Az arca állandóan sárga volt, a ruhája kopottabb, mint a többi társaié. Egyetlen dologban mindég önálló maradt, folytonosan mosolygott, ha jól ment a dolga, ha rosszul - talán a maga igénytelenségén is. A szegény ember félve bújt be párnáiba, mintha szerénykedett volna itten is, kétkedvén, van-e joga a meghaláshoz. Egész életében megszokta, hogy minden előnyt mások élveznek. Ez egyszer azonban embertársai meghagyták neki nem éppen irigylendő jogát: szemei üvegesedtek. A család körülállotta ágyát. Apró mesék a halálról – Wikiforrás. A pap várta, hogy meghaljon. Elérkeztek az utolsó percek. A sovány emberke erőlködve kinyújtotta jobb kezét, azzal visszadőlt az ágyára. A család meg volt hatva, íme, elbúcsúzott. És milyen szépen! Kitárta karjait, mintha magához akarta volna ölelni minden kedvesét. Az igénytelen emberek azonban ebben is csalódtak. A szegény levélhordó deliriumában is szolgálatban volt, s az utolsó levelet akarta átnyújtani egy valakinek...
A szöveg ezzel a kivonulási folyamattal párhuzamosan válik egyre poétikusabbá, míg a nagy zárójelenetben, a Vlegyaszán töltött utolsó két hét leírásában már egészen lírai, és nem a történésekre, hanem pusztán a benyomásokra koncentrál a narráció. A mű pontosan meghatározható magyar történelmi valóságban játszódik: 1953-ban és az azt megelőző másfél évtizedben, ám a korabeli politikai és ehhez kapcsolódó társadalmi háttér és az ebből adódó növekvő feszültség csak nagyon finom vonalakkal felfestve húzódik a cselekmény mögött. Az éppen felállított Sztálin-szobor, a visszautasíthatatlan társadalmi "kérések", a nagy fekete autó szerepeltetése szinte esetlegességnek tűnik a futóbajnok szorongásai és teljesítményhajszolása mellett. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (olvasónapló) - SuliHáló.hu. Másrészt a korszak embert próbáló jellegét mutatja, miszerint az emberi kapcsolatok mindegyike vagy tönkre megy, vagy veszélybe kerül, akár a gyermekkori barátságokról, akár Bálint és egykori szerelme, Pécsi Pici, akár Bálint és bátyja kapcsolatáról van szó, s ebbe a körbe még az atlétának Hildihez fűződő viszonya is beletartozik.
Ez egy természetes folyamat, az ember feszegeti a határait, amibe a szülő-gyerek kapcsolat is beleszámít. Amikor Kerekiben, nagypapám halála után apukámmal összepakoltuk a házat, akkor valahogy újra közelebb kerültünk egymáshoz, megláttam, már felnőtt fejjel, hogy ki ő, milyen ember lett belőle, és milyen vagyok én. A veszteség és az újrakezdés alapélménye is mozgatja a szereplőket, korábban elmondtad a darabbal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben nagyon foglalkoztat az elmúlás. Ezek a gondolatok vélhetően mindenkit megérintettek az elmúlt másfél évben. Hogyan hatottak a világ eseményei a próbafolyamatra, esetleg áthangolták az előadás mondanivalóját közben? Nem hangolták át az előadást. A vírushelyzet, mint külső körülmény érintette a próbafolyamatot, de az előadás egy covidon kívüli térben játszodik, így arra nem volt hatással. Csizmás András zenészt is belekomponáltad ebbe a zárt kettősbe, miért? Mi az ő szerepe? Az előadásban egy ponton a képzelet és a valóság keveredik, Csizmás András zenéje és színpadi jelenléte is ezt a szürrealitást erősíti, kapocs a nézők és a játszók között.
Gazdag főnemesi családba született 1828. szeptember 9-én, de szüleit korán elveszítette. 1844-47 között a kazanyi egyetem diákja volt, bekerült az úri körök léha társaságaiba, és szenvedélyes túlzásokkal élte a mulatozós, kicsapongó életet. Az úri otthonok, a nemesi udvarházak helyszínei később műveiben is visszaköszöntek. Amikor megcsömörlött a társaságoktól, visszatért birtokára, és igyekezett emberségesen bánni jobbágyaival. Aztán egy hirtelen fordulattal 1851-ben katonának állt, a Kaukázusban harcolt, majd hadnagyként szolgálta végig a krími háborúban Szevasztopol ostromát. Már korábban is írt, tehetsége már akkor feltűnt, de valójában a kaukázusi és a szevasztopoli élmények bontották ki benne a nagy ábrázolót. Ott írta meg első könyvét, a Gyermekkort. Megvált a hadseregtől, mert író és pedagógus akart lenni. 1855-ben Pétervárra utazott, ahol megismerkedett korának legnevesebb íróival: Turgenyevvel, Goncsarovval, Osztrovszkijjal, Csemisevszkijjel és más írókkal. 1857 elején féléves utazást tett Franciaországban, Svájcban, Észak-Olaszországban és Németországban.
A kormány Budapest levő tagjai telefonon értesítették a gyászesetről Széll Kálmán miniszterelnököt, ki Rátóton van, s onnan Budapestre jő a gyászszertartásra. A minisztertanács azt határozta, hogy a temetést országos költségen fogják tartani pénteken, augusztus 2-án délután 3 órakor. A ravatalt a kuria épületének előcsarnokában állitják fel s innen viszik a nagy halottat a kerepesi temetőbe, a hol a székesfővárosi hatóság a Deák-mauzoleum közelében diszsirhelyet jelölt ki számára. A temetésen a képviselőház nevében Perczel Dezső elnök fogja a halottat elbucsuztatni, Szász Károly ref. Püspök imát mond a koporsónál, az egyházi gyászszetartást pedig Papp Károly ref. Lelkész végzi. A képviselőházra, az igazságügyi palotára, a szabadelvű körre, a városházára, a Nemzeti és Országos kaszinóra, a ref. Templomra és számos más középületre kitűzték a gyászlobogót.
87. perc: Cseréltek a vendégek! Molnár Tibor helyén Sajbán Miklós folytatja. 86. perc: A szögletet követően Tamás László fejelt a kapufára. 85. perc: Cseréltek a hazaiak, Szabó Máté helyére Mervó érkezett. 83. perc: Németh Barnabás tálalt jól Rétyi elé, de lesen volt a szélső, pedig már csak a vendég kapus volt vele szemben. 74. perc: Változtatnak a hazaiak is, Mucsányi helyére Havas érkezett. 73. perc: Cserélnek a vendég. Balázs helyén Halácsi, Horváth Barnabás helyén Kapronczai folytatja. Rádió közvetítés foci vb.com. 70. perc: Németh Barnabás vette át jól a labdát, majd betolta a védője mögé. Ezt követően a hazai támadó ütközött Tányérossal, hasra esett, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot. 59. perc: Vankó 25 méteres szabadrúgását Prokop fölé tolta a jobb felsőből. 57. perc: Cserél a Szentlőrinc! Biben és Harsányi megy le, Török László és Németh Barnabás érkezett a helyükre. 48. perc: Vankó állt a labda mögé a 23 méteres szabadrúgásnál. A jobb alsóba tartó lövését védte a hazaiak kapusa. 46. perc: Folytatódik a találkozó, nem cserélt egyik csapat sem a szünetben.
A labdarúgó NB II 31. fordulójában a Szentlőrinc a kiesés elől menekülő Budaörsöt látta vendégül. A mérkőzésen a vendégek a semmiből szereztek vezetést, amire a hazaiaknak még a szünet előtt volt válaszuk. A meccs végén azonban egyik csapat sem örülhetett igazán: egy-egy pontot osztottak szét közöttük. Rétyiről csak egyszer maradtak le a vendégvédők, de azonnal gólt is szerzett a piros-feketék támadója (Fotó: Löffler Péter/Dunántúli Napló) LABDARÚGÓ NB II 31. FORDULÓ SZENTLŐRINC–BUDAÖRS 1–1 (1–1) Szentlőrinc, Szentlőrinci Sporttelep, 150 néző. Vezette: Kovács J. Zoltán (Vörös Dániel, Ring Kevin) SZENTLŐRINC: Prokop – Erdélyi, Hesz, Tamás L., Nagy B. – Mucsányi (Havas, 74. ), Biben (Török L., 57. ) – Harsányi (Németh B., 57. ), Szabó M. Rádió közvetítés foci vb 8. (Mervó, 85. ), Rétyi – Grumics. Vezetőedző: Marián Sluka BUDAÖRS: Tóth G. – Tóth K., Gyurácz, Tányéros, Galambos – Lengyel B., Molnár Cs. – Molnár T. (Sajbán Mi., 87. ), Vankó, Horváth B. (Kapronczai, 73. ) – Balázs (Halácsi, 73. ). Vezetőedző: Toldi Gábor Gólszerző: Rétyi (41.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Több gól már nem is esett, Mexikó állta a sarat a német rohamokkal szemben, így óriási győzelemmel rajtolt. A címvédő pedig – akárcsak 2014-ben a spanyol együttes – vereséggel kezdett a vb-n. Csalódott németek (Fotó: AFP)