"Rendkívül összetett feladatunk van, hogy ismét Donyeckben és Luhanszkban, Szimferopolban és Szevasztopolban (Krím városaiban) lobogtassunk" - mondta az államfő a zászló napja alkalmából rendezett ünnepségen. Porosenko emlékeztetett arra, hogy a szovjet időkben a hatóságok kimondhatatlanul elrejtették az ukrán zászló történetét, és annak színei - kék és sárga - nem jelentek meg együtt az állampolgárok szeme előtt. "A nemzeti zászló nyilvánosságra hozatala hősi cselekedet volt, mert az ilyen, akkor ritka akciókat különösen súlyos bűncselekménynek tartották" - tette hozzá az ukrán elnök. Idézte Vasili Kuksa és Gueorgui Moskalenko esetét, akiket fél évszázaddal ezelőtt börtönbüntetésre ítéltek az ukrán zászló kihúzása miatt a kijevi Közgazdasági Intézet tetején. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Zászló mint tájkép. Porosenko egy perc csend megtartását kérte mindazok emlékére, akik elestek Ukrajna függetlenségéért folytatott harcban, akiknek 25. évfordulóját holnap, szerdán Kijevben katonai felvonulással és különféle rendezvényekkel ünneplik az egész országban.
(A köznyelvben azonban gyakran máig sárga-kék zászlóról beszélnek. ) Forrás: Wikimedia Commons / Dobrych / CC BY-SA 2. 0 Az ukrán zászló színeinek egyetlen értelmezése értelmezése – a vexillológiában (zászlótanban) általában használatos színszimbólikán túl – az, hogy a kék az eget, a sárga a végtelen búzamezőket jelképezi, így a zászló egyfajta tájkép. Több résztvevő is kiállt Ukrajna mellett az Oscar-gálán. A fordított elrendezésre is van hasonló magyarázat: eszerint a sárga a templomok aranykupoláit, a kék pedig a Dnyeper vizét jelképezi. Ezek természetesen utólagos értelmezések, nem ezek alapján tervezték a zászlókat, melyek története jóval korábbra megy vissza. Vannak azonban zászlók, melyeket eleve "tájképnek" terveztek. Ilyen például a Komi Köztársaság kék-zöld-fehér zászlaja: ezen a kék az ég, a zöld a fenyőerdő, a fehér pedig a havas mezők színe. Ugyanezeket a színeket variálja a lívek zászlaja: a zöld a parti erdőket jelképezi, a fehér a tengerparti homokos sávot, a kék pedig a tengert – itt tehát a tengerről nézzük a partot. A zászló arányai megfelelnek a természetben megfigyelhető arányoknak (a fehér sáv keskenyebb, mint a zöld és a kék), ugyanakkor a sávok 2:1:2 aránya megfelel a lívek hazájának, Lettország zászlajának arányaival.
A fideszesek nem ilyenek, gyáván elmenekülnek és bevonulnak a budai vár falai mögé vagy Putyin asztala alá. Ami itt zajlik, az nem más, mint a vadkelet. Gengszterek vannak hatalmon, ők hoznak törvényeket, ők döntenek életről és halálról. Április 3-án vesszenek a gengszterek, vesszen a maffiakormány, vesszen a köpcös – fogalmazott Jakab. Szerinte az ország mindig akkor fejlődött, amikor olyanok vezették, akik képesek voltak áldozni érte. Gróf Széchenyi István a saját pénzét áldozta az ország fejlődéséért. Mészáros Lőrinc a ti jövedelmeteket áldozza fel a saját gyarapodásáért. A 48-asoknak Széchenyi jutott, nekünk Lölő, nekik a legnagyobb magyar jutott, nekünk a legbutább, vagy ahogy ő mondaná, a "legbátorabb" – mondta. A Jobbik elnöke szerint méltónak kell lenni a 48-asok örökségéhez. Nincs még négy éve az országnak, hogy túléljük ezeket a gazembereket, április 3-án győznünk kell. 48-ban győztek a 48-asok, április 3-án győzzenek a 22-esek. Ukrn zászló színei. Felnőttünk a feladathoz. A Fidesz ereje a gyűlölet, a mi erőnk az egység.
A sportolót hivatalosan drogbirtoklás vádjával tartóztatták le, sokak szerint azonban ennek leginkább a Washington és Moszkva között drámaian megromlott kapcsolathoz van köze. Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai műveletnek nevezi a háborút, amelynek célja Ukrajna "demilitarizálása és nácitlanítása". A Nyugat szerint azonban ez pusztán ürügy az invázióra. Fotók összehasonlítása: A II. világháborúból ismerős képek köszönnek vissza az ukrajnai háborúban A résztvevők, az évszám és a helyszínek mások, de a háború pusztítása ugyanaz maradt. Porosenko az ukrán zászlót újra fel kell lobogtatni a Krímben és Donbasban. Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
A Dűne című sci-fi kapta a legtöbb díjat a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján. A díjazottak között van a film produkciós tervezésének stábja, köztük Sipos Zsuzsanna – adta hírül hétfő hajnalban az MTI. A Dűne – Frank Herbert 1965-ben megjelent regényének adaptációja – tizenegy díjra volt esélyes, amelyből ötöt be is zsebelt az Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen. A film nyerte a legjobb produkciós tervezés díját is. Ezzel az elismeréssel a zsűri Sipos Zsuzsanna díszletberendező és Patrice Vermette látványtervező közös munkáját tüntette ki. A Dűné nek ítélték emellett a legjobb hang (Mac Ruth, Mark Mangini, Doug Hemphill, Theo Green, Ron Bartlett), a legjobb különleges látványeffektusok (Brian Connor, Paul Lambert, Tristan Myles, Gerd Nefzer), a legjobb eredeti filmzene (Hans Zimmer) és a legjobb fényképezés (Greig Fraser) BAFTA-díját is. Hiába tarolt a sci-fi, a legjobb filmalkotásért és a legjobb rendezésért járó díjat a Netflixen futó A kutya karmai közt című westernnek ítélte a zsűri.
Szigeti Tamás az MTI-nek elmondta: a tárlat címe - da capo, azaz elölről - arra utal, hogy olyan képeket láthat a közönség, amelyek körülbelül 30 évvel ezelőtt készültek, amikor a fényképeken látható zenészek még pályájuk elején jártak. "A kiállítás különlegessége, hogy az elmúlt másfél évben újra felkerestem a zenészeket, és lefotóztam őket, amint egykori fotójuk kinagyított példányát maguk előtt tartják" - magyarázta. A BMC nagyterme előtti kiállítótérben elhelyezett összesen 23 képen többnyire komolyzenészek szerepelnek, köztük Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Plácido Domingo és Kincses Veronika operaénekesek, Jandó Jenő zongoraművész, Geiger György trombitaművész és Drahos Béla karmester, fuvolaművész. Négy olyan zenész - Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Babos Gyula és Jirí Stivín cseh fuvolista - kettős portréja is szerepel a tárlaton, aki elsősorban a dzsesszhez köthető. Mint Szigeti Tamás felidézte, a fotók 1978 és 1986 között készültek a Magyar Rádió havi zenei programfüzete, a Zenei híradó számára, melyben mindig szerepelt egy képösszeállítás az előző havi koncertekről.
A pályázati anyagokból kiválasztott, több mint 300 képet bemutató tárlatot Szigeti Tamás fotográfus rendezi. A kiállítást a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatának keretében 2016. március 25. – május 14. között tekintheti meg a nagyközönség a Capa Központban. A kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a magyar fotóriporterek lenyűgöző és izgalmas világába, illetve a képek segítségével felidézheti a 2015-ös év legemlékezetesebb pillanatait is. A 34. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai: NAGYDÍJAK: ● MÚOSZ Nagydíj Fazekas István (HVG): Tranzitország ● André Kertész Nagydíj Déri Miklós (Déri és Társa Bt. ): A roma test politikája – Nincs ártatlan kép KÜLÖNDÍJAK: ● Escher Károly, a legjobb hírképért Illyés Tibor (MTI/MTVA): Tiszteletadás ● Munkácsi Márton díj a legjobb kollekcióért Móricz-Sabján Simon (Népszabadság) ● A megyékben dolgozó legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter Komka Péter (MTI/MTVA) A 30 év alatti legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter Bánhegyesy Antal (szabadúszó) KATEGÓRIADÍJAK: 01.
SZIGETI TAMÁS fotográfus DA CAPO – MÁSODIK TÉTEL című kiállításának megnyitója 2017. október 19-én, csütörtökön, 17. 30 órakor a Cultiris Galériában (Örkény István Könyvesbolt, 1137 Budapest, Szent István krt. 26. ). A kiállítást megnyitja: DÁNIEL ANDRÁS író, illusztrátor Hamarosan öt éve lesz: 2012 decemberében kezdődött el az időutazás. Egy pozsonyi művelődési ház büféjében találkoztam Jerzi Stivinnel, a nagyszerű fuvolistával és készítettem róla néhány fotót egy 1979-ben készült felvételem nagyításával. Huszonhét kép készült kb. három év alatt az első lendülettel, és néhány nagyszerű hangulatú kiállítás – Budapesttől Genováig – után úgy éreztem, hogy ennyi elég is volt. Néhány hónap vagy inkább közel egy év után azonban felébredt bennem újra a vadászösztön és nyugtalanítani kezdett, hogy mi lesz azzal a néhány nagyszerű muzsikussal, akikről ugyan kézben van, vagy valahol a polcok mélyén kell hogy legyen a negatívom, de nem készült még róluk új kép. Újra kezdődött tehát a negatívkeresés, a szkennelés, a nagyítások elkészítése és főleg az egykori alanyok megkeresése.
Szigeti Tamás 1956-ban született. 1986-tól a Magyar Hírlap szerkesztőségében helyezkedett el fotóriporterként, később a fotórovat vezetője és egyben a lap képszerkesztője lett. 2002-től a Best magazin, majd a 168 óra és a Figyelő képszerkesztőjeként is dolgozott. A nyolcvanas évek elejétől szerepel egyéni és közös kiállításokon. A sajtófotó pályázatokon több helyezést, díjat nyert, a kilencvenes évek közepétől részt vett a pályázat zsűrijének munkájában is. Alapító tagja a Magyar Fotóriporterek Társaságának, 2005-től 2008-ig a társaság elnöki tisztségét is betöltötte - derül ki a Fotóvilág összeállításából.
Kihirdették a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait. A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által meghirdetett pályázat legjobb munkáiból kiállítás nyílik, és évkönyv is megjelenik. Idén 245 fotográfus 2305 pályaművet küldött be az egyedi kép és sorozat kategóriákban, összesen 5810 képpel - mondták el a pályázat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Bánkuti András és Szigeti Tamás szervezők. Mint közölték, a negyvenéves jubileum tiszteletére idén két kiállítás is nyílik: a 40. Magyar Sajtófotó Kiállításnak a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ad otthont, a pályázat eddigi négy évtizedes történetét felidéző tárlat pedig szabadtéren lesz látható. A nemzetközi zsűri tagjai idén Szlukovényi Tamás, Donald Weber, Joao Silva, Lois Lammerhuber és Révész Tamás voltak. Lois Lammerhubert betegsége miatt őt az utolsó fordulóban Szigeti Tamás helyettesítette. A 40. Magyar Sajtófotó Pályázat nyertesei A pályázat két nagydíjának nyerteseit április 12-én hozzák nyilvánosságra, a 40. Magyar Sajtófotó megnyitóján.
Részletesebb információk, a 40. Magyar Sajtófotó pályázaton részt vett művek és a díjazottak a Magyar Sajtófotó oldalán megtekinthetők.
Nem számítottam másra, mint egy egzotikus kirándulásra az akkor testvérinek nevezett szocialista országban. Meglepett a különbség az akkori magyar és a vietnami viszonyok között. Korábban nem találkoztam olyan szegénységgel, elmaradottsággal, mint amit abban az országban láttam. Hazatérve Magyarország a demokrácia és a gazdagság fellegvárának tűnt, pedig azért erről szó sem volt… Menekülttábor, Amman, Jordánia, 1990. Kuvaitból, az öbölháború elől menekülteket a Jordán főváros, Amman körzetében, egy menekülttáborban fényképeztem. Voltak kedves, vidám pillanatok, és találkoztam szívszorítóan rossz körülmények között élő emberekkel is. Rendszerváltás, 1990. Az 1990. május 2-án megalakult új, szabadon választott Országgyűlés a rendszerváltás kiemelkedően fontos eseménye volt. A megnyitó egyik érdekes pillanata volt a karzaton Csoóri Sándor és Faludy György találkozása. 1990. 05. 02, az új Országgyűlés első ülése Szabad György és Göncz Árpád helycseréje az Országgyűlés elnöki pulpitusán már az új korszak kezdetét jelentette.