Rendező: Szikszai Rémusz színmű (19. 30-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21. 15) Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal. Az írórendező János az általa írt dráma bemutatójára készül. Az intenzív munka lázában szinte észrevétlenül keveredik az élet és a színpadi lét, a magánélet és az ötvenes évek borzalmai – a hazugság és a valóság között vékony a határ. Ki kit árult el – a múlt senkit sem hagy nyugodni. Nagy örömünkre Bartis Attila 2016 májusában újabb irodalmi díjat kapott, az új Libri irodalmi díj közönségdíjjal jutalmazták A vége című regényéért. A Vígszínház a Szikszai Rémusz által rendezett előadással az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékezik. bemutató | 2017. február 26. | Vígszínház, Házi Színpad Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Az előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. Az író Jáva szigetéről olvasta fel a Rendezést. Bartis Rendezés című darabjának ősbemutatója a Vígben Január 3-án egy nagyon izgalmas olvasópróbával kezdte a 2017-es évet a Vígszínház. Bartis Attila író jelenleg a 18 órányi repülőútra lévő Jáva szigetén tartózkodik, azonban a vígszínházi tradíció szerint a Rendezés című darabjának olvasópróbáján ő maga olvasta fel művét. A darab ősbemutatóját február 26-án tartják a Házi Színpadon. Bartis Attila Jáva szigetéről skype-kapcsolat segítségével lehetett jelen a társulat körében, így "találkozhatott" Szikszai Rémussszal, az előadás rendezőjével és a főszereplőkkel, Hevér Gáborral, Herczeg Adriennel, Lengyel Tamással, Lukács Sándorral és Kopek Jankával. Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal, ahogy a szerepeket játszó színészek magánélete is.
Stúdióelőadás a nagyszínpadon Farkas András, fotográfus Hegedűs D. Géza Farkas Éva, a felesége Hegyi Barbara Lázár Ágnes, modell Bata Éva Karcsi, egy hozzátartozó Lajos András Lajos, még egy hozzátartozó Németh László díszlettervező Szikora János jelmeztervező Tresz Zsuzsa zene Lukács Miklós szcenikus Krisztiáni István fények Komoróczky Gábor előadásvezető Szebenyi Etelka súgó Ádám Dorottya a rendező munkatársa Molnár Kata rendező A bemutató dátuma: 2010. május 16. Dráma egy részben Egy pillanat alatt meglátni és megkívánni egy fiatal lányt, elvarázsolni, ihlető múzsának kiválasztani, azonnal fotózni, sőt aktfotózni kezdeni - nem akármilyen teljesítmény egy férfi részéről, még akkor is, ha az illető pályája csúcsán lévő, kiváló és sikeres fotóművész. Bartis Attila különös erejű drámája ezzel a merész és váratlan felütéssel kezdődik. Ez a hatalmas, kétségbeesett és szuggesztív energia azonban azért sugárzik a darab főhőséből, mert nemrég tudta meg: kevés ideje van hátra, gyógyíthatatlan beteg.
Bartis Attila író, fotográfus. 1968-ban született Marosvásárhelyen (Erdély, Románia). 1984 óta Budapesten, valamint 2014 óta részben Indonéziában él.
A(z) Vígszínház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Farkas András (fotográfus) Farkas Éva (a felesége) Karcsi (egy hozzátartozó) Lajos (még egy hozzátartozó)
Dél-alföldi oláhos lassú és friss csárdás - YouTube
Kata és Dániel - Dél-Alföldi oláhos és frisses - YouTube
Magyarországi Táncháztalálkozó 1993 részletek Dél-alföldi dallamok Cimbora Népzenei Együttes Vígságszerző. Magyar népzene részletek Tiéd voltam, tiéd leszek Magyar Folk Trió Alföldi népzene részletek Elszaladt a lovam Táborfalvi Népzenei Együttes Alföldi népzene részletek Dél-alföldi dallamok Kis Gergely Márton Citerát pengessetek részletek Ha... Dűvő együttes népzene részletek Ki hordja a kalapot Dűvő együttes Asszony, asszony ki a házból. Magyar népzene részletek Dél-alföldi dallamok Békés Banda Puzzle részletek Barna kislány kapuja Balla Tibor Táncház-Népzene 2003 részletek Betyárnak való Balla Tibor Táncháztalálkozó 99. A 18. magyar Táncháztalálkozó részletek Oláhos Magyar Tekerőzenekar Bodrogköz. Dél-Alföld részletek Lassus (lassú csárdás) Magyar Tekerőzenekar Bodrogköz. Dél-Alföld részletek Frisses (friss csárdás) Magyar Tekerőzenekar Bodrogköz. Dél-Alföld részletek Oláhos Magyar Tekerőzenekar Galga mente. Népzenetár - Videó - Zimber Ferenc - Vajdaszentiványi cimbalommuzsika. Dél-Alföld részletek Lassus (lassú csárdás) Magyar Tekerőzenekar Galga mente.
A fiú a kendőt kivetette, amelyik lány megfogta, azt bevitte, és a hozzá való társának odaadta. A régió táncrendjében a régi réteget az oláhos vagy ugrós elnevezésű tánc képviseli, amelynek népszerűsége a szomszédos Erdély hatásának köszönhető. A tánc elnevezése is innen ered, hiszen az alföldi ember számára az "oláh" név általában az "erdélyi" fogalmával volt azonos. A név kialakulásában az "Az oláhok, az oláhok facipőben járnak" kezdetű közkedvelt kísérő dallam is szerepet játszhatott. Az oláhost a férfiak elsősorban szólótáncként, magányosan vagy csoportosan járták, ismert azonban a párosan, nővel táncolt formája is. Dél alföldi oláhos zene letoeltes. Ez a páros táncok régies formáját képviseli, amikor a táncosok ritkán és legfeljebb nyílt fogásmóddal, kézfogással kapcsolódnak egymáshoz. Az Alsó-Tisza-vidék tánckincsének meghatározó része az új stílushoz tartozó lassú és friss csárdás, vagy ahogyan ott nevezik: a lassús és frisses. A lassú régies formája a röszketős, röszkettetős vagy remegős, amikor a táncosok a csárdáslépéseket bokarugózással járják.
A verbunkról e vidéken kevés az adatunk. A csárdás neve: lassú és frisses. A lassú régies formája a röszketős, mely a csárdáslépések bokarugózással járt formája. Az alsó-Tisza-vidéki frissben gyakori a lippentős-félfordulós motívum: fertályos, félfertályos vagy tréfásan lyuktágítós a neve. A párelengedős csalogatás itt is gyakori. A Szeged környéki tanyákon és a Tisza menti falvakban a duda és a tekerő még a közelmúltban is használatban volt, a citera még ma is közkedvelt. A délszláv eredetű tamburabandák itt is meghonosodtak, ha nem is oly általánosak, mint a Duna mentén. A hangszert tökciturának is nevezik. A századforduló óta egyre divatosabbá váltak a rezesbandák. Dél-alföldi oláhos lassú és friss csárdás - YouTube. A táncélet néhány említésre méltó régies mozzanatot őriz. Szeged környékén még élénken él a régi táncba hívási mód emléke. A kocsma előtt várakozva csoportosuló leányokat az egyik legény mindig kendőnél fogva húzta be a tánchelyiségbe s osztotta szét a páros táncra. A tápai lakodalomban ún. táncmester irányítja a vacsora előtti sortánc ot a menyaszszonnyal, amikor is – a felső-Tisza-vidéki osztótánchoz hasonlóan – egymás után szólítja táncba a vőlegényt, a koszorúslányokat és legényeket, majd rokonsági fok szerint az egész vendégsereget.