Az egykori balliberális tévés (de hosszú évek óta egyetlen televíziónak sem kellő) Rózsa Péter, a Klubrádió jelenlegi riportere lesz a válságban levő ellenzéki hetilap, a 168 Óra főszerkesztője. Elődje és két helyettese távozik. Az időzítés, azaz az önkormányzati választások előtti csere nyilvánvaló oka, hogy az ellenzék siralmas helyzetében egy erőszakosabb ellenzéki propagandista próbálja harcba hívni a szavazókat, az újságon keresztül. Tóth Ákos, az eddigi MSZP-közeli főszerkesztő azt írta a Facebookon, hogy kibékíthetetlen ellentétei voltak a tulajdonossal. 168 óra impresszum, kik vannak?. Ezért távozik két helyettese is, Krajczár Gyula és a politológusként is szereplő Lakner Zoltán. A volt népszabadságos Tóth Ákos megmosolyogtató írásban dicséri saját magát, az alig néhány ezer példányszámú lap szerinte sikeres volt. A hagyományos zsurnaliszta közhelyek mellett azt állítja, hogy különféle gondolkodású emberek csinálták a lapot, és hogy egy szellemi fórummá vált a hetilap... Az új főszerkesztő a Klubrádió riportere, jelenlegi főszerkesztő-helyettese lesz.
Így jelenhetett meg e lap hasábjain folytatásban Rajnai Attila szakmai remeke, Voldemort nagyúr története, az első olyan kormányzati segítséggel végrehajtott korrupciós botrány, amelynek a Fidesz-érában jogkövetkezménye is lehet. Így írhattuk a nemzet legégetőbb bajairól – az oktatás áldatlanságáról, az oktatás és a munkaerőpiac összefüggéseiről, a gazdaság helyzetéről, a társadalom fölaprózódásának és szétválásának egészen elképesztő folyamatáról – a legmagasabb színvonalú cikkeket, olyanokat, amelyek alapján a számomra mérvadó szakmai közvélemény szemében mára Magyarország egyik fontos fórumává vált a 168 Óra. És mivel önállóan gondolkodunk és a saját utunkat járjuk, természetesen vérig sértettünk mindenkit nem csak a kormány köreiben, hanem azokéban is, akik a mi oldalunkhoz tartozónak vallják magukat. De nem biztos, hogy az a valódi ellenzéki, aki a legharciasabban csörtet. Online újság - 168 óra. Voltak gyönyörű, megvilágosító pillanataink, amelyeket senki sem vehet el tőlünk. Ilyen volt a tavalyi konferencia Szűcs Jenő örökségéről.
Kiemelt hírek 23 óra ago "Senki sem meri kimondani, hogy elbasztuk" Miért döntöttek úgy, ahogyan? Mi az, ami az elsőválasztó generáció számára döntő, meghatározó kérdésnek bizonyult? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Péter Alvarez Elsőbálozók a... Kiemelt hírek 1 hét ago A népét szolgálja Ukrajnának már sikerült megválasztani valakit, aki egy sorozatban ígért nagyot, de azt végül a való életben váltotta be – olvasható Pósa Lilla a 168 Óra hetilapban... Kiemelt hírek 2 hét ago "A szabadságvágyunkat nem vehetik el" Korábban főleg gyerekkönyveket illusztrált, egy hónapja viszont jórészt csak bombákat és tankokat rajzol Anna Szarvira.
Figyelt kérdés ha vkinek megvan a 168 óra magazin, tehát printkiadás, ide tudná másolni v. priviben elküldeni, kik szerepelnek az impresszumban? 1/3 anonim válasza: dec. 4. 12:57 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: 3/3 A kérdező kommentje: valaki, akinél van friss 168, kérem írja ide, mit talál az impresszum rovatban, köszi Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Többen a távozók közül nem abban a pozícióban folytathatták volna, mint amiben addig dolgoztak. Döntésüket emberileg maximálisan meg tudom érteni" – magyarázta. A két szerkesztőség összeköltözésének a kiadók mögötti tulajdonosi változások állnak: a 186 Óra kiadója, a Brit Média Kft. nemrég felvásárolta az ingyenes napilap, a Pest Hírlap kiadóját, a Global Post Hun Kft. -t. A Brit Média Kft. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekeltsége, de a tranzakció után Milkovics Pál, a Pesti Hírlap alapítója is megjelent résztulajdonosként a cégben, vezérigazgatói tisztséget is vállalt, kiemelve: szeretné, ha a 168 Órát a a jövőben nem csak baloldaliak olvasnák. A Pesti Hírlap a tervek szerint ősztől újra napilapként kerül az utcára Budapesten, de ez a járvány alakulásától is függ.
Mikor a páciens panaszai fokozódtak, és az ultrahangvizsgálattal is kimutatták, hogy a hasában vér keletkezett, felmerült a gyanú, majd egyértelművé vált a méhen kívüli terhesség. Ekkor már szakmai konzultációt is összehívtak, így került az orvos-igazgató látókörébe a beteg. Hamarosan biztossá vált, hogy meg kell operálni a nőt, ez volt az ominózus műtét 2016 októberében. Ahogy minden műtét előtt, ebben az esetben is személyesen tájékoztatták a beteget, aki aláírta a személyre szabott beleegyező nyilatkozatot és a mindent részletező műtéti szükségességet (indikációt), ez a mai napig bárki számára hozzáférhető. Az operációt nem Nagy Gábor végezte, hanem két kollégája, egy szakorvosjelölt és egy nagy tapasztalattal rendelkező főorvos. Ugyancsak a szakmai normáknak megfelelően leírták a műtét folyamatát, ez, és a már szabad hasüregi vérzés is bizonyítja, hogy méhen kívüli terhesség volt, ahogy azt is, hogy – a hírportál állításával ellentétben – nem vették ki a nő mindkét petevezetékét, hanem csak a baloldalit, amely miatt veszélyben volt a beteg élete.
2020. augusztus 24., 16:03 Hírigazgató: Trencséni Dávid Vezető szerkesztő: Tálos Lőrinc Szerkesztő: Bánhidi Emese, Pásztor Csaba, Németh Anna Munkatárs: Cserdi Dóra, Lányi Örs, Nagy Cintia, Pelva Csenge, Péter Alvarez Képszerkesztők és fotóriporterek: Dimény András, Karancsi Rudolf, Pozsonyi Roland Művészeti vezető: Zimmermann Zsolt Hírügyelet: Kiadó / Szerkesztőség / Hirdetés Szerkesztőség: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 35-37. / E-mail: Laptulajdonos: Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. Kiadó: Telegráf Kiadó Kft., 1037 Budapest, Bokor utca 1-5. / Tel. : (36-20) 408-2197 / E-mail: Felelős kiadó: Grünzweig Gábor Hirdetésfelvétel: Baráth Maya – Tel. : +36 30 942 0480 / E-mail: Marketing: Simon Zsuzsa – Tel. : +36 20 233 0958 / E-mail: Oldalunk ügynökségi értékesítését az Atmedia végzi.
54 rovatban 9421 hír és cikk, 32 témacímke, 64 ország, 42 régió 1469 síterepe, 64 terepcsoport, 3238 térkép, 1192 útvonalterv, 354 webkamera, 5628 beszámoló, 350 szállás, 38 szállásakció, 148153 fotó 11144 galériában, 1469 videó, 225 szaküzlet, 22 utazási iroda 59 síút ajánlata, 6 aktuális tábor, 9 síszervezet, 13 síegyesület, 63 síiskola, 41 oktató, 161 apróhirdetés, 10 szakértő, 553 megválaszolt kérdés, 30 fórumban 1961 topik, 158492 hozzászólás, 61379 regisztrált felhasználó, 60458 hírlevél olvasó
Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel. Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-hátság, Balti-hátság. Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Valdaj-hátság, Voliny–Podóliai-hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz-hátság, Volgamenti-hátság, Oka–Don-síkság. Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek. Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. Kelet europa terkep. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó. E tavak vize a forró nyárban elpárolog, s a só mint valami fehér páncél, vastag rétegben ragyog a szikrázó napsütésben. Nagyobb folyói [ szerkesztés] Volga Dnyeper Don Urál Pecsora Káma Oka Belaja Daugava stb. Éghajlata [ szerkesztés] A síkság elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlatok hatása alatt áll. Az éghajlat nemcsak a földrajzi szélességgel, hanem nyugat-keleti irányban is változik.
A Balti-tenger partvidékén nedves tengeri klímával, míg a Kaszpi-tengernél félsivatagi éghajlattal találkozunk. A kontinentális jelleg kelet felé erősödik. A 48-50. szélességi foktól délre, a száraz ázsiai területek hatására az uralkodó szél iránya keletire vált át. A sík vidék lehetővé teszi a légáramlatok gyors mozgását, s ez az időjárás változékonyságát eredményezi. A nyár északon rövid és hűvös, a középső és déli területeken meleg, a mezőgazdaságra általában kedvező. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Osteuropäische Ebene című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Szállások - Európa - Kelet-Szlovákia - Térkép. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Восточно-Европейская равнина című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Kelet-európai-síkságon található Moldova – vagy oroszosabb nevén Moldávia – 7000 éves múltra tekint vissza. Már az ókortól kezdve éltek területén szarmata és dák törzsek, amelyeknek később szembe kellett nézniük a római és bizánci hódítókkal egyaránt. Moldova a történelem során komoly stratégiai jelentőséggel bírt. A tatárok támadásait követően születhetett meg Moldva 1359-ben, amely 1457 és 1504-ben élte fénykorát. A mai modern időkben a moldovai turizmus sokszor ütközik nehézségekbe, hiszen a legtöbben még most sem tudnak eleget a vidékről ahhoz, hogy komolyan számoljanak vele turisztikai úti célként. Moldova nagy nehezen kezd kitörni az ismeretlenség homályából, ami főként a vállalkozó kedvű nyugati turistáknak köszönhető. Az ország meglátogatása talán sosem lesz ennyire időszerű, mint most, amikor a moldáv emberek is kezdenek ráébredni a turizmusban rejlő lehetőségekre, viszont még a többi hasonló országhoz képest kicsiny forgalmat bonyolítanak, így nagy tömeggel, turistaáradattal sem kell számolnunk.