A műtét alatti ébredés szerencsére összességében rendkívül ritka, azonban a brit altatóorvosok szövetségének lapjában, az Anaesthesia-ban frissen megjelent tanulmány szerint a terhességgel összefüggő nőgyógyászati műtéteken – például császármetszésen – átesett nők közül minden 256-ból 1 tapasztalt szándékolatlan ébredést az általános érzéstelenítés alatt. Ez az arány lényegesen magasabb annál, mint amit az általános népességen végzett felmérések korábban mutattak. Egy 2014-ben Nagy-Britanniában végzett országos kutatás, a NAP5 szerint csak minden 19 ezer betegből 1 számolt be spontán módon a műtéti altatás alatt tapasztalt időleges tudatvisszanyerésről. Van, aki három hónapos kórházi kezelés után is küzd a koronavírus szövődményeivel. Bár a jelenség pontos gyakorisága mutatott némi változatosságot a műtét típusa és a népesség alcsoportjai szerint, az ilyen beszámolók általánosságban olyan ritkák voltak, hogy nem adtak okot komoly aggodalomra. Forrás: AFP Az viszont már a NAP5 kutatásból is felsejlett, hogy a császármetszésen vagy egyéb terhességgel és szüléssel kapcsolatos nőgyógyászati műtéten áteső nők körében az ébredés gyakorisága magasabb lehet a szokványosnál.
A betegek egy 30 napos időkereten belül három szabványosított kérdőívet töltöttek ki, amelyekben leírhatták az általános érzéstelenítés során szerzett élményeiket. A felidézett emlékek valódiságát részletes személyes beszélgetések során ellenőrizték, és minden ébredési epizód körülményeit körültekintően megvizsgálták. Az ébredésről beszámoló 12 beteg közül 9-ben az altatás kezdeti (indukciós) vagy végső (kivezető) fázisában történt az epizód. Az ébredés kockázata összefüggést mutatott az átlagosnál magasabb (25-30 kg/m 2) és átlagosnál alacsonyabb (<18. 5 kg/m 2) testtömegindexszel, a beavatkozás éjszakai időpontjával, illetve a ketamin és tiopentál alkalmazásával az indukciós fázisban. Az ébredéssel járó 12 műtét közül 10-et az éjszakai műszakban (este 8 és reggel 8 között) végeztek. Dr. Peter Odor, a projekt vezetője és a londoni University College Hospital konzultáns aneszteziológusa elmondta: "Kutatásunk mindvégig a páciensekre fókuszált. A rizikófaktorok komplex csoportját azonosítottuk, amely hajlamosít a műtét alatti ébredésre.
Értem a Korányi kórház dolgozóira, értem a Kisbéri kórház dolgozóira, illetve a saját családomra elsősorban, illetve itt a közösségre, az ismerősökre, ismeretlenekre, akik mind segítettek, akár az irányított véradáson, de akár csak egy gondolatban vagy egy imával" – ismertette. Hajnalka még több mint hét hónappal a gyógyulása után sem élhet teljes életet. Még mindig nehezére esik a járás és a mindennapi teendők elvégzése is – mindez pedig folyamatosan emlékezteti arra, hogy milyen kiszámíthatatlan a koronavírus. "Lelkileg az nagyon sokáig meg is fog maradni szerintem, mert azért valahol mindig érezzük azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, nem ugyanaz az életünk ami volt, és sürgetnénk minél előbb, hogy minél hamarabb túl legyünk rajta. Mindenképpen meg kell hogy találjam a biztonságot, főleg azért mert szeretnék visszamenni dolgozni, és én úgy gondolom, hogy ha az oltást megkapjuk, az legalábbis valamennyire biztos, hogy biztonságot ad, ha másért nem, akkor legalább ezeket a szövődményeket nem kapjuk el olyan mélyen, olyan erősen.
A lap felidézte, hogy a magyar kormány 2019 májusában úgy döntött, hogy – a nemzetközi partnerekkel való egyeztetés nélkül – kiveszi a Hajógyári-szigeten található helytartói palotát a jelölésből. A lépés komoly felháborodáshoz vezetett, nélküle két hónappal később odaítélhették volna a világörökségi címet. Visy Zsolt, a projekt akkori miniszteri emiatt akkor bocsánatot is kért a maga nevében a másik három jelölő államtól, nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter visszavonta a megbízatását. A Hadrianus-palota köszöni szépen, jól van egy golfpálya alatt is Milyen előnyökkel járt volna az az UNESCO-védelem, amelytől egy kormányzati döntés értelmében a Hadrianus római császárnak tulajdonított helytartói palotát megfosztották? És mire jó egy láthatatlan kincs, amelyet nem lehet mutogatni? A Hajógyári-sziget felszíne alatt elterülő óriási palotaromot a régészek szerint bonyolult lenne kiásni, egyelőre biztonságosabb neki a föld alatt. Idén aztán a kormányzat a sziget érintett, déli részét a kormány átadta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével "könnyűzenei és popkulturális központot" létesítsenek egy 23 milliárd forintos beruházás keretében.
Képünk forrása: "Mondjon le minden közéleti funkciójáról, vonuljon ki a magyar közéletből" – nyílt levélben követelik már több mint hatezren Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója lemondását hatalmas felháborodást keltő cikke után – írja a A döbbenetes cikk az Origón jelent meg szombaton, melyben a szerző azt írta: "Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos", és hogy "a magyarok meg a lengyelek jelentik ma az új zsidókat" – olvasható a 444 cikkében. Mint írja a lap, az írás hatalmas felháborodást keltett, magyar és nemzetközi zsidó szervezetek, illetve Izrael magyarországi nagykövetsége is elítélték Demeter szavait, Köves Slomó rabbi ízléstelen, otromba provokációnak nevezte. Demeter egy ideig a Facebookon próbált kiállni írása mellett, végül visszavonta, és törölte Facebook-oldalát – derül ki a 444 cikkéből. A nyílt levél szerint Demeter Szilárd "a holokauszt áldozatainak emlékével és a túlélők fájdalmaival visszaélve, Európa- és nemzetellenes szövegével, tudatosan provokál, békétlenséget és gyűlöletet szít (…), a magyarokra hivatkozik, akiktől nem kapott felhatalmazást!
A PIM munkatársai közleményben határolódtak el az intézmény főigazgatójáról, aki hétvégi publicisztikájában nem kevesebbet állított, minthogy "Európa Soros György gázkamrája" és "Soros György a Liberális Führer". A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, a Mesemúzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai közleményben tudatták, hogy elhatárolódnak Demeter Szilárd nyilatkozatától, annak tartalmától, stílusától, a közzététel és a visszavonás módjától. Ezt írták: "Intézményünk a magyar kultúra iránt elkötelezett és nem részese az aktuálpolitikai diskurzusnak. Mivel a múzeumi munkában kiemelten fontos a szakmai folytonosság, csak évek, évtizedek alatt lehet szert tenni arra a tudásra, amely a gyűjtemény szakszerű megőrzéséhez, feldolgozásához és bemutatásához kell, ezért mi a helyünkön maradunk, és végezzük feladatunkat. Ugyanakkor intézményeink tekintélye, szakmai hitelessége, a munkatársak morális tartása miatt nyilvánosan is hangot kell adnunk véleményünknek. "