Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet. Két háború között egy-egy vár népe igyekezett visszatérni a normális hétköznapokhoz. Amikor azonban újra jött az ostromló oszmán sereg, különleges helytállásra volt szükség, hisz a magyarnak ekkor nem idegen országokban kellett Habsburg-érdekekért hadba szállnia, hanem a hazát, a családját, és nem utolsósorban a hitét kellet megvédenie. Nem kevés példa van rá a történelmünkben, amikor ezek az emberek hősiesen helytálltak – tetteik emlékét máig őrzi az utókor. A mohácsi vész Nagy veszélyben volt Mátyás király halála után a hatalmi harcokban meggyöngült ország; az 1514-es keresztes hadjárat talán még meg tudta volna állítani a törököt, ha a jobbágyok nyomora miatt nem csap át a Dózsa-féle parasztfelkelésbe.
Bátori 5-8 ezer főre becsült seregével eleinte csak annyit tehetett, hogy menekítette a lakosságot. Idő kellett, míg kiderült, ez a fő támadás, és végre Kinizsi is megindulhatott Temesből 2-3 ezer lovasával, de még így is másfél-kétszeres túlerővel kellett szembenézniük. A vajdának végül 1479. október 13-án vállalnia kellett az összecsapást a dél-erdélyi Kenyérmező síkján. Ha nem teszi, az ellenség rázúdul az erődítménnyel nem rendelkező, Gyulafehérvárra, melynek szimbolikus jelentősége lett volna. Kinizsi üvöltő oroszlánként A csata részleteit Mátyás udvari történetírója, Antonio Bonfini leírásából ismerjük, ám a humanista mester jócskán meg volt áldva fantáziával és dramaturgiai tehetséggel – nincs is ezzel semmi gond, ez volt a kor divatja és pontosan ezt is várták tőle. Bonfini tehát leírja, hogy a magyar sereg bármilyen hősiesen is küzd, a túlerő lassan felmorzsolja, amikor pedig Bátori vajda lebukik a lováról és mindenki azt hiszi meghalt, már-már menekülőre fogják. Kinizsi Pál. Forrás: Wikipedia Ekkor azonban, mint a legnagyobb hollywoodi filmek katartikus jeleneteiben, az utolsó pillanatban megjelenik a késve érkező Kinizsi vitézeivel: Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol.
(Többek között bizánci történetírók műveiből ismerhetjük a magyar nép "első napjait" Európában. ) Az egyház szerepe A középkor első harmadában a kultúra elsődlegesen a keresztény egyházhoz kötődött. A vallás egysége – tehát a gondolkodás, filozófia egysége – biztosította a homogenitást. A keresztény gondolkodás kizárólagossá vált, minden másfajta gondolkodást, filozófiát, vallást lehetetlenné tett, a másképp gondolkodást eretnekségnek bélyegezve üldözte. A kizárólagos igazság képviselője Róma – az egyház nevében a pápa – volt, akinek ítélete megkérdőjelezhetetlennek számított. VII. Gergely 1074-es dekrétuma kimondta a pápa tévedhetetlenségét. A kereszténységen belüli reformok, újító törekvések megvalósulása is attól függött, hogyan ítélkezik a pápa az egyház nevében. Számtalan – sokszor teljesen ártatlan – változtatási kísérlet kapta meg az eretnekség vádját és bélyegét, s képviselőit üldözték, kivégezték, a mozgalmakat, szektákat fölszámolták. A keresztény gondolkodás egyetemessége és az ezen alapuló hierarchikus világrend a mozgatórugója ezen jelenségeknek.
A magyar néphitben Luca alakja ötvözi a keresztény Szent Lucát egy "boszorkányszerű, rontó nőalakkal". Luca napját ezért "gonoszjáró napnak" tartották, amikor a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. Hány kalória van egy átlagos mikuláscsomagban? Részletek itt. Borbála és Luca napja közé esik a Mikulás-ünnep. Szent Miklós ajándékhozó ünnepe december 6-ára esik. A protestánsok azonban eltörölték a szentek kultuszát, ezért tolódott el a modern korra a fő ajándékozás karácsonyra. A karácsonyi ünnepkör zárónapja a Vízkereszt. Ez az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepeltek Jézus születésnapját és az évkezdetet is. "Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről" - írja Tátrai. Idősellátás - Mikor válik szükségessé a táplálásterápia? Az északi féltekén a naptári tavasz március 1-jén, a nyár június 1-jén, az ősz szeptember 1-jén, a tél pedig december 1-jén kezdődik, míg a déli féltekén a naptári ősz kezdődik március 1-jén, a tél június 1-jén, a tavasz szeptember 1-jén és a nyár pedig december 1-jén.