A Magyar Festészet Napja rendezvénysorozatot tizenhat éve tartják októberben a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak tiszteletére immár országszerte. A II. kerületben két helyszínen, a Klebelsberg Kultúrkúriában és a Vízivárosi Galériában is megemlékeztek a jeles napról. Mindkét kiállítótérben egy-egy csoportos, összegző kiállítás válaszolt a kérdésre, hol tart ma a magyar festészet. A SÍKTÓL A TÉRIG, A TÉRTŐL A SÍKIG – Megtekinthető NOVEMBER 6-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában (1028 Templom u. 2–10. ). Az idei csoportos kiállításon 38 művész mutatja be síkplasztikai alkotásait. Október 18.: a Magyar Festészet Napja! Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!. A síkplasztika a klasszikus avantgárd egyik sajátos műfaja. Eredetileg a talált tárgyak művészeteként indult, azóta rendkívül széles tárgykört foglal magában. Asszamblázsnak, azaz összeillesztésnek és tárgykollázsoknak is nevezik az alkotásokat. A síkplasztikák valójában plasztikus képek, harmadik dimenzióban is megnyilatkozó kollázsok, montázsok; változatos technikával készült elgondolkoztató, ugyanakkor esztétikai élményt nyújtó alkotások.
A már címeikben is igen fantáziagazdag műveket egyfajta szimultaneizmus jellemzi, több mozzanat rétegződik egymásra, a tér- és idősíkok egymásra kasírozása az adott pillanat időtlenségét, örökkévalóságát sugallja. (Forrás: Artportal) A Magyar Festészet Napjáról P. Szabó Ernő beszélget Szemadám Györggyel a Magyar Nemzet Online–on. 2013. október 27.
Végezetül a "Nagy-Magyarország" térképről ejtenék néhány szó. Azon kívűl, hogy Romániában irredenta üzenetnek vehetik, más miatt sem szerencsés. Egész egyszerűen egy térkép nem tükrözi, nem is tükrözheti a magyar kultúrát. Magyar festeszet napja . Ennek nem Magyarországról, hanem a magyarságról kellene szólni, a magyar kultúrát pedig építészeti, képzőművészeti, népviseleti, stb. példákkal lehetne illusztrálni. Zárásként annyit, hogy összességét tekintve a szándék a lényeg, örülök, hogy fontos számodra ez a nap, kérlek tényleg vedd építő jellegűnek a fenti kritikát.
17 óra megnyitja: Erős István egyetemi tanár, a Képzőművészeti Egyetem rektora, és Ferenczy Zsolt tanszékvezető egyetemi docens, EKKE KMI Képzőművészeti Tanszék. helyszín: Kepes Intézet 3300 Eger Széchenyi u. 16.
A Semmiért Egészen 1931-ben keletkezett, és a Te meg a világ című kötetben jelent meg 1932-ben. Szabó Lőrinc egyik legtöbbet szavalt verse. Költészetének kezdettől fogva egyik vezérmotívuma volt a szerelmi szenvedély, az erotikus vágy. Sajátos rögeszme volt ez nála: mindenről a közösülés jutott az eszébe és minden szép nőt megkívánt. Olykor maga is megriadt saját pánerotizmusától, attól a lehetőségtől, hogy talán ez nem egészséges. A szerelem fogalmát is másként kezelte, mint költőelődei: nála szó sincs olyan emelkedett, ünnepi érzelemről, mint amilyenről mondjuk Petőfi vallott verseiben. Szabó Lőrinc csak és kizárólag az érzékek kapcsolatát ismerte el őszinte kapcsolatnak férfi és nő között. Tehát ezen a téren is sajátosan öntörvényű volt, és zavarta, hogy szerelemfelfogása negatív társadalmi megítélés alá esik. Az Egy álmai című versében is vall arról, hogy mennyire korlátozva érzi magát a külvilág által. Valójában a két versnek a világképe, értékrendszere rokonságban áll egymással (a világ mindkettőben börtön stb.
A magasabb törvény azonban megbocsátást feltételez. /vagy követel. Ha kedvese megfelel a követelményeinek, hinnie kell abban, hogy boldog lesz. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 Szabó Lőrinc (1900-1957) tipikus 20. századi költőnk. Ha nem is tudnánk, hogy mettől meddig élt, versei árulkodnának koráról. 1931-ben írta a Semmiért Egészen című "szerelemfilozófiai" költeményét. Így neveztük, bár ahol a filozófia kezdődik, ott véget ér a hétköznapi értelemben vett szerelem. Egy férfi és egy nő kapcsolata, a "kötődés" természeténél fogva, mindig is több annál, mint egy szexuális vonzódás vagy a fajfenntartási ösztön kielégítése. Különösen igaz ez Szabó Lőrinc esetében, aki meglehetősen gyakran váltogatta "szerelmeit". Ismerve filozófiai érdeklődését, vonzódását a keleti bölcseletek iránt, bátran állíthatjuk:a férfi és a nõ közötti szerelmi viszony számára nehéz szellemi(Talán erotikus is? ) "kaland", m égpedig a világban helyét kereső, társas lénynek született, mégis társtalan költő kalandja.
Szabó Lőrinc Semmiért Egészen című versének elemzése. – Irodalom jegyzet középiskolások számára. + Más hasznos anyagok az oldalon. Itt a keresztény vallás tekintélyét vesztette az ő életmintáival. Csupán azért, amint erre már Szophoklész is utalt, mert nem mindig a jó győz. Ilyen a világ, ezért kedvese legyen ellentéte a világnak! "Mutasd meg a teljes alázat /és áldozat/ örömét és hogy a világnak/kedvemért ellentéte vagy. "Ez talán egy új egyéniség-kép? Egy olyan emberé, aki milliók elvárásaival szemben csak a nagy Ő-ét követi új Krisztusként avagy Buddha gyanánt. A 4. magyarázat szerelemfilozófiai nézeteire. Mit is vár tulajdonképpen "szerelmétől"? -Hogy kialudjon(nirvána) benne minden "halott és akarattalan" legyen, és olvadjon fel a költőben, vagyis az Egészben. Itt látjuk tehát, hogy az Egész rész is, a rész pedig Egész is, akárcsak a keleti filozófiákban(taoizmus). Az 5. -ban a költői én feloldja egy magasabb rendű harmóniában azt a döbbenetes ellentmondást, ami az én és a te, valójában két önzõ lény között feszül.
IV. osztály Szikora Judit Látásmódok - egyén - közösség Segédanyag Szabó Lőrinc verselemzések Kapcsolódó tananyag Középiskola IV. osztály Déry Tibor regényvilága és novellái: Két asszony (részlet) Látásmódok - egyén - közösség Új anyag feldolgozása 17. heti tananyag Péter Krisztina Magyar nyelv és irodalom IV. osztály Déry Tibor: Szerelem (novella és film) Látásmódok - egyén - közösség Új anyag feldolgozása 17. osztály Szabó Lőrinc költészete; Tücsökzene Látásmódok - egyén - közösség Új anyag feldolgozása 17. heti tananyag Szikora Judit Magyar nyelv és irodalom Social menu Facebook Instagram