Jegyvásárlás: /masteroff-ebb-kander-kabare… Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
A több évtizede töretlenül hódító produkció, a Kabaré bemutatóját a Vígszínház áprilisra tervezte, a margitszigeti júliusi szabadtéri bemutató idejére a körülmények végre adottak, hogy a Nagyérdemű kedvét lelhesse egy újraálmodott, nagyszabású bemutatóban. A legendás darabban Seress Zoltánt, Szilágyi Csengét, Dobó Enikőt, Igó Évát, Kern Andrást és Brasch Bencét is láthatjuk. További információkért kattints ide!
Isherwood maga nem volt teljesen megelégedve az utóbbi két feldolgozással, ennek ellenére épp ez a két adaptáció vált a legnépszerűbbé. A musicalt először a '70-es évek végén vitték színre magyar színházakban, az elmúlt közel negyven év alatt pedig több mint harminc különböző rendezésben tekinthette már meg a hazai közönség. A Vígszínház ezidáig kimaradt ebből a sorból, idén nyáron azonban Béres Attila rendezésében a Margitszigeti Szabadtéri színpadon mutatták be a Kabaré t, amelynek a vígszínházi premierje októberben volt. De mi lehet az oka ennek a töretlen lelkesedésnek? Miért állítják újra és újra színpadra ezt a történetet? Vannak klasszikusok, amelyek nem tudnak megöregedni: elkezd ugyan őszülni a halántékuk, de valahogy mégis örökifjak maradnak – legalábbis a közönség érdeklődését fent tudják tartani, ez pedig elegendő ok az újrarendezésre. Vajon mitől lesz népszerű egy, az 1930-as évek Németországában játszódó történet a 21. Megtartották a Kabaré olvasópróbáját a Vígszínházban. században? Hogyan lehet feldolgozni, hogy ma is érdekes legyen?
Nagyon fontosnak tartom, noha nem sokat dolgoztam itt, mert a nyaraimat legtöbbször a Szegedi Szabadtéri Színpadon töltöttem, de mindig vágytam a Margitszigetre. Van ennek egy hihetetlen romantikája, csodahely jellege. " "Francba a kötényt, a seprűt, a port Öltözz, mert vár az éj Az élet kabaré, igen Vár rád a kabaré"
A tervezők azt javasolják, hogy fordítsanak figyelmet a hálószobabútorokra, amelyek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek: hajlított típusú lábak; fülbemászó szövet kárpitozáshoz; lakkozott és fényes felületekre. Ilyen környezetben egy hatalmas csillár teljesen luxusnak tűnik a magas mennyezeten. Tökéletesen kiegészíti a bútorkészletet, és mindenekelőtt az ágyat. A hálószoba barokk kompozíciójának központi alakja. Az ágy fejét általában faragások és aranyozott elemek díszítik. Az ágy legyen túlméretes, magas, baldachinos, esetleg pódiumos. Széles ágytakarók, párnahuzatok csak természetes drága anyagokból megengedettek. Általában a barokk hálószoba bútorait tömör, fényűző, drága tömörfából használják. Leggyakrabban a következő anyagokból készül: karéliai nyír; ceylon fa; tölgy. Az ilyen stílusú hálószobában lévő ágy mellett nagyszerűen néznek ki: kétajtós szekrények; állványok; asztalok, beleértve az öltözőasztalokat; öltözködőasztal; puffok; az Elnökség; asztalt terít. A bútor megvastagított ívelt lábakkal, ívelt hátlappal van felszerelve.
A díszítés középpontba kerül, és egyre bonyolultabbá és bonyolultabbá válik, elérve bizonyos adagokat pazarlás és pazarlás. A Aranysárga kiterjesztik a művek szakrális és pazar jellegének kihangsúlyozásának egyik módjaként, a szobrászatban egyaránt figyelemre méltóak, belül és kívül egyaránt. A művek aranyozása kiterjed a szobrokra, domborművekre, oltárképekre, díszlécekre stb. Mindenféle építészeti és / vagy díszítő elemet használnak az érzés elérésére mozgás vagy dinamizmus. Így ívelt falakat, boltíves mennyezeteket, fülkéket, boltíveket, tekercseket, szobrokat, domborműveket, trompe l'oeil stb. A barokk építészet másik jellemzője a kettős lejtős lejtős mennyezet. Abban az esetben Spanyol barokk, A hívás Herreriano vagy Habsburg, Benne van El Escorial legnagyobb példája, mivel figyelemre méltó hatása van. Így zárt vagy súlyos külsőségeket szabnak ki, míg belül a pazarság szabadul fel. Ismétlődnek az olyan elemek, mint a homlokzatokon keresztező tornyok, a torony teteje és a palatetők.
Kezdetekben Reneszánsz Barokk Klasszicizmus Romantika XIX. század XX. század Kapcsolat A barokk mint művészeti stílus megjelenése, kifejlődése, jellemzői A barokk korstílus, amely minden művészeti ágban megjelenik: zene, festészet, szobrászat, építészet. A szót egyesek a portugál barocco (szabálytalan gyöngy) szóból eredeztetik, amely elsősorban szokatlant, szeszélyes, különc gondolkodásmódot jelölt. A barokk művészet kialakulása a XVII - XVIII. századi Európa országainak művészetében történt, külön - külön helyi fejlődés és nemzetek kölcsönhatásának eredménye. Csak a XIX. században kezdték a közös vonásokat kiemelni belőle. Az elnevezés is elsősorban képzőművészeti korszakot jelöl, amelyet később az egykorú zenei stílusokra is alkalmaztak. A barokk ember nemcsak isten képmásaként, mértékként és szépségideálként éli meg önmagát, mint a reneszánsz idején, hanem szenvedélyeiben és fantáziájában is érző lény. A barokk kedveli a pompát és ragyogást, szereti a bőséget és a szélsőségeket s a realitás határait fantasztikus illozionizmus révén bővíti ki.
Nyolcadik, egyben utolsó kiállításuk 1886 -ban volt. Jellemzői [ szerkesztés] Az impresszionizmus a modern művészet első jelentős forradalma volt, amely magát az érzéki benyomást, az impressziót rögzítette. Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták, ez az élmény vezette az ecsetjüket. A fény felbontja a színeket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a felületen reflex-hatások vibrálnak. A kritika és a közönség gúnyolódása ellenére szilárdan kitartottak ezen elvek mellett. Ebből a látásmódból következett a sajátos impresszionista festéstechnika: a vásznon apró, tiszta színfoltokat raktak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek, és a szemlélőben kiváltják a megfelelő szín-benyomást. A feketét elhagyják, vagy a minimálisra csökkentik. A szobrászatban az impresszionizmus a felfokozott kifejező erőben, a felszín mozgalmas fény-árnyék játékában jelenik meg. Igazán impresszionista szobrásznak szinte csak Rodint tekinthetjük.