű jogszabály nem írhatna felül egy magasabb rangút, a rendelet nem lehetne ellentétes a kgfb törvénnyel. Károkozói pótdíj jogszabály 2021. )