Dr. Boha Katalin 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 70. 1985-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1990-ben neurológiából, 1994-ben pszichiátriából tett szakvizsgát. Tüdőgyógyintézet Törökbálint tüdőgondozó > tüdőgondozó 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.. A budapesti BM Kórház munkatársa volt 2007-ig, a kórház megszüntetéséig. 2007 óta Törökbálinton vezet szakrendelést. Végzettségének megfelelően különös figyelemmel érdeklődik a neurológia és a pszichiátria határterületén lévő, az úgynevezett tágabb értelemben vett ideggyógyászat iránt.
Duli Orsolya Cím: Törökbálinti Egészségház, Köztársaság tér 10. Telefon: (23) 335-010 Asszisztens: Viszmeg Angéla Körzetinfó: Rendelési idő: Hétfő: 08. 00 Kedd: 13. 00 Szerda: 10. 00 Csütörtök: 13. 00 Iskolafogászat: Szerda: 08. Törtei Julianna Cím: Fogorvosi rendelő, Kazinczy u. Telefon: (23) 331-422 Asszisztens: Blank Anikó Körzetinfó: Rendelési idő: Hétfő: 12. 00 Kedd: 07. 30 - 13. 00 Szerda: 12. 00 Csütörtök: 07. 00 valamint minden hó utolsó péntek: 12. 00 Védőnői Szolgálat telefon: (23) 222-380 1. számú védőnői körzet: Dr. Krivánné Schumy Gabriella Telefon: (20) 372-8505 Körzetinfó: Csecsemő tanácsadás ideje: Szerda: 11. 00 Várandós tanácsadás ideje: Szerda: 09. számú védőnői körzet: Salgóné Kiss Mónika Telefon: (20) 283-9605 Körzetinfó: Csecsemő tanácsadás ideje: Szerda: 08. 00 Várandós tanácsadás ideje: Szerda: 10. számú védőnői körzet: Meatovics Zsuzsanna Telefon: (70) 516-7989 Körzetinfó: Csecsemő tanácsadás ideje: Kedd: 10. Törökbálint munkácsy mihály utca 70.3. 00 Várandós tanácsadás ideje: Kedd: 08. számú védőnői körzet: Szinkulicsné Kis Csilla Telefon: (20) 2833-234 Körzetinfó: Csecsemő tanácsadás ideje: Hétfő: 10.
Adatok: Név: Tüdőgyógyintézet Törökbálint Szakterület: tüdőgondozó > tüdőgondozó Elérhetőségek: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.
Vannak száraz déli területek és hatalmas sivatagok, így az ősi Tigris és Eufrátesz egyszerűen szükségük van rájuk. Nyugat-Ázsia ezen nagy vízgyűjtőinek számos mellékfolyója van, amelyek a régió különböző országaiba áramlik. A határfolyók a Közel-Kelet államai közötti heves viták tárgyát képezik. 1987-ben háromoldalú megállapodást kötött Szíria, Irak és Törökország között, amely szerint a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közösen korlátozzák a víz áramlását. Ökológiai problémák és megoldásuk Nemrégiben az országok, amelyek területén a Tigris folyó folyik, komolyan gondoskodtak a fejlődéséről. Az Egyesült Nemzetek szakértőinek előzetes becslései szerint a kár meghaladja az eredeti potenciáljának 84% -át. Sok endémia eltűnt. Tekintettel a folyó medencéjének rendkívül negatív ökológiai helyzetére, háromoldalú bizottság alakult ki. Törökország kezdeményezésére létrejött a Közös Vízi Intézet, amely különböző tudományterületek szakértőit is magában foglalja. A szervezet tervei között szerepel a folyó összes hidraulikus szerkezetének felépítése.
Iraki és nemzetközi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az instabilitás mindaddig folytatódni fog az országban, amíg nem kezelik megfelelően a régóta elhanyagolt vízválságot. Tizenhárom segélyszervezet egy 2021. augusztusi jelentésben arra figyelmeztetett, hogy Irakban és Szíriában több mint 12 millió ember veszítheti el a vízhez, élelemhez és elektromos áramhoz való hozzáférését, a vízválság leküzdése érdekében pedig sürgős intézkedésekre szólítottak fel. "A szíriai és iraki lakosság egy részének víz- és élelmiszertermelése az összeomlás küszöbén áll" – mondta Carsten Hansen, a Norvég Menekültügyi Tanács regionális igazgatója. "A kibontakozó vízválság hamarosan példátlan katasztrófává válik, amely egyre inkább kiszorítja az embereket a lakóhelyükről" – tette hozzá. Mivel a Tigris és az Eufrátesz folyó is Törökországban ered, gyakran találkozhatunk olyan véleményekkel, hogy legjelentősebb részben Ankara a felelős az iraki vízhiányért. A valóságban azonban a kép ennél jóval árnyaltabb.
[8] Az 1960-as és az 1970-es évek óta, amikor Törökország komolyan elkezdte a GAP projektet, rendszeresen előfordultak vízügyi viták a kapcsolódó gát környezetre gyakorolt hatásai mellett. Emellett a szíriai és iráni gátépítés is hozzájárult a medencén belüli politikai feszültség kialakulásához, különösen az aszály idején. Az ökorégiót két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz jellemzi. A felső vízgyűjtő magas hegyei több esőt és havat kapnak, mint az alsó vízgyűjtőn, ahol meleg és száraz szubtrópusi éghajlat uralkodik. A hegyek évenkénti hóolvadása tavaszi áradásokat hoz, és állandó és szezonális mocsarakat tart fenn az alföldön. A két folyó közötti síkság Mezopotámia néven ismert. A nagyobb termékeny félhold részeként az uruki korszakban jelent meg az írástudó városi civilizáció legkorábban, ezért gyakran a " civilizáció bölcsőjeként " írják le. Ez a vizualizáció a Tigris és az Eufrátesz vízgyűjtőiben 2003 januárja és 2009 decembere között a teljes víztárolás eltéréseit mutatja milliméterben.
Az 1980 és 1988 között folyt háborúban közel kétmilliónyian vesztették életüket, és a második világháború óta itt haltak meg a legtöbben tömegpusztító fegyverek miatt. A véres harcokban azonban nem csak Irak és Irán volt érintett, számos nyugati állam is besározódott a főleg Iraknak nyújtott támogatás miatt. Új lobogót terveztek Iraknak Új nemzeti lobogót terveztetett Iraknak az ideiglenes kormányzótanács. A szimbolikájában az iszlámot, a Tigrist, az Eufráteszt és a kurdokat is megjelenítő új zászlót a héten mutatják be hivatalosan is. A zászló mellett az iraki címert is megváltoztatnák.
A vízhiány Törökországban is egyre komolyabb kihívást okoz. Az egy főre eső elérhető vízmennyiség folyamatosan csökken, 2030-ra pedig a török kormány előrejelzése szerint eléri az 1 000 köbmétert, vagyis Törökország rövidesen az ENSZ besorolása szerint vízhiányos országgá válik. Az egy főre jutó vízmennyiség csökkenésének okai között alapvetően három tényezőt emelhetünk ki: a népességnövekedést (Törökország lakossága 1962-ben még csak 28, 8 millió fő volt, mostanra azonban meghaladta a 84 millió főt), a globális klímaváltozást (amelynek következményeként Törökországban a hőmérséklet emelkedő, míg ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége csökkenő tendenciát mutat), valamint az elégtelen vízgazdálkodást. Az utóbbi években a török döntéshozók a vízmenedzsmentet tekintve elsősorban gátak építésére koncentráltak. Az elmúlt 19 évben, az Igazság és Fejlődés Pártja kormányzása alatt 600 gát építését fejezték be. Szakértők szerint ugyanakkor legalább ennyire fontos lenne az öntözési rendszerek és a vízvezetékek korszerűsítése.
A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe [ szerkesztés] Vallások bölcsője és küzdőtere [ szerkesztés] A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam. Nyelvek [ szerkesztés] Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.