David Sax esszégyűjteményével bővül a POKETfriss sorozata: Az analóg bosszúja című kötet a Washington Post és a New York Times sikerlistáján is kiemelt helyen szerepelt, mostantól pedig Kele Nóra és Kele Olivér fordításában, Keleti Éva ajánlásával magyar nyelven is elérhető a könyvautomakból. Figyelem: először jelenik meg magyarul is az amerikai bestseller - Blikk. Sax műve pontos képet mutat az emberek vásárlási szokásairól, és az azt megelőző gondolatmenetről, egész pontosan arról, hogy a digitális technika egyre erősödő térnyerése ellenére hogyan értékelődnek fel az analóg dolgok, például egy notesz, vagy egy bakelit lemez. És hogy ez miért van? Azért, mert a fiatalok körében egyre fontosabbá válik a kézzelfoghatóság, így egyre többen választanak mondjuk egy retró társasjátékot a legújabb Xbox helyett. Ez a szemlélet pedig tökéletesen egybevág a POKET filozófiájával is, hiszen a farzsebben is elférő kis könyveket azért hozta létre a Sztalker Csoport, hogy rávegye a fiatalokat, a mobiltelefonok és tabletek böngészése helyett inkább olvassanak a villamoson.
Visszatérnek az analóg dolgok Sax világhírű könyve a pszichológia és a megfigyelés eszközeivel, felettébb egyedi stílusban mutatja be, ahogyan a digitális technológia térnyerésével újra beleszeretünk azokba az analóg dolgokba, amiket a techguruk már rég szükségtelennek nyilvánítottak. Az analóg bosszúja - Először jelenik meg magyarul is az amerikai bestseller - VoilaMode. A filmszalagos kamerák, a társasjátékok, a bakelitlemezek és a finom noteszek újra menővé válnak a fiatalabb generációk körében, mert a végtelen digitális információáradattal szemben kézzelfogható élményeket kínálnak. Sax könyve őszinte képet mutat az emberek vásárlási szokásairól, és az azt megelőző gondolatmenetről. Szemléletes példákon keresztül mutatja be, ahogy ezek a szigetek visszanyerik jelentőségüket: így lesz újra trendi egy hanglemez, amit birtokolhatunk, egy társasjáték, ami összehoz a barátainkkal, vagy egy polaroid kamera, ami a szemünk láttára hívja elő a fotónkat. Még a technológiai forradalom meghatározói is, mint például a Google vagy a Facebook irodáiban is papírra vetik az új ötleteket.
Viszont imádta - és azt vette észre, hogy ha vendégek jöttek hozzá látogatóba, nekik is nagyon tetszett. Megtapogatták a tokokat, nézegették rajtuk a képeket, elolvasták a szövegeket. "Ez ugyanaz az év volt, amikor kijött az első iPhone és belendült a Facebook" - mondta Sax, és hozzátette, hogy azóta egyre nagyobb az analóg eszközök piaca. Az analóg bosszúja szereplők. Menők lettek a lemezek, a Polaroid fényképezőgépek, és bár lett volna rá lehetőségünk, hogy a nyomtatott könyvet lecseréljük ebookra, mégsem tettük meg. Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek. Tovább olvasok Ez vajon csak a nosztalgiáról szól? - tette fel a kérdést Sax, és mindjárt meg is válaszolta. Szerinte az okok két fő forrásból táplálkoznak: az egyik a fej, a másik a szív.
A halál a domináns témája az Éjféli Utazás Éjfélben, ami azonban egy reményteli, időnként gonoszul vicces könyv. Szerb maga is azt mondják, hogy optimista volt, bár az irónia gazdag felhasználásáról ismert. Ezt olvasva az embernek az üti, hogy mennyit vesztettünk a gyilkossága miatt azok a barbárok kezében, és mennyivel gazdagabb lenne az emberség, ha hagyták volna, hogy teljes életet éljen. Talán keveset tudok többet tenni, hogy meggyőzzelek arról, milyen elképesztően kifizetődő olvasmány ez, mint a kritikus Nicholas Lezardot idézve, akinek a szavait megosztják a háttérbe szorító összefoglaló után: ′′ Senki, aki elolvasta, nem hagyta el, hogy megszeresse. " Nekem is nehéz rájönnöm, hogy bárki is olvassa ezt a könyvet, és nem szereti. Annyira átérezhető, annyira lokális, annyira emberi... szinte tökéletesebbnek érzi magát jelenlegi korunk felszámolásának és kapitalista fáradtságának, mint a 1930-as évekbeli Európa, amikor megírták. Az analóg bosszúja film. " 1500 Ft
Észre sem vettük, de létrejött egy kapcsolat köztünk és a termék között. Utána kinyitottuk a dobozt, a CD-t betettük a lejátszóba, és közben szinte minden érzékszervünk kivette részét a zenei élményből. Mi a helyzet manapság? Megjelenik az album, jön egy értesítés a Spotifytól, a telefonunkon elindítjuk a lemezt, majd tovább böngészünk a Facebookon és az Instagramon. Az analog bosszuja . És a valódi élményt nyújtó, több érzékszervünkre kiható zenehallgatásból egyszerű, hétköznapi háttérzaj lesz. Adja magát a kérdés: vajon miért utazás közben élvezzük leginkább a zenehallgatást? Miért van az, hogy egy-egy dal különböző élethelyzeteket, pillanatokat és élményeket képes felidézni? Szenvedélyes zenehallgató lévén én is rendelkezem Spotify-előfizetéssel, újabban már vezeték nélküli fülhallgatóval is. Ugyanakkor végig tudtam és éreztem, hogy valami hiányzik. Nagyjából egy éve előkerestem egy régi CD-lejátszót, megvettem néhány fontos albumot, és túlzás nélkül állíthatom, hogy az élmény teljesen más volt. Zenehallgatás közben nem volt nálam telefon, ami elvonta volna a figyelmemet: így kizárólag a zenére tudtam figyelni.
Szabó Mátyás Tailornek a Csobánka téri Békásmegyeri Közösségi Házban mégis sikerül. Igaz, ő nem leköti, hanem pont hogy mozgásra bírja a környékbeli iskolásokat, hogy a breaktánc erejével vigyen lendületet a hétköznapjaikba.
Egy rekkenő nyáron kikötöttünk Zlarin mólójánál. A kajakokat partra húztuk, és felcihelődtünk abban a reményben, hogy hideg sört kapunk a rejtelmes dalmát szigeten. A kis vendéglő terasza az öbölre nyílt, zúgtak a kabócák, hat órát harangoztak. Idős helybéliek pipájukat tömve gyülekeztek a ringó halászcsónakok feletti falusi "plázson" az esti boćanjéhoz, golyózáshoz. Pöfékeltek és gurítottak a bársonyos tengeri alkonyatban. Keleti Éva ajánlja a POKETfriss legújabb kötetét – Deszkavízió. Az emberi lét ritka, ártatlan, varázslatos idillpillanata volt ez – megrendülten eszméltünk rá, hogy motorizációnak a nyomait sem látjuk. Zlarin az utóbbi hétszáz évben nem sokat változott, autóval járható utcái – így autói – nincsenek. Talán Gyimesben éreztem hasonlót, Sötétpatakán, amikor Erzsi néni megmutatta, hogyan kell a kalyibában szeméttermelés, pazarlás nélkül, önfenntartó módon élni. Nem divatból, hanem azért, mert évszázadokon át úgy szokták meg. Az egyszerű, ép ésszel be- és átfogható élet iránti vágyunk megerősödött a pandémia hónapjai alatt. De mi is az az egyszerűség?
A címszerepben egy igazán nagy formátumú operaénekessel, Riccardo Massival mutatta be a Csokonai Színház Verdi A trubadúr című művét 2022. február 18-án. Az amerikai születésű olasz tenor hamar nemzetközi elismerésre tett szert Verdi és Puccini hőseinek magas színvonalú hangi és színpadi megformálásáért. 2020-ban a New York-i Metropolitan Operában, majd a Bajor Állami Operaházban alakította A trubadúr Manricóját, most pedig Debrecenben formálta meg Verdi operájának címszerepét. Riccardo Massi A trubadúr címszerepében, Debrecenben A magyar közönség számára nem ismeretlen Massi, hiszen 2017-ben sztárszereposztásban énekelte Manrico szerepét a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ács jános karmester életrajza. A debreceni produkció karmestere, Ács János így fogalmazta meg, hogy miért esett Riccardo Massira a Csokonai Színház választása: Manrico olyan tenor kell legyen, akinek elsősorban remek a hangja, mert ha a legkisebb problémája van, az rögtön, a színpadok mögötti első szerenádjában kibukik. A debreceni közönség látni és hallani fogja, hogy Massi mennyire remek választás.
A Csokonai Színház Új generáció című fiatal operatehetségeket bemutató koncertsorozatának következő epizódjában, április 30-án Kuczmog Klaudia és Dargó Gergely mutatkozik be. Ács János, a Csokonai Színházhoz nemrég szerződött nemzetközi hírű operakarmester nagyon jó gondolatnak tartja a streamelt koncerteket, hisz egy operaénekesnek meg kell jelennie a nézők előtt, és tudnia kell az adott pillanatban jónak lennie. A karmester, akit az olasz operarepertoár egyik leghitelesebb tolmácsolójaként tartanak számon, elmondta azt is, hogy az operaéletben jelenleg háttérbe szorult az általa képviselt, kivételes képességeket követelő olasz iskola, és inkább a német irány került előtérbe. Ács János. Hozzátette azt is, hogy a koncertekre a bel canto olyan darabjait válogatta ki, amelyek segítették az énekeseket már meglévő tudásuk, technikájuk fejlesztésében, kamarazenei számokkal indulnak, az olasz operaszerzők dalaitól. "Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a jelen állapotban is tudunk dolgozni, és hogy egy ilyen kivételes koncertsorozatban vehetek részt.
December 20-án 19 órakor a Budapesti Kongresszusi Központban ad koncertet Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes és János Ács, az olasz operarepertoár specialistájaként emlegetett karmester. Az adventi koncerten számos meglepetés várja az érdeklődőket, de Tokody Ilona elöljáróban annyit elárult, hogy világszerte ismert dalokat, operarészleteket hallhatnak majd a nézők. Napjaink egyik legelismertebb magyar operaénekesnője az első részben a karácsonyra, mint bensőséges ünnepre koncentrál majd olyan művek előadásával, amelyeket a Három Tenor is előszeretettel énekelt. A második részben könnyebben emészthető, szórakoztató, olasz karácsonyhoz illő melódiák csendülnek majd fel. A koncerten az olasz-magyar állampolgársággal rendelkező Ács János karmester mellett Tokody Ilona férje, Muskát András szerepel majd vele a színpadon. Elmondása szerint ők a legméltóbb partnerei, akik pályafutása 40. Index - Infó - Világklasszis tenorral mutatták be A trubadúrt Debrecenben. évfordulójának gálaműsorán is hatalmas sikerrel működtek közre. A káprázatos hangú szoprán az elmúlt évtizedekben a magyar opera meghatározó alakjává nőtte ki magát.
Az operai cselekményhez nélkülözhetetlen szerelmi szál az álruhás török szultán és a velencei kormányzó leánya között fűződik. A történetet a francia verzióban áthelyezték Görögország területére, ahol a török szultán a korinthoszi kormányzó leányába, Pamirába lesz szerelmes. Híres imaáriájában a görög asszonyokkal együtt készül közelgő halálára. Ezt követi Mózes imája, mely Rossini 1818-ban komponált Mosé in Egitto (Mózes Egyiptomban) című operájának leghíresebb áriája. Az opera szüzséje az egyiptomi tíz csapást és Izrael Egyiptomból való kivonulásának történetét foglalja magába, s mindehhez szerelmi szál társul: a fáraó fia és egy izraeli nő között. Az opera leghíresebb részlete, Mózes imája nem szerepelt a legelső változatban, Rossini csak 1819-ben komponálta és illesztette az műbe, megalkotva ezzel a korszak egyik legnépszerűbb operaáriáját. Schubert utolsó életévében, 1828-ban komponálta Franz Grillparzer szövegére Mirjam diadaléneke című művét szoprán szólóra, vegyes karra és zongorára.
– Egyszer azt mondta, ön az olasz operára született. Ez mit jelent? – Mindenki alkalmas valamire, de nem vagyunk mindenre alkalmasak. Én Mahler t minek vezényeljek, amikor nem tudom jól vezényelni? Egyszer, amikor fölkértek rá, vezényeltem ugyan az Ötödik szimfóniá t sajnos, de én abban nem tudok olyat nyújtani, amit mások ne tudnának jobban. Brahms Német Requiem ét is felajánlották többször, de hát én azt nem tudom olyan jól elvezényelni, mint sokan mások. Néhány karmester azt hiszi, hogy mindenre alkalmas, de legyünk őszinték: erre csak Toscanini volt képes és Bernstein, akinek a kislábujjától a feje búbjáig minden porcikájában zene volt. – Hűségesen ápolja Luciano Pavarotti emlékét, akiről halála tizedik évében Magyarországon is egy koncerttel emlékezett meg a Zeneakadémián. Miért tartotta ezt fontosnak? – Két évvel ezelőtt, az évforduló évében nagyon kevés koncertet tartottak, ráadásul a legtöbbre nem is operaénekeseket hívott meg a második felesége, hanem popénekeseket, mert sajnos ez a hölgy ebben a világban jártas, és Lucianot is bevitte ebbe az ördögi körbe.