Dátum: 2015. 07. 22. Helyszín: Budapest 2015. július 22. Szabó János (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Pa-Dö-Dő koncert Falusi Mariann és Lang Györgyi azaz a Pa-Dö-Dö a Vajdahunyad vára falai között ad koncertet. Régi és új dalok a 27 éves együttes elmaradhatatlan nyári koncerten. A szokásos jó hangulat garantált! Szabó János, Kiabálj, Egy kicsit bulizgatunk, A lányok angyalok, Bye bye Szása, Azt csinálok amit én akarok és még sorolhatnánk a jobbnál jobb Pa-Dö-Dő slágereket az elmúlt több, mint 25 évből. Bizonyosan mindenki ismer egy-egy dalt ezekből a szórakoztatót pop-dalokból, amiket Lang Györgyi és Falusi Mariann tolmácsolásában ismerhettünk meg. Jegyárak: Álló jegy: 1500Ft Ülő jegy: 3000Ft
A koncert a hatályos járványügyi szabályozásoknak megfelelően látogatható. • Az új 5 forintosokból kirakható a Nemzeti Bank! Így néznek ki! Ez is érdekelhet
Lehoczky Zsuzsa Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészévé a cím jelenlegi birtokosai - közölte a Nemzeti Színház. Lehoczky Zsuzsát az április közepén elhunyt Törőcsik Mari helyére választották meg a nemzet színészei csaknem egyórás tanácskozás után. A nemzet színészei közül Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Jordán Tamás személyesen is jelen volt a Nemzeti Színházban megtartott zárt megbeszélésen, Almási Éva, Csomós Mari, Cserhalmi György és Máthé Erzsi telefonon kapcsolódott be a választásba. Az új nemzet színészének elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Szabó János - Pa-dö-dö – dalszöveg, lyrics, video. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.
Művészetének további elismerései között van a Jászai Mari-díj (1966, 1974), az érdemes művész (1981) és a kiváló művész (1989) cím, a Déryné-díj (1993), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995). 2004-től a Budapesti Operettszínház örökös tagja, 2007-ben a Magyar Operett Napja alkalmából életműdíjat kapott. Forrás: MTI Kép: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt
A kávé történetének felelevenítése során msuzáj megemlíteni Franceso Illy, azaz Illy Ferenc nevét, aki a presszókávé atyja, és valóban magyar származású. Temesváron született, 1892-ben, és bár gyermekkorát és iskolaéveit is Temesváron töltötte, még fiatal korában Triszetben telepedett le. Az első világháborúban besorozták az osztrák-magyar hadseregbe, a 22 éves fiatalember a háború végén nem tért haza Temesvárra. Feleségül vett egy olasz zongoratanárnőt, akivel hamarosan gyermekeik is születtek. A még mindig fiatal Illy Ferenc családja eltartása érdekében kávé-és kakaókereskedést nyitott Triesztben. A nagy újítása nem is a kávéhoz, hanem a kávé csomagolásához köthető: az ő találmánya az illatokat és a kávé aromáját hosszan megőrző vákuumcsomagolás volt. A pörkölt kávészemeket nagy nyomás alatt helyezték a csomagolásba, nitrogénnel stabilizálták az állapotát, így aztán a kávé az újbóli felbontáskor a frissen őrölt kávé friss aromáját tudta árasztani magából. Erre a csomagolási technikára Illy Ferenc 1933-ban megalapította az Illycaffét, és védetté nyilváníttatta találmányát.
Káldi a pásztor A kávé története az egyik legenda szerint egy Káldi nevű etióp pásztorhoz fűződik. Káldi a kávészemek frissítő hatását kecskéin fedezte fel. Észrevette, hogy ha a kecskéi piros bogyókat legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Rhazes az orvos A kávé története egy másik legenda szerint egy Rhazes nevű arab orvosra vezethető vissza. Rhazes a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és meg is említette A kontinens című munkájában. Történelmi tények A kávét először Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába. Innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre. Később a kávétermesztés megjelent Arábiában és Egyiptomban is, ahol a kávé (vagy Kahweh) fogyasztása nem sokkal később mindennapi szokássá vált. A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába.