A Schlossberg várhegy és kilátó, a Német Nemzetiségi Tájház, a Réka-vár kőfal maradványai, a Német Tanösvény, a Mesterségek Háza, a Keszler-vízimalom, illetve a kápolnák és templomok megtekintése során időutazásban lehet részünk az Árpádkortól, a Török Hódoltságon át a 18. századi sváb betelepítésekig. A fazekas, keramikus, faszobrász és méhész mestereink bemutatókat és foglalkozásokat is tartanak az érdeklődőknek. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra és a Mária-út útvonala is átszeli a települést, melyek mellett, hegyi kerékpárutak, tansövények találhatók. A pihenni vágyókat pedig számos, minősített falusi szálláshely és vendéglátóhely várja. Borkóstoló Hosszúhetény. Csendes kikapcsolódást és aktív pihenést egyaránt kínálunk Önnek és családjának. Érkezzen az év bármely szakaszában, számos látnivalót kínál a környék. Látogasson el hozzánk, legyen a vendégünk! Megközelíthetőség Busszal az Autóbusz állomásról közvetlen járatokkal el lehet jutni. Autóval a 6-os úton kell végigmenni. Contact Address 7695 Pécs, Mecseknádasd Phone number +36 72 563 100 Opening time Monday: 00:00 - 24:00 Tuesday: Wednesday: Thursday: Friday: Saturday: Sunday: 00:00 - 24:00
08. - 05. 13. Kárpát-medencei bortúra Nagy-Magyarország Park Királyszállás, Isztimér Borkóstoló 04. 22. - 04. 23. Tállyától – Szántóig XY, Szent Györgytől Szent Mihályig Debüt 2022. április 22-23 Tállya, Tállya Bortúra
Kultúrával és neves pécsi borászok standjaival népesül be a Ferencesek utcája május első hétvégéjén. A Pécs-Mecseki Borút 2010. május 1-jén és 2-án délelőtt 10 órától rendezi meg hagyományteremtő szándékkal a Bormajálist a város szintén akkor nyíló "Kult-Utcájában", vagyis az újjáéledő Ferencesek utcájában. Pécsi Kulturális Központ. Aki nem a természetben kíván majálisozni, íme egy nagyszerű program, családdal vagy barátokkal tenni egy sétát az utóbbi években kissé elhanyagolt sétálóutcában. A pécsi borászok mellett brummogda és bababiciklizés, játékos programok és ugróiskola is vár mindenkire. A Pécs-Mecseki Borút által szervezett konzorcium adott be pályázatot Kultutca néven, és nyert el támogatást az EKF civil keretéből. A projekt május elsején indult és egészen őszig tart, célja pedig legalább néhány hónapig felpezsdíteni a némiképp elfeledett, ám hangulatos és sok kincset rejtő sétálóutcát, a Ferencesek utcáját. A pécsi borászok szép számban települnek ki majd a Bormajálisra, erre a két hétvégi napra a Kórház tér felőli utcarészre, itt lesz Hetényi János Pincészete, a Wekler Családi Pincészet, a Lisicza Borház, a Matias Pince, a Zsótér Pince, a Radó Pince, a Bótor Pince és a PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézete.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható. A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Pécs mecseki borút borut peterlin. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével. Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra. Szigetvár török kori műemlékekben gazdag. A török építészet jegyeit viseli magán a váron kívül a Zrínyi téri Ali pasa dzsámi, a piac mellett található Török ház is.
Csaknem 30 millió forintos közös horvát-magyar gasztronómiai projekt indul idén. A Pécs-Mecseki Borút Egyesület a gasztrokulturális örökség ápolására nyert támogatást. A horvát Jagodnjak járással közösen egy tradicionális kolbászt, a kulent népszerűsítik. A lehető legvékonyabb szeleteket próbálja vágni a séf. A kulen így jó a szakértők szerint. A kolbász déli szomszédunk egyik tradicionális étele. Andelko Balaban, a horvátországi Jagodnjak járás vezetője elmondta: – A kulen a horvátországi Baranya egy jellegzetes étele. Egy olyan kolbász, amit a sertés vakbelébe töltenek. Pécs mecseki bout du fil. Elkészítése azért is különleges, mert legalább 180 kilós, hagyományosan nevelt disznóból készül, és a kolbászt legalább hat hónapon át érlelik. A kulent ezentúl hazánkban is népszerűsítik. A Pécs-Mecseki Borút Egyesület fő célja a pécsi borvidék termelőinek megismertetése. E munkához most ezzel az étellel is hozzájárulnak. Gonda Tibor, a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület elnöke hozzátette: – Gasztrokulturális örökségünk ápolása is fontos feladat, ehhez nyújt segítséget a most induló horvát-magyar közös projekt.
Az amúgy is gazdagabb Nyugat-Németország kirakatvárosa volt Nyugat-Berlin. Az NDK fennmaradását pedig mindeközben az veszélyeztette leginkább, hogy a gazdaságilag aktív, szakképzett lakosság hagyta el szinte pánikszerűen a szocialista államot. Ezt a folyamatot állította meg drasztikus és szinte középkori módszerrel 1961-ben az NDK pártvezetése, persze nyilvánvaló moszkvai támogatással a háta mögött. Augusztus 13-án, ötven évvel ezelőtt álltak neki a berlini fal építésének. Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre! Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori első emberének a fal felhúzása azonban nem lehetett elemi érdeke, hiszen ő ekkor még a desztalinizációt akarta folytatni. 1961 őszén zajlott például a szovjet kommunista párt (SZKP) XXII. kongresszusa, amely a XX. kongresszus (1956) után folytatta a sztálini személyi kultusszal való leszámolást, és ekkor vitették ki például a Lenin-mauzóleumból Sztálin holttestét. Ugyanakkor Hruscsov ebben az időben kezdett egyre jobban elszakadni a valóságtól is: 1961 nyarán jelent meg – Huszár Tibor idézi ezt fel Kádár-életrajzában – az SZKP új programja, amely a halmozódó válságtünetek elemzése helyett azt prognosztizálta, hogy "a Szovjetunió mind az egy főre eső termelésben, mind az össztermelésben túlszárnyalja az Egyesült Államokat".
Így épült a berlini fal 2011. augusztus 12. 09:41 MTI Ötven éve, 1961. augusztus 13-án kezdték el építeni Berlin keleti szektorának határán az úgynevezett berlini falat, amely aztán hosszú ideig Európa megosztottságának jelképe volt. A kommunizmus védelmére? A II. világégést követően a vesztes Németországot és fővárosát, Berlint megszállták a győztes antifasiszta koalíció csapatai. Berlinnek a nyugati szövetségesek által ellenőrzött része és a szovjet zóna között - amely az 1949-ben létrejött NDK fővárosa lett - többé-kevésbé szabad volt az átjárás, s ennek révén 1949 és 1961 között több mint 1, 6 millió ember menekült a nyugati szektorba. 1961. augusztus 13-án éjjel "az NDK államhatárának biztosítása céljából" a keletnémet hadsereg és a rendőrség egységei szögesdróttal és drótakadályokkal lezárták a két Berlint elválasztó övezetet, majd két nappal később fegyveres felügyelet mellett betonelemekből álló falat kezdtek építeni. Ennek elsősorban az volt a rendeltetése, hogy meggátolja a keletnémet polgárok tömeges menekülését a nyugati városrészbe.
7. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni. 8. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak. 9. 1961. október 27-28-án a leghíresebb átkelőnél, a Checkpoint Charlie-nál 16 órán át néztek egymással farkasszemet a szovjet és az amerikai tankok, de a feszült helyzet végül nem eredményezett háborús konfliktust. 10. 1963. június 26-án, John F. Kennedy híres nyugat-berlini beszédének napján az NDK határcsapatai hosszú anyagdarabokkal takarták le a Brandenburgi kaput, így az amerikai elnök ezen keresztül nem láthatott át Kelet-Berlinbe. 11. A fal fennállása alatt mintegy 5000 NDK-állampolgár – köztük számos határőr – kísérelt meg Nyugat-Berlinbe szökni, legtöbbjüket azonban elfogták, legalább 136-an pedig életüket vesztették. 12. A szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat, és 3-6 nap szabadságot kaptak.
"És hogy lehet átjutni? " - kérdezem, mire szigorúan kijelentő módban csak annyit válaszol, hogy "Hova". "A másik oldalra? " - kérdezem most már elég bizonytalanul, majd hátha én rontottam el az évszámot, azért még hozzáteszem, hogy "Nyugat-Berlinbe". Óvatosan megigazítja a kicsit lötyögő rohamsisakot, majd a pisztolytáskájából előhúz egy fénymásolt térképet: "Hát ez itt ugyebár a berlini fal, vagyis megvárhatja, amíg hétfőn ledöntik, esetleg négyszáz méter balra. Ott ér véget". Rám sem néz többet, üveges szemekkel osztja a keletnémet vízumpecséteket a japán turistáknak. A berlini fal mint dominó Sétálhatok végig az Ebertstrassén a Sony Centerig, mellettem a berlini fal több száz két méter magas betondominóból kirakva, mindegyiken peace jel, festékes gyermekkezek, torz Trabantok, nyúzott macskára hasonlító békegalambok. Berlin az újraegyesítést ünnepli, hétfőn Hillary Clinton, Gordon Brown és Dmitrij Medvegyev szeme láttára lökik meg a dominósort, hogy beleremegjen ha nem is az egész világ, legalább a környék összes puccos irodaháza.
Sokan estek áldozatul az aknáknak, vagy éppen haltak bele a szökési kísérletbe. Volt olyan határátlépő, akit lelőttek a határőrök, aztán hagyták 50 percig szenvedni, elvérezni, és csak azután vitték el a holttestét. Az NDK-s katonák, határőrök tűzparancsot kaptak ugyanis, és akár még gyerekekre is lőhettek őrtornyaikból, megfigyelőpontjaikról. Összességében – Norman Davies angol történészt idézve – megállapíthatjuk: "A Német Demokratikus Köztársaság volt a legtermészetellenesebb képződmény az összes népi demokrácia között. A merev ideológiai konformizmust és a szovjetek melletti makacs elkötelezettséget a Stasi, a félelmetes hírű titkosrendőrség biztosította. Az országot elsorvasztotta Berlin folyamatos megosztottsága, a csaknem negyven hadosztályni szovjet megszálló sereg és mindenekelőtt az állampolgárok folyamatos exodusa Nyugatra". 1961 után Davies szerint a berlini fal "börtönketrecet csinált az NDK-ból, és a fal lett a kommunista elnyomás legkézzelfoghatóbb szimbóluma Európában".