Írta: admin Dátum: 2013. július 30. A névmások 2. A névmások néhány fajtájával már megismerkedtünk, most nézzük meg a többit is. 1. A visszaható névmás A visszaható névmás már a nevével is jelzi, hogy visszahat az alanyra, vagyis olyan jelentése lehet, amellyel a cselekvőre/szenvedőre utalhatunk. AKKUSATIV DATIV ich mich mir du dich dir er/sie/es sich sich wir uns uns ihr euch euch sie/Sie sich sich Valódi értelmük önmagukban is vannak, de leginkább a visszaható igéknél nyerik el igazi jelentésüket. A visszaható névmásokhoz kell vennünk a maga, magam, magad stb. névmást is. Mindezt a német egyetlen szóval fejezi ki: selbst. Ez mindig az után a szó után áll, amelyikre vonatkozik. Német névmások 2. | Német Tanulás. Például: der Direktor selbst – az igazgató maga du selbst – te magad 2. A kölcsönös névmás Akárcsak a magyarban, a németben is csak egy kölcsönös névmás van, ez pedig az einander = egymás. A kölcsönös névmás tárgy és részes esetben is megegyezik. Elöljárószóval bővithetjük, amelyek az elejére kerülnek, például: nebeneinander = egymás mellé / mellett miteinander = (együtt), egymással 3.
Visszaható igék, vagy más néven "sich-es igék", olyan igék, melynél az alany és a mondat tárgya ugyanaz, más szóval visszahat önmagára. Miután a német nyelvtan ragozó, így itt is kell a visszaható névmást az alannyal egyeztetni. Ha a mondatunk rendelkezik már tárggyal (nem ugyanaz mint tárgy esetű vonzat), akkor a visszaható névmások részes esetbe kerülnek. Alany Visszaható névmás (T. e) Visszaható névmás (R. e) ich mich mir du dich dir er/sie/es sich wir uns ihr euch sie /Sie Megkülönböztetjük az igazi és az ál-visszaható igéket. Visszaható névmások nemeth. Az igazi visszaható igék mindig vonzzák a visszaható névmást, míg az ál csak bizonyos mondat környezetben. Ich beeile mich. Viszont: Ich wasche das Auto und danach ich wasche mich. Ich wasche mir die Haare. Waschen ige az első mondatban az autóra vonatkozik, tehát itt nem ránk irányul a cselekvés. A második mondatban azonban már ránk. Harmadik mondatban ugyan van egy tárgy esetű mondatrész, de a cselekvés alapjában véve ránk utal vissza. Ha a visszaható névmást (sich) ki tudjuk cserélni az egymás "einander" névmásra, akkor kölcsönös névmásról beszélünk: Sie kennen sich /einander.
Visszaható névmás A névmás egyik fajtája, amelyben az alanytól kiinduló cselekvés önmagára utal vissza, vagyis a cselekvő alanynak és az iránytárgynak az azonosságát fejezi ki. Visszaható névmások nemetschek. A visszaható névmás csak főneveket helyettesíthet. A nyelvtani személyeknek megfelelő birtokos névmások: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk. Vannak a visszaható névmásnak nyomatékosító változatai is: önmagad, önnönmagam, saját maguk. A visszaható névmás a mondatban elsősorban tárgy, másodsorban határozó és birtokos jelző lehet, de nem lehet alany, állítmány vagy értelmező.
Az általános névmás Az általános névmás nem más, mint a minden, mindenki. Németül ez a kifejezés a jeder/jede/jedes, amelyeket személyekre, tárgyakra egyaránt használjuk. ragozása a névelőkéhez hasonlóan történik: HÍMNEM NŐNEM SEMLEGES TÖBBES SZÁM A. e. jeder jede jedes jede T. jeden jede jedes jede R. jedem jeder jedem jeden (+n) B. Visszaható nvmsok német. jedes (+s) jeder jedes (+s) jeder 4. A határozatlan névmás A határozatlan névmás jellemzője az, hogy nem tudjuk megmondani pontosan, kire is gondolunk, ha ezeket használjuk, általánosságban egy embercsoportra, tárgyaktöbbségére használjuk. a) más, másik = ander / andere / anderes Ragozása úgy történik, mint a mellékneveké. Példa: anderer Meinung = más vélemény andere Länder = más országok b) minden, mindenki = aller / alle / alles Állhatnak főnevek előtt: alles Geld = minden pénz alle Frau = minden nő És állhatnak önállóan: Alles ist in Ordnung = minden rendben van c) valami = etwas Csak önmagában állhat a mondatban. d) valaki = jemand; senki = niemand Ragozásuk: A. jemand niemand T. jemand / jemanden niemand / niemanden R. jemand / jemandem niemand / niemandem B. jemandes niemandes e) általános alany = man Ezt az általános alanyt akkor használjuk, ha nem tudjuk, ki végzi a cselekvést, vagy ha a cselekvés általánosan vonatkozik mindenkire.
account_balance_wallet Fizetés módja igény szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. shopping_basket Széles választék Számos kollekciót és egyéni modelleket is kínálunk az egész lakásba vagy házba. thumb_up Intézzen el mindent kényelmesen, otthon A bútor online elérhető.
A visszaható névmás helye a német mondatban A visszaható névmás (Reflexivpronomen) alakjai a következők: mich (magamat) dich (magadat) sich (magát) uns (magunkat) euch (magatokat) sich (magukat) Egyenes szórendnél mindig a ragozott ige után állnak, így különösebb probléma nincs velük: Ich wasche mich jeden Morgen. (Minden reggel mosakszom. ) Wir müssen uns immer beeilen. (Mindig sietnünk kell. ) Nem egyenes szórendnél kicsit más a helyzet. Nem egyenes szórend háromféle esetben lehet: 1. Kijelentő mondatban fordított szórend van, ha nem az alannyal kezdjük a mondatot, hanem más mondatrészt emelünk ki a mondat elejére, pl. Hier bin ich 'Itt vagyok'. 2. Kérdő mondatban mindig fordított szórend van, pl. Bist du hier? 'Itt vagy? '; Wo bist du? 'Hol vagy? ' 3. Mellékmondatban ( KATI szórend), pl. Ich weiß nicht, wo du jetzt bist. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. 'Nem tudom, hogy most hol vagy. ' Mindhárom esetben a visszaható névmás helye a következőképpen alakul: Ha az alanyt személyes névmással (pl. ich, du, er, sie, es) fejezzük ki, akkor a visszaható névmás az alany után áll: Heute Morgen wasche ich mich nicht.
Az ikrekre példa a kristályos kőzetkvarc. Ha az ásványok borítják a kőzet felületét, csomókat vagy dendriteket képeznek. Például piroluszit. Éppen ellenkezőleg, ha az ásványok kikristályosodnak a kőzetüregben, akkor geodéziai nevű szerkezet keletkezik. Ezeket a geodákat világszerte értékesítik szépségük és díszítésük miatt. A geodákra példa lehet az olivin. Az ásványok osztályozására különböző szabványok vonatkoznak. Az ásványok összetétele szerint könnyebben osztályozható. Ezek a következőkre oszlanak: Fém: Fém ásvány, amelyet magma képez. A leghíresebbek a réz és ezüst, limonit, magnetit, pirit, szfalerit, malachit, azurit vagy cinobár. Nemfémes. Nekroza kőzetek és ásványok. A nemfémek között megtalálhatók a szilikátok, amelyek fő összetevője a szilícium-dioxid. Magma képzi őket az aszthenoszférában. Ezek olyan ásványok, mint az olivin, a talkum, a muszkovit, a kvarc és az agyag. Van ásványi sónk is, amely abból a sóból képződik, amely az óceánvíz elpárolgásakor kicsapódik. Más ásványok átkristályosításával is kialakulhatnak.
A kőzetek leírásának Magyarországon is alkalmazható szabványa az MSZ EN 12407:2000 előírás; ennek magyar fordítása 2007-ig még nem készült el. Genetikai típusai [ szerkesztés] Képződésük módja szerint: A magmatikus differenciáció alapján: magmás kőzetek légnemű és szilárd alkotórészekből álló, többkomponensű, többnyire szilikátos olvadékok kikristályosodásával alakulnak ki. Az olvadékban a gázok és gőzök oldatban tartják a szilárdakat, ezért lehűlés során kristályos szerkezetű lesz. A kristályosodás mélysége szerint megkülönböztetjük a mélységi magmás kőzeteket és a kiömlési magmás kőzeteket. Az ásványok és kőzetek keletkezése. Diagenezis szerint: üledékes kőzetek felszíni (másodlagos) folyamatok, azaz a felszíni vagy felszínközeli kőzetek: lepusztulása, mállása, a mállástermékek szállítása és lerakódása eredményeként létrejött laza üledékekből képződnek azok kőzetté válásával. Metamorfizáció szerint: a metamorf kőzetek: nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson korábbi kőzetek szilárd fázisú átkristályosodással jönnek létre. Az eredeti kőzet jellege szerint megkülönböztetünk orto - (azaz magmás kőzetből képződött) és para- (azaz üledékes kőzetből képződött) metamorfit okat.
Ha az eredeti kémiai összetétel változatlan izokémai, ha pedig megváltozik, allokémiai átalakulásról beszélünk. A metamorfózis osztályozása általában kiterjedés, valamint a két fő fizikai körülmény, a nyomás és a hőmérséklet egymáshoz viszonyított mértéke szerint történik. A metamorfózis fokozatai: • Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt) • Kisfokú m. (szerpentinit, kloritpala) • Közepes fokú m. Könyv: Kőzetek és ásványok (Chris Pellant). (csillámpala, márvány) • Nagyfokú m. (eklogit, gneisz) A kőzetek körforgása Forrás: Ajánlott link Metamorf kőzetek (Wikipédia)
Amikor a kőzeteket makroszkóposan (szabad szemmel, illetve nagyító lencsével) vizsgáljuk, leírásuknál az alábbi szempontokra kell kitérni: szín; a törési felület jellege; fajlagos tömeg; szövet; a kőzetalkotó elegyrészek ( ásványok, szemcsék, kőzetdarabok, ősmaradványok) részletes jellemzése: méretük, alakjuk, mennyiségük, térbeli eloszlásuk, rendezettségük; a pórusok, repedések jellege, gyakorisága, elrendeződése, kitöltése; a mállásra, átalakulásra utaló jegyek; az esetleges egyéb jellegzetességek (zárványok, üregek stb. ). A kőzetek szabatos leírásához többnyire mikroszkópos vizsgálatra is szükség van: a többnyire szilikátos összetételű kőzetalkotó ásványokat vékonycsiszolatból, polarizációs mikroszkóp alatt, a fémek érceit felületi csiszolatból, ércmikroszkóp alatt vizsgálják meg. Kőzetek és ásványok - Természettudományi enciklopédia 8.. Alapvetően fontos, hogy a kőzetek terepi (helyszíni) leírása közben rögzítsük az egyes, szabad szemmel megkülönböztethető kőzettestek térbeli viszonyait, rétegzettségét, tagoló felületeit és kapcsolataik egyéb, felismerhető ismérveit is.