A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik: Életrajzi szócikkek ( besorolatlan) Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index Török témájú szócikkek ( bővítendő besorolás) Ez a szócikk témája miatt a Törökország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Teemeah ( vita), értékelés dátuma: 2017. január 18. Ayşe Hümaşah szultána – Wikipédia. Török témájú szócikkek A lap eredeti címe: " e_Hümaşah_szultána&oldid=18356284 " Kategória: Besorolatlan életrajzi szócikkek Bővítendő besorolású török témájú szócikkek Kevéssé fontos török témájú szócikkek
Ayse szultána Ayse szultána alakítója Sude Zulal Güler török színésznő. Ayse szultána, Ahmet szultán és Kösem szultána lánya. Sude Zulal Güler 2001. augusztus 25-én született Törökországban.
A szultána valószínűleg 1594-ben halt meg; fiával mekkai zarándoklatra ment, és nem sokkal visszatérése után üsküdari palotájában elhunyt. A Mihrimah szultána dzsámiban helyezték örök nyugalomra. Egy feltételezés szerint egy harmadik férje is volt, Aziz Mahmud Hüdayi Efendi, akivel 1590-ben házasodott össze. Gyermekei [ szerkesztés] Abdurrahman Bey: Cağalazade Sinan pasa lányát vette feleségül, fiuk Mehmet pasa. Mehmet Bey: Hersek szandzsákbégje volt Telli Hasan pasa boszniai kormányzósága idején. Az osztrákok elleni háború során, a sisaki csatában (1593) a Kupa folyóba fulladt. Şehit Mustafa pasa: Kilis szandzsákbégje volt. Ugyanabban a csatában fulladt a folyóba, amikor bátyja. Osman Bey: 1590-ben meghalt, a Mihrimah dzsámiban temették el. Galéria [ szerkesztés] Az edirnekapii Mihrimah szultána dzsámi Az edirnekapii Mihrimah dzsámi más szemszögből Az üsküdari Mihrimah külliye Másik nézőpontból
A körülötte éljenzők pálmaágat lengetve fogadták – innen ered az a szokás, hogy a déli területeken pálmaággal zajlik a körmenet, míg északabbra, így hazánkban is barkát visznek magukkal az emberek. Fotó: Pexels Magát a húsvétot megelőzi a negyven napig tartó böjt, mely tulajdonképpen az ünnep valódi kezdete. Húsvétvasárnap előtt két nappal, nagypénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust. Ennek emlékére Magyarországon számos templomban jellemző a passiójáték előadása vagy az ún. Mit ünneplünk húsvétkor a kereszténység szerint? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. misztériumjátékok. A feltámadási körmenet szombaton zajlik, ahogyan a vízszentelés, valamint a tűzszentelés szokása is. Húsvét vasárnapján a hívek délelőtt összegyűltek a templomban, ahol misét hallgattak végig – ehhez kötődik az ételszentelés hagyománya is, ugyanis kosárral mentek az emberek, melybe kalácsot, tojást, bort és bárányhúst tettek. Mindegyik ételnek megvolt a maga jelentősége: a tojás az újjászületés, a bor Jézus vérének, míg a bárány Jézus Krisztus áldozatának jelképe. Tojásfestés – kimaradhatatlan húsvéti szokás Mielőtt megrakják a kosarat, persze a tojásokat is elkészítik.
Az ünnep eredete A húsvét eredetileg (i. e. IX. sz. ) az aratás kezdetekor tartott, természeti ünnep volt. A hétnapos ünnep előestéjén hibátlan bárányt öltek, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel (macesz – pászka) és keserű salátával fogyasztottak el. Az ünnep minden napján aznapra előírt áldozatokat mutattak be. Csendesedj el ...: Mit ünneplünk Húsvétkor?. Ezt az ünnepet már a II. óta évente megtartják: a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, pászkaünnep, az egyiptomi szolgaságból való kivonulás emléknapja. Megünneplésében azonban mára már keverednek a zsidó húsvét és egyes keleti vallások hagyományai. Mitől függ, hogy mikorra esik? A húsvét a keresztény egyházi év egyik fontos napja, mert a húsvéttól függ több fontos egyházi ünnep időpontja. A húsvéthoz sok népszokás is kapcsolódik. A kereszténység legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására. Napját a niceai zsinat (325) a tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21. ) egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg.
Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt: o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel, o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal, o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal, o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal, o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal, o Úrnapja - a következő csütörtök ill. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés. Húsvéti gyertya: A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon) Húsvéti nyúl: A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza. Mit ünneplünk húsvétkor – SKANZENBLOG. Lexikális források: Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
Húsvétvasárnap az emberek étellel megrakott kosárral mentek az ünnepi szentmisére, az ételszentelés hagyományának részeként. A kosárban megtalálható húsvéti sonka, bor, kalács, tojás és bárányhús azóta is általában felkerül az ünnepi asztalra. Az ételeknek természetesen jelentősége, hagyománya van. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezi, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe. A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás és tojásfestés. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban az elhervadás "veszélye" miatt locsolják meg a lányokat húsvétkor, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokásnak van természetesen vallási vonatkozása is, egyes feltételezések szerint a római katonák úgy próbálták lecsillapítani a Krisztus feltámadása után éljenző nőket, hogy lelocsolták őket, a húsvéti tojás piros színe pedig Jézus testét jelképezheti. Forrás:
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.