Egy számítógépes szimulációval két esetet vizsgáltunk meg: mindkét esetben a villám 40 kA-es volt, és a kábeltől 1 méter távolságban csapott le. A két eset között az volt az eltérés, hogy a két hurok átmérője között jelentős különbség volt. A nagy hurokban indukálódott feszültség nagyságrendileg ezerszerese volt a kis hurokban indukálódott feszültségének (4. ábra). 4. ábra: A villámcsapás számítógépes szimulációja Annak ellenére, hogy a napelemek és az inverterek árai az elmúlt években csökkentek, még a mai napig is igen költséges egy ilyen beruházás. Egy családi házra telepített kisebb rendszer ára is milliós nagyságrendű. Villámhárító betongúla @ betongula.hu. Ehhez képest a védelem forintban kifejezett értéke eltörpül, kb. 2-3%. A gyakorlatban találkoztam olyan esetekkel, amikor sokkal fontosabb volt, hogy a tartószerkezet tűzihorganyzott acélból vagy alumíniumból legyen-e, mint az, hogy milyen legyen a védelem. A gPV karakterisztikájú olvadóbetétet is csak ezért tették oda, mert "azt úgy szokták". Pedig ha a biztonság szempontjából közelítjük meg a dolgot, akkor a megfelelő védelem a legfontosabb része az egész rendszernek, és ilyen árviszonyok mellett ez egyáltalán nem anyagi kérdés.
Villámhárító és levezető kábel egy háztetőn A villámhárító egy elektromosan jól vezető, mechanikailag erős anyagból - többnyire acélból - készült szerkezet. A villámhárító feladata, hogy megvédje a védelmi terébe tartozó területet a villámcsapástól azzal, hogy a területen felhalmozódott elektromos töltések egy része a villámhárítón el tud távozni, és így kisebb eséllyel következik be villámcsapás az adott helyen. Elsődleges feladata tehát a villámcsapás megelőzése, és nem a villám levezetése. Ezért fontos a napelem villámvédelem és túlfeszültség-védelem - EU-Solar Zrt.. A villámhárító három fő részből áll. A felfogót az építmény tetejére erősítik, majd az építményhez egy villámvédelmileg minősített földelést építenek. A kettőt elektromos vezetővel kötik össze. Ha az építmény vonzásterében elektromos töltésfelhalmozódás alakul ki (például zivatarfelhők miatt), az a villámhárítón keresztül megfelelő elvezetésre kerül. Villámhárító nélkül egy közeli villámcsapás az épületben a töltésmegosztás miatt tüzet vagy az elektromos készülékek tönkremenetelét okozhatja, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyezteti.
Ezért a gyakorlatban a tervezéskor az az ökölszabály terjedt el, hogy a túlfeszültség-levezető csak 10 méterig hatásos, afelett egy újabbal kell kiegészíteni a rendszert. Előfordulnak olyan esetek is meglévő villámhárító esetén, hogy a DC-oldalra, ahol magasabb a névleges feszültség, csak egy 2-es típusú túlfeszültség-levezetőt tesznek, az AC-oldalra, ahol a névleges feszültség alacsonyabb, pedig egy 1-es típust. Ennek az a magyarázata, hogy az alacsonyabb névleges feszültség miatt az AC-oldalon lévő túlfeszültség-levezető előbb fog "nyitni". Rossz megoldás Szép megoldás Hibák és jó megoldások A rendszer kiépítése során nagy figyelmet kell fordítani a kábelezésre. Mint az ismeretes, az alkalmazott kábelek kettős szigetelésűek, ám ennek ellenére könnyen megsérülnek, ha nem megfelelő módon vannak rögzítve. Konkrétan, a fém tartószerkezetek érdes szélei könnyen felsértik a kábeleket, ezért a szereléskor erre figyelni kell. Egy napelemes rendszer élettartama 20 év vagy még annál is több, ezért úgy kell kiépíteni, hogy az egész élettartam alatt az összes alkotóeleme sértetlen maradjon.
Megfelelő minősítés esetén az épület vasbeton alapja is szolgálhat betonalap földelőül, de emellett rúd- és lemezföldelők, komolyabb, kiterjedt helyeken földelőhálók is alkalmazhatók a villámvédelemre vonatkozó speciális előírások betartása mellett. Az áramszolgáltató által előírt, az érintésvédelmet szolgáló földelőrudak önmagukban nem elegendők villámvédelemre. Távvezetékek védelmére a vezetékekkel párhuzamos, azok felett futó, az oszlopok szerkezete által földelt vezetéket használnak. A villámhárító nem véd a saját maga által vezetett, illetve más, közeli villámcsapások másodlagos hatásaitól. Ezek kockázatát a további előírások/lehetőségek (EPH - egyenpotenciálra hozás, illetve többlépcsős túlfeszültség védelem) alkalmazásával lehet csökkenteni. A 30 méternél alacsonyabb épületeknél a villámhárító egy 45 fokos védelemkúpot képez, [5] amelynek a földelési sugara megközelítőleg egyenlő a villámhárító magasságával. Magasabb épületeken a védett terület körülbelül 30 méter sugarú lehet. [6] Mivel ez nem kielégítő magasabb épületeknél, egy eddigieknél jobb megoldást fejlesztett ki Dr Horváth Tibor, [7] az úgynevezett gördülő gömb technikát.
Azt már Szalay Ferenc polgármester mondta el, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban akár 14, 3 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezhet Szolnokra. Ebből, közel 3 milliárd forint erejéig a tiszaligeti strandfürdő, a MÁV uszoda és a Véső úti sporttelep átépítésére fordít pénzt a város – utóbbihoz további 480 millió forint támogatást már el is különített a kormányzat, egy modern atlétikai centrum kialakításáért. Lövedék csapódott a szolnoki MÁV-strand területére - Infostart.hu. A Véső úti sportkomplexum jobb megközelítése érdekében pedig a városrészben úthálózat-fejlesztést is tervezett az önkormányzat, illetve az építendő, szállóval és tanuszodával bővített sportlétesítményhez különbusz-járatot is tervez. A sportlétesítmények és a strand felújítása a jövő év elején megkezdődhet. A sporttelep jelenlegi épületeinek jelentős részét elbontják, illetve felújítják. A futófolyosót meghosszabbítják, így helyet kapnak benne öltözők és irodahelyiségek. A füves labdarúgó pályát körülölelő futópályát nyolc sávosra bővítik valamint kialakítanak egy sportszállót is.
A MÁV strand azonban 1949-ben komoly konkurenciát kapott, hiszen a Megyeháza mögött megnyílt a Damjanich uszoda, ami azonnal a szolnoki úszósport központja is lett. Hogy a MÁV strand "lepusztulásához" ez mennyiben járult hozzá, még kiderítendő, az mindenesetre tény, hogy a Véső úti medence 1950-es években nem működött. Az új évtized azonban felélesztette a MÁV strandot, hiszen 1960-ban 55 fokos meleg vizű kutat fúrtak a területén, amire alapozva elkészülhetett a körmedence és az úgynevezett "pipa". Szolnok, immár második strandját 1961. május 1-jén nyitották meg, hogy a következő évben már olyan tudósításokat lehessen olvasni, miszerint volt olyan nyári nap, amikor 5 ezer (! ) fizető vendége volt a létesítménynek. Lövedék csapódott a szolnoki MÁV-strand területére. Akik 600-800 (! ) kerékpárt helyeztek el a megőrzőben, sőt olykor egy-egy autó is feltűnt a bejárat előtt. A korabeli cikkekből úgy tűnik, az érdeklődés később sem hagyott alább, pedig a hatvanas években újabb konkurenciákat kapott a MÁV strand. Gondolatban ismét tegyünk időutazást!
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
2021. június 22. Szolnok legrégebbi strandja, de az országos listán is előkelő helyen lenne. Soha nem lesz turistamágnes, a helyieket viszont jól kiszolgálhatja. Még évekig hiányozni fog innen az árnyék, így érdemes felkészülten felkeresni. Egy ipari műemlék tövében jelenleg Szolnok egyetlen strandja a MÁV. Emlékeim szerint talán 1978-ban jártam először a MÁV strandon. Mi inkább Tiszaliget pártiak voltunk. Szolnoki máv stand d'exposition. A Dami is csak különös okok miatt jöhetett olykor szóba, a cukorgyárira és a vegyire meg csak kuriózumként tekintettünk. A MÁV strandra nem önként mentem először. Vittek. A mi iskolánk másodikos diákjai ugyanis kötelezően ott tanultak úszni. A lelátó alatti tanmedencében. Amit először csak annyira töltöttek fel vízzel, hogy leérjen a lábunk. Aztán meg teljesen, és nagyon menőnek számított, aki át merte úszni a ma már nem is tudom, milyen hosszúságú medencét. Bár ott tanultam meg úszni, később mégse voltam rendszeres MÁV strand látogató, de azért az elmúlt bő negyven évből kijönne néhány hét, amit ott hagytam.
A gyermekek szabad szellemű nevelésére sokat adó szülőkkel pedig tényleg nem én szeretnék vitába keveredni. Miként a Kék-Fehér vendéglő üzemeltetőivel sem, akik valamiért feladatuknak érzik a strandolók zenei ellátását is. Ami alapvetően problémás, hiszen nehéz lesz olyan zenét találni, ami mindenkinek tetszik. Sőt talán az is tolerálható, hogy néhányan a saját gondolataikat vagy a mellettük pihenők szavait szeretnék inkább hallgatni. Főleg, hogy a másra méretezett hangfalakból már néhány méter távolságban is vagy csak a basszus dörömbölése vagy csak a magas hangok csörömpölése hallatszik. Igaz, így lehet találgatni, hogy vajon mi is lehet a fagyislány kedvence. Golyó találta el a szolnoki MÁV-strandon levő egyik zuhanykabint. Bár jó lenne szólni, hogy nem neki és a kollégáinak kell a hangulatról gondoskodniuk. Magyarul, a saját zenei ízlésükkel nem kellene szennyezni a környezetet. Bár azt mondom, ez legyen a legnagyobb baj. A megújult MÁV strand engem megvett kilóra. És nemcsak azért, mert jelenleg ez az egyetlen ilyen intézmény Szolnokon. Hanem mert a kis hibáktól eltekintve tökéletesen teljesíti azokat az elvárásokat, amelyekkel először odamentem.