Ismét sugározni fog Magyarországon a Deutsche Welle – írja a Szabad Pécs. A Deutsche Welle Németország külföldieknek szóló, állami pénzből működő közszolgálati médiuma, amely jelenleg 4 nyelven sugároz televíziós és rádiós műsorokat, ezenfelül pedig 30 nyelven állítanak elő internetes tartalmakat. Korábban, 1962-től kezdve egészen 2000-ig bezárólag magyarországon is sugároztak. Peter Limbourg, a Deutsche Welle főigazgatója egy médiapodcastban most arról számolt be, hogy a német médium ismét terjeszkedni szeretne Magyarországon. Elmondta: azért is döntöttek amellett, hogy magyar nyelvű tartalmakat is elkezdenek gyártani, Egy olyan európai országról van szó, ahol veszélyben van a média sokszínűsége, és a független, kritikus sajtó nyomás alatt van, ezért úgy gondoltuk, hogy itt – akárcsak Lengyelországban – van dolga a Deutsche Wellének is – fejtette ki. Peter Limbourg azt is elmondta, hogy céljuk a magyar média sokszínűségének javítása lesz, illetve arra fognak törekedni, hogy az európai történéseket reálisan fessék le a magyar közönség előtt.
címen a magyar miniszterelnökről. Támadként éli meg Kovács Zoltán a DW terjeszkedését Mint beszámoltunk róla, a Deutsche Welle főigazgatója, Peter Limbourg olyan témák feldolgozását ígérte, melyekről kevés szó esik a magyar nyilvánosságban. Példaként emelte be az emberi és kisebbségi jogok, valamint az LMBTQ közösség helyzetét. "Az, hogy a Deustche Welle által hiánypótolni igyekezett «igazi story-k» olyan témákban, mint az LGBTQ vagy egyéb kisebbségi jogok, nem jelennek meg a német "közszolgálati TV" által kívánt mértékben, talán nem véletlen" – írta Kovács a bejegyzésében. Kovács támadásként értelmezi a DW terjeszkedését. Mint írta, az sem véletlen, hogy épp a 2022-es országgyűlési választás előtt jelentette be a német média főigazgatója mindezt. "Az egész nyugat-európai sajtó hazudik a magyar médiahelyzetről" Néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Klubrádió elhallgattatása után adott interjút a román Digi24 TV riporterének. Szijjártó visszautasított minden olyan állítást, amely arra vonatkozott, hogy a kormány nem biztosítaná a sajtó szabadságát.
A mai néven működő társaság 1953. -án indult el rádiós műsorként, az újjáalapított rádió első napja alkalmából Theodor Heuss NSZK elnök beszédet tartott, amelyben "A világ minden részén élő honfitársak" -ról beszélt. Júniusban szerződést írt alá a társaság a regionális közszolgálati médiumokat tömörítő ARD -vel és így a föderatív ARD szövetség tagmédiuma lett. A programkészítéssel kapcsolatos feladatokkal a szerződés értelmében az akkori Nordwestdeutscher Rundfunkot és a kölni székhelyű Westdeutscher Rundfunkot látták el és ugyanígy a két médium intendánsa feladata volt a Deutsche Welle vezetése. [1] 1954. októberében megkezdődött a társaság angol, francia, spanyol, portugál és lengyel nyelvű rádió adása. 1960 -ban közjogi intézménnyé vált a társaság, miután ezt megszavazta a Bundestag. A törvény értelmében a Deutschlandfunk rádióval kellett együttműködni, ugyanakkor a Westdeutscher Rundfunktól elkülönülve külön épületbe költözött a társaság. [2] 1962-ben a rádiós műsorok újabb nyelvek indult el: perzsa, török, orosz, cseh, szlovák, magyar, szerb és horvát nyelven.
"Az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy utazásuk szükségességét fontolják meg és lehetőség szerint halasszák későbbre" – olvasható a magyar konzuli szolgálat honlapján. A magyar külügy azt kéri, hogy amennyiben valaki mégis Ukrajnába történő beutazás mellett dönt, vagy már eleve ott tartózkodik mindenképp regisztráljon konzuli védelemre. "Az utazóknak és az országban tartózkodó honfitársainknak azt tanácsoljuk, hogy szorosan kövessék figyelemmel a helyi híreket és a közösségi médiát, és tartsák be a hatóságok utasításait", írják. Amennyiben bárki úgy dönt, hogy a Konzuli Szolgálat felhívása ellenére az országba utazik, vagy ott marad, vegye figyelembe, hogy a biztonsági helyzet következtében a Konzuli Szolgálat nem feltétlenül tudja garantálni a segítségnyújtást! – tették hozzá a figyelmeztetésben. (Kiemelt képünk illusztráció: Az új koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében védőmaszkot viselő rendőr a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2020. március 15-én.
ügyfélszolgálat
A Közvilágítási hibabejelentő applikáció használata rendkívül egyszerű és gyors, hiszen az alkalmazás érzékeli (GPS koordináták segítségével), hogy pontosan hol van bejelentő, honnan küldi a hibabejelentést, így csak a hiba jellegét kell pontosítani néhány fotó és beazonosítást segítő adat beküldésével. Egy gyors regisztráció után – amit elegendő egyszer megtennie – az alkalmazás már használható is. Közvilágítási hibabejelentés – Ebes Önkormányzat Információs Portál. Amennyiben a GPS koordináták alapján olyan területen tartózkodik, ahol a szolgáltatás igénybe vehető és közvilágítási hibát észlel, csak készítsen egy fényképet az alkalmazás segítségével, adja meg a hiba beazonosításához szükséges információkat, hogy ezzel is könnyítse a hibaelhárítást. Ha épp nincs a bejelentés helyszínén rendelkezésre álló adatkapcsolat, akkor a legközelebbi kapcsolódásnál akár WIFI, akár mobil internet segítségével az applikáció elküldi a bejelentést.
Hajdúszoboszló város közigazgatási portálja Hibabejelentés Vízhálózat Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. +36 52 365-234 vagy +36 30 338-2250 Szennyvízhálózat Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. Eon közvilágítás hibabejelentes. +36 52 362-072 vagy +36 30 488-2494 Hőközpont Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. +36 30 488-2484 Közvilágítás Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. +36 52 557-400 online hibabejelentés Villany műszakihiba-bejelentés EON +36 80 210-310 (0-24 óráig hívható, ingyenes) honlap: Gázszivárgás és üzemzavar bejelentése Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft. +36 80 300-300 (0-24 óráig hívható, ingyenes) honlap: Távközlési hibabejelentés - Telekom 1414 honlap: - Invitel honlap: - DIGI 1272 honlap: - UPC 1221 honlap::/