A szuperhősruci Publikálva 2021. május 1. 19:26 A Sólyom és a Tél Katonája ugyan véget ért múlt pénteken, azonban a Disney / Marvel további szériákkal jelentkezik a jövőben a Disney+-on. Ezek közé fog tartozni a Marvel Moziverzum 4. fázisát megtámogató Ms. Marvel is, ami bevezeti majd az MCU-ba a Marvel elsőszámú muszlim szuperhősét, a pakisztáni-amerikai tinédzserlányt, Kamala Khant. Az ideagen outlander 1. A sorozat forgatása javában zajlik, úgyhogy újabb fotók szivárogtak ki erről, rajtuk ezúttal "teljes fegyverzetben" a szuperhőslánnyal. A Ms. Marvel forgatása 2020 novemberében kezdődött el a georgiai Atlantában, és már korábban is láthattunk fotókat erről, amelyeken kiszúrhattuk Iman Vellani Kamaláját akkor még javarészt az ideálját, Carol Danverst, vagyis Marvel Kapitányt imitáló jelmezben, bár volt egy fotó, amelyen a tetőn láthattuk összekuporodva, maszkban Vellanit, és ott mintha már a saját ruciját viselte volna. Nos, a mostani fotókon már tényleg abban pózol egy rendőri kordon előtt, mögötte megvadult tömeggel, amely valószínűleg a forgatott jelenet részét képezi.
Az íráskészséget vizsgáló feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár, amelyről a vizsgázónak kell gondoskodnia (a többi feladatsornál semmilyen segédeszköz nem használható). Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! A Ms. Marvel legújabb forgatási fotóin végre láthatjuk a főhősnőt a saját jellegzetes kosztümjében. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Van barátod francia vígjáték, 2006 François középkorú régiségkereskedő. Pazar lakása és remek élete van, de egy társasági vacsorán, azoknak a körében, akiket a legközelebb érez magához, szembesülnie kell azzal, hogy valójában senki sem kedveli. Arrogánsnak, önzőnek, harsánynak tartják, és erősen kétlik, hogy akár csak egy barátja is lenne. Catherine, az üzlettársa fogadást ajánl: ha előáll a legjobb barátjával, megtarthatja azt a hatalmas görög vázát, amit aznap vásárolt a cég kontójára. Ellenkező esetben Catherine-é lesz a váza. François elfogadja a kihívást, és hiú reménnyel lapozgatva a noteszét egyre valószerűtlenebb személyekkel próbálja betöltetni a fontos szerepet. BAON - Az angol írásbelikkel megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák. Párizsban járva-kelve újra meg újra beleszalad egy hetet-havat összehordó, nagy szívű taxisba, név szerint Brunóba. A sofőr buta fecsegése az idegeire megy a kiművelt François-nak, de irigyen lesi, hogy Bruno milyen jól megérteti magát az emberekkel. Ráveszi, hogy tanítsa meg neki, hogyan kell barátkozni, és közben megismeri a "titkot": kedvesség, mosoly és őszinteség.
Mag: A nap legforróbb része, a mag, ahol történik a hidrogénfúzió. A gravitációs erők annyira erősek a magban, hogy a hidrogént egy folyadékba nyomják, amelynek víz sűrűsége körülbelül 150-szerese. A hőmérséklet a magban 15 millió Celsius fok, vagy 28 millió Fahrenheit fok. Sugárzó zóna: A magot közvetlenül körülvevő zóna sűrűsége csökken a növekvő sugárral, de ez még mindig elég sűrű ahhoz, hogy megakadályozza a fény kiszivárgását. A magban folyamatosan zajló fúziós reakció által keltett sugárzás 100 000 évig tart ahhoz, hogy visszatérjen a sugárzó zónában, mielőtt az űrbe kerül. Konvekciós zóna: A konvekciós zóna egy nagyon turbulens terület, amely 200 000 km mélységtől a látható felületig terjed. Ebben a zónában a sűrűség olyan szintre esik, amely lehetővé teszi a magból származó fény hővé alakulását. A túlhevített gázok és plazmák felemelkednek, lehűlnek és ismét leesnek, és komplex üstből állnak, nagy buborékokból, konvekciós celláknak. A fotoszféra: A nap légkörének a Földről látható rétege a fotoszféra.
az Sol ez egy olyan gáz halmazállapotú test, amely erősen tömörített magot tartalmaz, amelyben az energiát termonukleáris reakciók generálják. Ez a csillag, amely körül a Föld és más bolygók keringenek, és amelyhez fényt és hőt biztosít. 4600 millió évvel ezelőtt született. Bár ez az egyik több mint 1000 millió égi test, amely a Tejút galaxisát alkotja, a csillag a legvilágosabb.. Minden élet a Földön a szoláris energiától függ. A Nap nélkül a Föld sötét, élettelen időnként fagyott hely lenne. Bár nem ismert, hogy mi történt több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, a jelenlegi elmélet szerint egy hatalmas por- és gázfelhő lassan kezdett fordulni. A gravitáció sűrű régiót húzott a felhőben. Az impulzus növelte a forgás sebességét. Ez a mozgás a központban lévő gázt felmelegítette, ami olyan reakciókat váltott ki, amelyek a port és a gázt szilárd anyaggá változtatták.. A központi anyag nagyon forró és sűrű lett, ami egy olyan magfúzióhoz vezetett, amely a Napot okozza. A Nap nagy rendszerének köszönhetően a Naprendszer domináns tárgya, mivel a rendszer tömegének 99% -át tartalmazza.
1. Fotoszféra. A napkorong látszólag élesen határolt. Ez azért van, mert a Nap szinte teljes látható sugárzása egy nagyon vékony rétegből — a fotoszférából származik. A felső légköri rétegek gyenge sugárzását teljes napfogyatkozás esetén figyelhetjük meg, amikor a Hold korongja teljesen eltakarja a fotoszférát, és láthatóvá válik a kromoszféra és a napkorona. A fotoszféra, kromoszféra és a napkorona alkotják a Nap légkörét (4. 2. ábra). A fotoszféra vastagsága nem haladja meg a 300 km-t. A legfeltűnőbb objektumok a Napon azok a sötét foltok, amelyek közül egy nagyítva látható a 4. 5. ábrán. A foltok átmérője néha eléri a 200 ezer km-t. Az egészen kicsi foltokat pórusoknak nevezik. A fotoszféra fényes, keskeny és kevésbé fényes közökkel elválasztott foltok összességére emlékeztet — ezeket szemcséknek (granuláknak) nevezik. A szemcsék mérete átlagosan közel 700 km. A szemcsék által alkotott kép állandóan változik (akár 5-10 perc alatt képesek megjelenni és eltűnni). A plazma a szemcsékben felfelé áramlik, a szemcsék közötti térrészekben lefelé.
Bár az egyes proton-proton reakciókban a tömegnek csak 0, 7%-a alakul át energiává, a lejátszódó nagy számú reakciók miatt a Nap másodpercenként 4 millió tonna anyagot használ fel fényerejének megtartására. Az óriási anyagvesztés ellenére a Nap még a mostanihoz hasonló szinten 5 - 6 milliárd évig sugározhat. Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a röntgensugárzási zóna. Ebben a tartományban a fotonok gyakran ütköznek, elnyelődnek, majd véletlenszerűen kisugárzódnak. Egy-egy fotont oly sokszor érik ilyen megpróbáltatások, hogy legkevesebb tízezer, de akár 1 millió évig is eltarthat mire a felszínre ér. A Nap felszínközeli külső, 25 - 30%-ot kitevő részében nagyarányú konvekció zajlik. A hő az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világűrbe. Ezt a réteget konvektív zónának nevezik. A Nap átlagos sűrűsége (1410 kg/m3) a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének pedig 1, 4-szerese, ami azt sugallja, hogy a Napot főként könnyebb kémiai elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium, 2%-ban pedig nehezebb elemek.
A Nap aktivitása a fotoszférában megfigyelhető napfoltok és napfáklyák, a protuberanciák, napkitörések megjelenésében, valamint a légkör és a napkorona anyagkilökődéseiben nyilvánul meg. Azokat a helyeket, ahol ezek a képződmények létrejönnek, aktív területeknek nevezzük (4. 10. Minden aktív képződmény összefüggésben van a többivel a mágneses tér által, és állandó változásban van a Nap aktív területein. Az aktivitás központjai bizonyos mélységben keletkezve a fotoszféra alatt, hosszan kiterjednek messze a napkoronába. A XIX. sz. közepén Rudolf Wolf (1817—1893) svájci csillagász azt javasolta, hogy jellemezzék a Nap aktivitását a napfoltok viszonylagos számával (később elnevezték őket Wolf-számoknak): W = lOg + /, aholg— a napfoltcsoportok száma; f— a Nap korongján az adott pillanatban egyidejűleg megfigyelhető napfoltok összessége. A nap aktivitását jellemzik még a napfoltok összterületével, a centiméteres hullámhosszúságú rádiósugárzás intenzitásával. A 11 éves ciklus kezdetén, a W minimum után, a napfoltok az egyenlítőtől viszonylag távol, a 30° szélességnél jönnek létre.
A Nap felszíni aktivitása a Földön mindenkit érint. A magas felületi aktivitás időszakaiban, amikor a napsugárzások gyakoriak, az aurora erősebb lesz, és a megnövekedett sugárzás befolyásolja a kommunikációt, és akár egészségi veszélyt is jelenthet. A legismertebb napsugárzás-zavar 1859-ben történt. A Carrington szuperfáklyának nevezték meg a globális távíró rendszereket. Ha egy ilyen esemény ma történt, néhány tudós úgy gondolja, hogy globális katasztrófát okozna. Mivel a naptevékenységnek ilyen hatása lehet a Földre, a tudósok 1755 óta figyelik, amikor megfigyelték az első ciklus kezdetét. Azóta a nap 24 teljes ciklust tapasztalt. A 25. ciklus 2019-ben kezdődött, és a 24. ciklusból való átmenet szokatlanul csendes volt, ami zavarba ejtette a nap tevékenységét nyomon követő tudósokat. 5 - A örvénylő mágneses mező A csillagászok úgy vélik, hogy a nap és az összes bolygó egy űrgáz felhőből jött létre. Ahogy a gáz a gravitáció hatására összehúzódott, forogni kezdett, és amire számíthatsz, a nap továbbra is forog.
Emellett, nem utolsósorban a velünk való kommunikációs frekvenciát is közli az üzenet. Az eredeti arecibói üzenethez képest eltérés, hogy ebbe egy olyan jelet is beépítettek, amely a sorok tördelését jelzi, s ezzel rugalmasabbá válik mind az üzenetbe építhető tartalom, mind a dekódolása, ha egy esetleges intelligens civilizáció veszi majd. Az üzenet egy (az Univerzum korához viszonyított) idő- és helybélyegzőt is kap, amelyek alapján kiszámolható, hogy honnan és mikor küldtük az üzenetet. Sokan úgy vélik, nem helyes árulkodó üzenetet küldeni magunkról, ám a kutatók erre egyszerűen azzal feleltek, hogy hiszen már régóta tesszük ezt, ám nem tervezetten, ráadásul úgy, hogy az távolról sem a legjobb fényben tünteti fel az emberiséget. Rádió- és tévéadásaink táguló buborékként veszik körbe otthonunkat, s ezek jeleiből egy idegen civilizáció képviselője könnyen megismerheti például a háborúinkat, vagy más gyengeségeinket. A kutatók azt gondolják, sokkal jobb egy bárki által megismerhető, sőt, megtárgyalható tartalmú üzenet, mint egy olyan, amelyet titokban tartva elküldhet egy hatalom anélkül, hogy a Földön bárki véleményét kikérte volna.